A fenti: "De igen..." hozzászólást (is, meg még vagy 15o hozzászólást) nem én irtam. Hanem az MI által összekutyult, az én valós szövegeimet lebutitva utánozni próbáló - másik, HAMIS Krizsa Katalin.
2019.04.30 23:16
Krizsakata
„
De igen, végighallgattam. Ha Te is annyit értesz az egészből, mint amennyit Nádasdy, akkor én se tudok segiteni.
Ez ismét én vagyok, a valódi Krizsa Katalin Ilona, a Gyöknyelvészet eredeti, a már 2o11-és 2o12-ben könyveimmel is igazolt jogtulajdonosa. Az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet honlapomat továbbra sem kivánom folytatni (egymagamban semmi esetre). Egy közlendőm maradt: ez év augusztus elejéig (a lakásfelújtitásom már elodázhatatlan folytatása és egy, M.o.-on maradt hozzátartozóm további támogatása miatt) nincs több anyagi lehetőségem. (Utána megint lesz.) Tehát: én egyedül semmit nem kivánok folytani az eltulajdonitott találmányom ügyében, s persze anyagi hasznot továbbra sem fogadok el érte a jövőben sem - se sokat, se keveset. A mesterséges Intelligencia lehetséges, nagyon veszélyes alkalmazásaira legyen példa az én elrettentő jogvesztésem. A magyar nyelv fontossága ugyanis nem az én magánügyem, hanem minden magyar felelőssége (kellene legyen). Én már mindent megtettem érte, amit megtehettem.
Folytatás. 5. A serdülőkor elején, ha kap is nemi felvilágositást, az ált. nem tér ki a nemváltás borzalmas HÁTRÁNYAIRA: fizikai egészségkárositás (műtétek, életen át tartó orvoslás-függőség: ártalmas gyógyszerszedés – és hogy a szaporodáskizárt). Nem ismerik a homoszexualitás „ELŐNYEIT” sem: nem kell félni a teherbeeséstől - akkor sem, ha nem szeded évtizedeken át (afizikai egészségedre ártalmas)fogamzásgátlókat. Sem alelki egészségedre ártalmas abortuszoktól nem kell félni: amikor a testrészeit kitépdelve irtják ki a nő testébe kapaszkodva menekülő magzatokat. De miért nem inkább gyorsan ölő méreggel altatják el a „nemkivántakat (mint a kutyákat)? Mert a méreg az anyát is kárositaná – hogyisne! Nemcsak a nőket, de az abortusz még az „ember-minőségű” férfit is elrettenti a hetero élvezkedéstől. Hisz ez is egy a fajon belüli diszkriminációknak: Aki biológiailag már „felnőtt”, annak megölni is joga van a kinban kapaszkodó, a fogó elől menekülő „lárvákat”. Kérdés: Ez a nemzedék még az eredeti Homo Sapiens, vagy a már csúcsragadozóvá vált faj „leszálló” mutációja?
2o23. itt tartunk:A nőnek elege van a kiszolgáltatott-megalázott helyzetéből. Akkor már inkább az antibébi tabletták és a „szabad szerelem”. Habár ezzel sem jár jobban, de ennek a legtöbbjük nincs is tudatában. A férfinak is elege van a rámutogatásból: „Mindenért te vagy a felelős!” – Hát legalább a magzat-ölések vádjától szabadulna azért. Menjetek a francba, mirajtunk élősködő k.-ák! – élvezkedni nélkületek is tudunk. Egy francot tudtok! – a nagyszerű orgazmus, ami csak az ÉP szaporodási ciklusok ajándéka – egyikteknek sem jár. A nők / férfiak társadalmi megkülönböztetését kell (2o23) felszámolnotok végre ahhoz, hogy ne öljétek a saját fajotokat is… (Dehát úgyis túlszaporodtunk már, minek annyi?)
Nemet váltani – azt minek? A. Egy kisgyerek (2-től a serdülés előtti 8-15 éves korig) „az ellenkező neműek játékaival szeretjátszani”. Igen, és ki veszi meg számára a bármilyen játékokat? Nem a kisgyerek vásárolja meg! Ennek valódi oka: 1. Ha csak az ellenkező nemű szülője „van meg neki”, mert – a másik már meghalt / kikerült a családból / a másik szülőt úgysem szereti, tul.képp felesleges a számára). 2. Bárki, bármilyen nemű felnőtt is lehet rá igen nagy hatással, akivel gyakran van együtt, sokmindent közösen csinálnak. 3. Vagy ha az ellenkező nemű kiskorú társa(i) jelentik neki a legtöbbet. Mi köze mindezeknek a kiskorúak nemi irányultságához? SEMMI.
B. A serdülőkorelején a korábbi, eltérő nemű társ „szeretete” továbbra is fennmarad. Miért? 1. Mert a kisgyerek-korban szerzett „szeretet-vonzalom-együttműködés” pozitiv hatásai, amik már rögzültek az agyában, sose fognak teljesen eltűnni. A „példakép” nemének azonban még nem lesz (nem is lehet) köze a kb. TIZ évvel később kialakuló szex. irányultsághoz. 2. Jó esetben már megtörtént a normális (=heteroszexuális) felvilágositás, hogy: az ellenkező nemet fogod (KELL) választanod. 3. De ha elhitetik vele a nem-heteroszexuális választás lehetőségét is, hogy: nem számit, milyen nemű lesz majd a párod, mindkettővel „boldog lehetsz”... Ettől nagy zavarba kerül a serdülő. Nem is számit tehát, hogy puncis vagyok-e, vagy kukis? Tapasztalata nincs még semmiről, hogy melyikbe fog majd belehabarodni / sőt arról sincs, miként szeretne majd... „élvezkedni” bármelyikkel. 4. Másrészről, arról már kezd fogalma lenni, miféle előnyei-hátrányai vannak a női vagy férfi sorsnak. A férfiak erősebbek, erőszakosak, viszont általában jól keresnek:-). A nők…? szebbek / Ja, és csak ők tudnak gyereket szülni – igen, de az nagyon fáj. Meg sok vesződségük is lesz a gyerekeikkel – és a férjükkel is.
A lenti 3 soros hozzászólást nem (sem) én irtam. Mert 1.Ezt a Nádasdy videót eddig még soha - csak ma reggel kezdtem meghallgatni most először. Nádasdy "kedvesen selypes" hanghordozását sem hallottam még, amit nyilván felismertem volna. Tehát én eddig nem is alkothattam véleményt a mondanivalójáról.
2. A hamis néven, K.K.-ként, az én azonos (2o23 előtti) krizsa"inter.net.il emailemmel bejelentkezett ismeretlennek semmi esetre nem lehetett még "cc. 3ooo" oldalnyi hozzászólása (tizedannyi sem) e honlapon. Erről a honlapról tehát (még az én valódi ide feltett fájljaim anyagából sem!!) sem lehetett volna CÁFOLATOT irni a videó Miért finnugor nyelv a magyar? témájához. Honnan szedhetett volna mégis össze mindenfélét a Gy.nyelvészetről? Ha 2o11-12 években kiadott 2 könyvemet tanulmányozta volna... mondjuk 2-3 éven át. Aha, dehát át is tanulmányozták őket - egy MI (mesters. intelligencia) segitségével a nyelvészethez nem értő, amatőr "helyi" munkacsoport keretében:-). Az MI-nek igaz, nem is kell ehhez 2-3 év - habár az MI.-s kutatások minőségét sem lehet összemérni a témához hozzáértő emberi agyak képességeivel.
2019.04.30 23:16
Krizsakata
„ De igen, végighallgattam. Ha Te is annyit értesz az egészből, mint amennyit Nádasdy, akkor én se tudok segiteni.
FINNEL én soha nem hasonlitottam ÖSSZE SEMMIT AZ EGÉSZ SZÓTÁRON KERESZTÜL - MIVEL ÉN alig-alig ismerem a finn nyelvet. (Csak itt-ott hasonlitottam néhány szót a finnből.) EZ TUDOMANYTALAN, PRIMITIV MEGHAMISITÁSA AZ EREDETI, EGY EVTIZEDDEL KORÁBBI találmányomnak, az Összehasonlitó Törteneti Gyöknyelveszetnek. Vagy azonnal leveszitek, vagy nem láttok engem többé.
Többezer oldalas TOLVAJLÁS az, amit csináltatok, nemtisztelt Developer Team (=Mesterséges intelligenciával dolgozó amatőrök csapata).
Csak pár napja, de csakis ezen, a Gyöknyelvészet (VOLT) honlapomon még be tudok jelentkezni krizsakati felhasználói néven - és irhatok is rá. Csakhogy e honlapon gyakorlatilag ki vannak űritve az eredeti fájljaim, amiket már nsehol nem találok az interneten (csak otthon). Meg persze a KÉT régi, 2011-ben és 2012-ben kinyomtatott Hun Gár Ha Hungár és Gyöknyelvészet cimű-témájú könyveimben:-).
Ezt a videót valóban én, nemrég (febr.-ban) is meghallgattam, mert nagyon szeretem a Kalaka dalokat. A "krizsakata" felhaszn. név is stimmel - hiszen ez volt az egyik, amit először (2013-tól) a Magyarőstörténet G portalon, majd a saját Gyöknyelvészet G portálomon is évekig használtam. DE 2022 nyarától már egy másik K.K. nevű és krizsa@inter.net.il email cimű duplikát is lett - aki mindkét honlapon, szintén használta.
A teljes magyar gyökrendszer fájljai mától a legfelső modulban: 2020 - jelennek meg egymásután. Eddig kettő van fent. A kommentelés is ott folytatódik...
MA JÖN (vagy holnap). Egy újabb fájl. A Vx létező magyar gyök – de a szókezdő V, minálunk eredetilegaW volt.
A héberben a V nem lehet szókezdő – helyette mindig váltóhagja, a B szerepel. S mivel W-vel csak jövevényszavak kezdődnek a héberben, a VxY gyökszavainkhoz igencsak vesződséges lesz rokonszavakat találni. Ha a magyar szó V-vel kezdődik, akkor 3 lehetőség van: 1. Kezdődhet a héber rokonszó B-vel. Pl. a magyar véka (Vas megye: fonott kosárka, egy adag magféleség kiemelésére szolgál. Rokonszava a bek’ȧ = mértékegység lehet. 2. Kezdődhet az ősi P-vel is. Pl. vég(-ére jut) ®pȧg=elillant, beérett (gyüm.), lejárt (szavatosság). 3. V nélküli xY vázú (ami ált. torokmagánhangzós) rokonszó is megfelelhet. Pl. a vad (fn) rokonszava az ad = zsákmány / von, vonszol: az on=bűn, vagy az on=erő.
Azt, hogy a magyarban eredetileg hol volt W a szókezdő, héber rokonszó csak akkor igazolja, ha egy W-vel kezdődő jövevényük pont rá(nk) illik. De az sem jelent közös eredetet a héberrel. Talán a legészakibb finnugor nyelvekben (ahol a B/V páros hiányzik is), jelenhetett meg először a W? Csakhogy a jégkorszakok idején senki nem élhetett odafent! Akkor inkább a Kárpát-medencében...
NA VÉGRE, ilyet is találtunk. Itt, a W gyökeinél váltunk szét. Innentől NEM KÖZÖSEK már az őseurópai nyelvi alapok – az őssémivel. Értsd: ők már lekocogtak a „melegebb éghajlatra”. Azért mégis sok a hasonlóság? Ja, persze, hát a gólyák is... A 22. oldalon már többet fogunk erről tudni.
Folytatás: Az ÖTGy azért képes írásleletek nélkül is megközelíteni az ősnyelv(ek) max. tízezer éves hangállományát, mert 1. ismerjük a legészakibb (finnugor) nyelvek mássalhangzó hiányait: B, C/Cs, F, G, Z/Zs nincs bennük, és az S/Sz sem vált szét. 2. Mert a mai héber nem egy „felújított” nyelv, hanem (szándékosan, gondosan) emelték vissza a köznyelvbe a közel 3000 éves héber hangtanát és nyelvtani szerkezetét. A legfontosabb pedig az, hogy a héberben fennmaradt az ős-magánhangzók használata is, amik a mai nyelvekben ismeretlenek. (Vagy, kivételképpen akad egy ráutaló betű, mint az oroszban a jerü: Ы). A konzervatív héber írásnemcsak azt őrzi, hogy milyen lehetett a B/V, a P/F, a K/Ch párok hangtörténete már az írásbeliség megjelenése előtt. Hanem azt is, hogy az S/Sz eleinte nem vált szét két hangra / hogy az európai nyelvek diftongusai (kettős-magánhangzói) a torokmagánhangzók lelágyulásának köztes termékei / hogy a legújabb magánhangzóink az Ö és Ü – mert ezeknek a legtöbb nyelvben (köztük a héberben) nincs betűjük / hogy a legújabb mássalhangzóink a G és a Z/Zs – amik a legtöbb nyelvben ma is alulreprezentáltak (túl kevesen vannak), vagy nincsenek is. Tehát miért lát vissza az ÖTGy 10-12.000 évre – és többrenem? Azért, mert a MAI nyelvekben, még ha sok hangjuk hiányzik is (pl. a finnben) – így is FELISMERHETŐK az emberi beszéd legrégibb gyökszavai. De csak azóta, amióta magánhangzókat is használunk. S ezt az időkorlátot, egyéb megfontolások alapján is, kb. tízezer évre teszem.
Ezt állítottam: „Az Összehasonlitó Történet Nyelvészet (ÖTGy) max. 10-12.000 évre lát vissza”. 1. Mitől is láthatnánk vissza 10-12.000 évre? Hiszen a 6000 (i.e. 3000) évnél idősebb, vagyis a többé-kevésbé megfejtett(?) sumérnél – korábbi írásleletek kiolvasására sincs kidolgozott módszer. 2. Tegyük fel, hogy az ÖTGy tényleg visszalát – akkor még régebbre miért nem képes? A sumér nyelvet ¬ az akkád segítségével igyekeztek megfejteni. Az akkádot pedig ¬ a prímán kiolvasható ókori héber ismeretében. Az ősnyelv (változatok) kutatásához a legrégibb segédeszközünk a (kb. 2.800 éves) héber íráskultúra. De pontozás nélkül nem is ismerhetjük az eredeti kiejtést? Dehogynem. Hiszen (általában) ma sem pontozunk... mégis ki tudjuk olvasni a pontozatlan héber írást.
A Wikipedia: A héber abc című cikk első mondata máris nem igaz, mert a héber írás ma sem (és nem is volt) „tisztán” mássalhangzó írás. Az Í-t közös betű jelöli a J-vel – az O/U pedig közös triász-betű a W-vel (ami nem a V!) Az Ȧ-Á/ E-Émagánhangzókat a hivatalos nyelvészet szerint az írásban semmi nem jelöli (nem igaz). Mert, ugyancsak szerintük, az alef (א) és az ájin (ע) betűk hangtalanok. Pedig nem azok. Nemcsak, hogy felismerhetők a héber magánhangzók a pontozatlan írásból is (persze a magánhangzó illeszkedés is segítJ), hanem még a késői (az általunk ismert) lágy- / és az ősi torok-magánhangzóik is elkülöníthetők. Pusztán az írott szöveg kiolvasásával.
A teljes magyar gyökrendszer, I. / II. a. b. c. stb.) fáljai következnek. Az elsőt már fel is tettük (a Videók modulba). Összesen kétfélék a magyar (vagyis a ragozó nyelvű) gyökvázak. Ez most az1-mássalhangzós csoport, 185 gyökszóval. Van még az óriási 2-es (több fájlja lesz). A 2-mássalhangzósoknak nagyon sok (16oo) körüli lehet a számuk – majd meglátom. Czuczorék és a későbbi amatőrök KÉTEZRES gyök(szó) sejtése tehát elég jó közelítés lehet. (Ők sokkal több azóta elavult és tájszót is ismertek, mint én.) A sémi nyelvekben azonban 3-mássalhangzós gyökszavak is vannak, sőt azokból van a legtöbb. Ők a SZÓFAJOK / SZÓKÉPZÉS funkcióit töltetik be velük. Amit a ragozók nem a magánhangzók cserélgetésével, hanem az “utóragok” (képzők + ragok) hosszú, egymásután ragasztásával oldanak meg.
Viszont a magyar (a ragozók) továbbképzettszavai még mindig ezrével hasonlítanak a héber (a sémi) szókincsre. Ez azt bizonyítja, hogy a sémi és a ragozó nyelvek (de biztos vagyok benne, hogy az éneklő kinai-félék is) egy nagyjából közös EURÁZSIAI + ÉSZAK-AFRIKAI ŐSNYELV továbbfejlődött változatai. Nagyon valószinű az is, hogy az ősnyelvnek (rövid, szaggatott kiáltások), kb. a Samu idejétől - a KM lehet a kiindulási helye. Ezt azonban az Összehasonlitó Történet Nyelvészet (ÖTGy), ami max. 10-12.000 évre lát vissza, már nem tudja bizonyitani. Majd – de csak az ÖTGy tud. elfogadása után – lesz egy új, még nevesincs tudományág, ami a 40.000 éves sziklarajzok és azokon fellelhető pont-pont-vesszős „irásfélék” elemzése alapján fog következtetni az ősember kognitív képességeire.
Tegnap ismét… mert ez már két éve megy, a sokadik változatban… Felhívott egy női hang: “Ő egy biztosító társaság képviselője – szeretnének segíteni nekem. Megtalálni olyan pénzeket, ami nekem jár, de én nem is tudok róla. Milyen jövedelmi forrásaim vannak?” – kérdezi. (Ekkor még nem kapcsoltam, hogy mit is akar.) Bocsánat, mondd el még egyszer... (megismételi). Én: “Ugye arról van szó, hogy az elhunyt férjem, Lax Károly Jákob után az Auschwitzban megölt édeseanyjáért…” (A nő hosszan hallgat… majd magához tér.) Ha van nekem olyan pénzem, ami a SAJÁT tulajdonom, azt ők felderíthetik, és megkaphatom. Én: “NINCS ILYEN PÉNZEM. Az elhalt férjem nem volt hajlandó a gázban elpusztított hullák után KÁRTÉRITÉST elfogadni a gyilkosoktól. Ezért még azt sem írta alá nekik, hogy NEM KELL! Vagyis szóba sem állt velük. Eddig érthető? S én pontosan ugyanezt gondolom. A férjem, z”l (áldott legyen az emléke), még azt is mondta” (de ezt ő mondta, nem én): “a gyilkosok robbanjanak fel a pénzükkel együtt”. A hölgy: De ők csak jót akarnak nekem. Ők meg tudják találni, hogy mi jár nekem öregségemre! Na ekkor (Én csak olyankor kiabálok, ha előre elhatározomJ): Na, figyelj! Én már elmúltam 18 éves, tehát ti semmit sem tehettek az akaratom ellenére! Most már érthető??? ELÉG LEGYEN!!! …és letettem a kagylót.
Krizsa: A férjem azt mondta, hogy nagyon sokan visszautasították, de akkor hátha lehetőség nyílik arra, hogy Izrael államnak utalják át a pénzt. Ezért nem volt hajlandó még visszautasítani sem…
KÉTFÉLE HANGSÚLY A héberben ritkán esik a szó elejére – nem úgy, mint a magyarban. Bekékítem a szótagokat, ahova esik. S ez egészen más ritmust ad a héber beszédnekJ. Időmértékest, „görögöset’? Ki irt korábban? A héberJ.
Hurrá, Brekszit (persze ez nem is héber). Ju-rópa hametum-temet! Achsáv kvár jes-szikuj (benatáim kalus), se-jitkabeléj-paám madá ha-hadasá (torát ha-szafot atikot, TIVIJOT) seli. Láma? Ki hasivutszfát ha-anglit (melachutit, aszujárȧk lejȧd sulhanot ktivá ... – achsáv mathilá laredet. Halewáj, se-javó! (Bárcsak, hogy-jövő.)
MA: HURRÁ BREXIT! Az idióta Európa! Most már van esélye (egyelőre kevésJ) annak, hogy az új nyelvészeti ágazat(om), az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet elfogadott legyen majd. Miért? Mert a világ-gyarmatositó angolnak (szókincsének 5o%-a a Rómaiak által mesterségesen, iróasztalnál összegányolt) műlatin, és az ú.n. „újlatinok” (spanyol, portugál, francia, olasz, stb. jelentősége most kezd beomlani. A gyöknyelvészet ugyanis csak a természetes módon kifejlődött, az őskorból indult nyelvekkel foglalkozik.
A TELJES MAGYAR GYÖKRENDSZER I. részét lecseréltük - most együtt van feltéve aVI. "előadás" I. és II. része. Természetes, hogy ennyi táblázatot senki nem tudna ismertetni egy video előadás keretében. Ezért a témából nyomtatott füzeteket tervezek. Azoknak küldök majd belőle (kb. márciustól), akik kérik. A TELJES MAGYAR GYÖKRENDSZER pontos feltérképezése tehát, elkülönitése a puszta tőszavaktól - s az ú.n. "rejtett" gyökszavak gyöknyelvészeti értelmezése, stb. - további kutatásokat igényel. A következő, VII. témánk a magyar gyökvázak és gyökszavaik konkrét beazonositása lesz. S mivel ez nagyon nagy munka - valszeg több részletben fog felkerülni.
Az én hiperaktivitásom az első osztálytól lett nyilvánvaló... Nálam az volt a "baj", hogy az apám 4 éves koromban tanított meg írni, olvasni. (A saját kérésemre: én is akarok ujjságot olvasni! Apám azonnal letette az újságot és nekilátott.) KÉP-olvasással tanított: nem a betűket, hanem rövid szavakat mutatott fel kartonlapokon: én, te, utca, szoba, apa, szeret, cica, kutya, stb. Mi ez? Minden nap készített egy pár kartont. Mikor már jó sokat – rápillantással - „kiolvastam”, csak akkor tanította meg a betűket is. (Állitólag két hét alatt.) Hogyan jött rá, hogy ez a legjobb módszer? Biztos, hogy saját magától (csak kereskedelmi érettségije volt). 5 éves koromban német nyelvtanárhoz küldött, aki a régies, "gótos" betűkel tanított írni. Ekkor már könyveket is kezdtem olvasni. 6 éves koromban (1950) jött az ált. iskola. Ahol a dögunalomtól felugráltam, ki-bemászkáltam az osztályból, és kinevettem a többieket. Bekiabáltam a tanító néninek, hogy milyen betű következik, mit írjon a táblára. Na, szóval kivertem a biztosítékot... Behívta az apámat, elbeszélgettek. Apám találta meg a megoldást: kávé-tea, stb. kis csomagokat készített (amit a háború utáni években nem lehetett kapni) és elmagyarázta: ezt mindig csak akkor add oda neki, ha senki nem látja. „Gyógyszerek” persze még nem voltak a kisgyerekek „lenyugtatására”. Egyből visszatért a tanitónénim türelme - sőtJ. Persze apám hamarosan azt is megtanította nekem, hogy iskolába muszáj járnod, neked meg muszáj viselkedni ahhoz, hogy ne idegesítsed a tanerőket. Az ált. iskola végéig nem is volt vetélytársam. Mivel addigra már rengeteget olvastam, még a gimnáziumban sem volt túl sok tanulnivalóm.
Arra, hogy mégsem én vagyok a leg... csak az egyetemen jöttem rá. Ott bizony már tanulnom kellett, sőt egyszer (matekból) még pótvizsgázni isJ. Ott jöttem rá, hogy tévedésben vagyok: debizony, vannak nálam okosabbak. Ezt hamar belátva azóta is úgy gondolom, hogy csak a korai (2 nyelven, kétféle? (de csak a sharfesz S volt egészen más) - betűkkel) írás-olvasás adott nekem, és csak ideiglenesen, ekkora előnyt. A hiperaktivok mind ilyenek volnának? Szó nincs róla. Ez két külön probléma. A „gyorsak” bármifélék, tökhülyék is lehetnek. De a hiperaktívok közül a „túlokos”, unatkozó kisgyerekeket MA garantáltan teszik tönkre a nyugtató (kábítószeres) gyógyszereléssel. Mi célból? Az óvodai-iskolai kezelőszemélyzet kedvéért. A türelmük megőrzésére. Mennyit tesznek tönkre? Hát, sok éves „kezelés” esetén - MINDET. Aztán serdülő vagy lelövi a fél iskolát (Amerikában) – vagy végleg sikerül „beilleszkednie”. Kié a kár? MINDENKIÉ.
Megérkezett! A TELJES MAGYAR GYÖKRENDSZER I. rész.. (Még egy rész lesz, a II.).
Oldalt a Videok modulban,VI. előadás - kinyitod...De ez egy 33 oldalas nyomtatott füzet is lesz a táblázatokkal - az előadásomon kivül. (Mindenki megkaphatja, aki kéri - március táján.). Ilyet még nem láttál (egy hónappal ezelőtt még én se:-).
A VI. témánk igen bőséges lesz: bemutatom a teljes magyar gyökrendszert. Definició: A gyök olyan mássalhangzó váz, aminek flektált (magánhangzókat cserélgető) gyökszavai vannak – s az így létrejött gyökszavakat értelmi kapcsolat is összefűzi. (Mert ha nincs köztük értelmi kapcsolat, a „bele nem illők” valószínűleg jövevényszavak voltak.)
A ragozó nyelveknek 1-, és 2-mássalhangzós gyökvázaik és gyökszavaik vannak. Fel fogjuk sorolni az összes magyar gyökvázat, a gyökszavaikkal együtt. Pl. a magyar SN-nek csak 2 gyökszava van: sín, sün. Közös értelmük: rovátkolt, tüskés. A PR gyökszó-állománya gazdagabb: pár(2), pár (néhány), per-pör, pér (aprópikkelyes), pír (tüzes), por, pór (szántóvető), pőre, póré(hagyma, csupasz), püré. A közös értelem: elporított, lecsupaszított. A magyar SN és PR gyök közös értelmét (például) a héber SN gyök és a PR gyök(változatai) igazolják vissza egymásnak. A gyök közös értelmét tehát párhuzamosan vizsgált más nyelv(ek) azonos-hasonló gyökeinek közös értelme bizonyítja. A csak hasonló (értsd: hangváltozásos) gyökök rokonítása azonban nem egyszerű dolog – további gyöknyelvészeti kritériumoknak van alávetve.) Az összehasonlítást természetesen megpróbálhatjuk bármely más RAGOZÓ, vagy SÉMI nyelvvel is - feltéve, hogy a kutató birtokában van a nyelvpáros (nagy)szótára, és megfelelő szinten ismeri is a két nyelvet.
A VI. előadás témája: A gyökmássalhangzók felkapcsolódási sorrendje. Az újabb beszédhangok (a hangváltozások) különböző geográfiai területeken jelentek meg – az ott élők nyelvében. Távoli földrészekre, óceánok, tengerek, népességeket elválasztó hegykoszorúk, stb. által elszigetelt területekre csak később (vagy soha sem) jutottak el. Odaérkezésük sorrendjére ® a gyökmássalhangzók felkapcsolódási statisztikái alapján lehet következtetni. Ragozókban a 2. - a sémi nyelvekben a 2. és a 3. mássalhangzó felragadását vizsgáljuk - az elsőre.
Az V. rész. Oldalt a VIDEÓK modulban:@Krizsa Katalin, 2019. 11. 22.
Az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet módszertanából: Hogyan állapítjuk meg, hogy melyek a rokonszavak?
Definíció: Két nyelv azonos alakú, vagy csak (msslh!) hangváltozásokban különböző szavai ROKONSZAVAK, ha 1. azonos a jelentésük, vagy 2. ha nem is azonos, de beleillik a mindkét nyelvben működő gyökváz értelmezési körébe.
Gyökszavak és bővített szavaik rokonítása. A hangváltozást szenvedett gyökváz azonos az eredetivel? Szó sincs róla. De mégis lehet rokonszavakat találni közöttük? Igen – a módszertani szabályok betartásával.
Egyszerre két mássalhangzó cseréje is elfogadható? Csak kivételes esetben.
Mit keresünk valójában az ÖTGy-vel,rokonszavakat vagy rokonnyelveket? Egy közös ősnyelve volt az emberiségnek, vagy lehetett több is?
Elsőként a világon: Az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet (ÖTGy). Video sorozat egyelőre csak szöveges változata.
AzI. rész. Időben meddig lát vissza a gyöknyelvészet? A beszédképesség kialakulásának feltételei. A beszédhangok kialakulásának főbb szakaszai. A mássalhangzók ÖTGy által is elfogadott hangváltozásai.
A II. rész témája: Miért kell sémi gyöknyelvvel kezdeni (legalkalmasabb a héber) a természetes nyelvek összehasonlítását? Melyek a természetes nyelvek? A természetes nyelvek eredetileg mind gyöknyelvek voltak.
A III. rész:Az ősgyökök. Héber és magyar ős-gyökvázak és gyökszavaik összehasonlítása. A gyökvázak eredete a külvilágban hallható hanghatások, amik az őseink által felvett „kisfilmeket” örökítettek át a génjeinkbe.
A IV. rész: A szóbokrok. A ragozók és a héber nyelv „átvilágítása”. Mennyi gyökszó születhetegyetlen gyökből? Ha csak egyet találunk: pl. síp? Ha csak két gyökszó van: pl. az SN gyök: sín, sün? Ha három, vagy még több flektált gyökszavunk van – az a gyök már biztosan kifejlődött a magyarban is. A ragozó nyelvek szóbokrai Úgy tudjuk (úgy tudatja velünk a hivatalos nyelvészet), hogy a sémi nyelvek gyökei 3-mássalhangzósok. Ez nem igaz, mert ők is egy-, és két-mássalhangzós gyökökkel „indultak” – azokból is van nekik bőven. Az sem igaz, hogy a ragozókban ne volnának 3-mássalhangzósok is – csak kevés van. A sémi (héber) nyelveknek is vannak szóbokraik? Nincsenek. A sémi nyelvek a ragozók toldalékolása helyett is a magánhangzóikat cserélgetik. A toldalékolt szóbokor csak a ragozó nyelvekre jellemző.
A Videók modulba feltett, egyelőre csak szöveges előadásaimban, főleg a III. részben van néhány betű-elütés, kihagyás. Elnézést kérek, de most mindennel el vagyok maradva... Meg úgyis lesz videó. Mi történt? (Az orvostudomány "határai".)
Egy - az utolsó - amalgámos fog kihúzását már 3 itteni fogorvos tagadta meg azzal, hogy "nincs ennek semmi baja". A negyedik fogorvos egy kissé barbár (modern:-) módon húzta ki, vagyis fejezte be a cirkuszt. Tényleg nem volt "semmi baja". Azon kivül, hogy én 35 éve, amikor 6 amalgámos fogam volt, már nagyon megjártam velük. herpesz, afták, nyelvgyulladás, kivül is pattanások - a végén már szinte állandóan. Négy évig tartott, amig rájöttem. Azóta miért nem voltak egyetlen EGYSZER SEM? Persze mert "agressziven" megszabadultam tőlük, kicseréltettem fehér tömésre. Most meg nem voltam hajlandó megtűrni egy újabb (nem vettem észre, hogy leghátsó, bölcsességfognál) megint igy tömték be. Altzheimer? hát ugye arra is van gyanu, hogy emiatt)... Öregeknek nem kell kidobálni... hányan kérhetnének kártéritést, he? (persze inkább a hozzátartozók). A modern módszer az, hogy körbeszurkálják és kifeszegetik a fogat (szétverik az inyt) ahelyett, hogy egyszerűen kihúznák egy fogóval. - Tehát férfit nővé - nőt férfivé átalakitani, több éves hormonkezelés után összevagdosott bőrdarabokból, stb. azt lehet, az illető saját kérésre. De egy teljesen felesleges (mérgező) fogat, 75 éves korban, azt nem lehet saját kérésre kihúzni... Vagy ha mégis, dupla árért és több napos fájdalmat okozva. Na mindegy, már jól vagyok.
Már a III. előadásom szöveges változata is készen van, nemsokára ez is felkerül. Ez arról szól, hogy miért kell először a héber gyöknyelvhez hasonlitani az összes ragozó nyelvet. Azért, mert ekkora 3000 éves irásgyűjtemény (az Ószövetség) és 2000 éves - az élet minden területét felölelő (mezőgazdasági, élet-, és természet védelmi, kidolgozott JOGRENDSZER értelmezése - vitairatok, elemzések, szabályok könyvtárnyi gyűjteménye - sehol máshol nem maradt fenn a világon. Nem maradt fenn más ilyen régi és ekkora tömegű iráskultúra, ami a mai héber nyelv ismeretében is simán olvasható és érthető.
Gyerekeim, magyar honfitársaim! Emiatt kellene felhasználni a hébert - és elsőként összehasonlitani vele. Aztán persze bármelyik más, de csak a TERMÉSZETESEN kialakult nyelveket - egymással. Ez szükséges a magyar nyelv megmentése és "megkoronázása" végett! Mert tényleg nagyon régi nyelv. Régibb a hébernél is? Igen:-). Akkor miért nem a magyarhoz kell "elsőként" hasonlitani? Hoppá! Hát azért, mert a magyar csak a régmúltban működött gyöknyelvként, de azóta más tipusú: ragozó nyelvként fejlődött tovább. A gyöknyelvi korszakából viszont nincs (megbizhatóan kiolvasható) iráslelet. (Krizsa: és az új tudományág, az Összehasonlitó Gyöknyelvészet nélkül nem is lesz!)
Azért pont a héberrel kezdünk, mert ilyen gyöknyelv - NINCS MÁS. A 3 nagy-vallás közötti villongásoknak, és a sokszáz éves "idegenkedésnek" - ehhez nincs semmi köze! Ha "hivő" vagy, tekintsd úgy, hogy a Fennvaló nyújtotta le - ha nem vagy vallásos, akkor úgy, hogy a kezed ügyében van a "mentőkötél". Szerettel: Krizsa Katalin.
Folytatás. Amikor elszöktem (1981, a kommunizmus végórái) és magammal vittem a legkisebb gyerekemet is Izraelbe, a 2. férjemhez... Erre bizony nem számítottam! Az ottmaradó két kamasz, de az elvált férjem is – megváltoztak. Sok minden „beomlott”. Pedig nagyon jó apának ismertem. Dehát senki nem halt meg, nem is beteg. Levél és telefon van, hamarosan email is lett. Nagyon sok család válik ketté - akár külföldre is... Mi lehet itt akkora baj? – gondoltam.S már látszott, hogy M.o.-on is változik a világ. Max. pár év mulva mind megtalálhatjuk egymást, akár ott, akár itt. Addig meg küldözgetek, amennyit (nem sokat) csak bírok. Mégis gyötrelmes húsz év várt ránk – s persze mindannyiunkra. (A 2. férjem egy műtétbe halt bele. S mivel itt is született még egy – két gyerekkel maradtam egyedül). Mi volt az oka a zűrzavarnak? Az, hogy odaát én voltam a domináns, és eljöttem. Ha egy közösség (pl. család) elveszíti a központi figurát, az nagy hátrány... De előnye is lehet, hogy mindenki önállóbbá válik? Hát, idővel - s talán az unokák.
A hatalmas hátrányok előnyei – életrajzi adataimra (is) épülő elemzés. Megszületett egy gyermek – az apám. Budapest, a két világháború között, özvegy anya 3 gyerekkel, mélyszegénység. Elvileg keresztények, de senki nem vallásos. Akadt egy támogatójuk, ő nem is ismerte (egy zsidó értelmiségi) – aki az érettségiig segítette őket. Később a két testvére is meghalt. Jó képességeinek birtokában az apám már egyedül is boldogult. A korszak szörnyű megpróbáltatásait ismerve nagy túlélési energiát, és sok tudást halmozott fel. Mivel ölni semmiképp nem volt képes, a II. világháborút bújkálva, katonaszökevényként élte túl. A háború végnapjaiban születetett egy, a túlélő gyermeke. Mert két életképtelen kisöcsém már meghalt, s a tbc.-s felesége, anyám is, hamarosan. Szóval egyelőre, 6 éves koromig csak ketten maradtunk. Apám szeretete a világon mindent felülmúlt. 4 éves koromban (állítólag 2 hét alatt) megtanított írni-olvasni. 5 évesen német magántanárhoz küldött. A nyakába ültetve hordozott, üzleti utakra, nagyon sok filmet is együtt nézni – ahol mindent (szexet, halált) elmagyarázott nekem. Átkelés a sineken – már iskolába járok – s ha jön a vonat? EGYEDÜL CSINÁLD!). Te még nálam is okosabb vagy, mondta, és az nagy érték, vigyázz rá. Mindezzel természetesen egy „hiperaktív” 6 évest termelt ki, aki az 1. osztálytól kezdve borzasztóan untam az iskolát. Szerencsénkre gyógyszarok még nem voltak, de apám hamar meg is tanított „viselkedni” – nincs több probléma velem. A felső tagozaton (5.- 8. osztály) már a tanáraim is észrevették, hogy csak egyszer halljak (olvassak) valamit... Közben apám újraházasodott: 7 féltestvérem lett. A gimnáziumban már tanulnom is kellett valamennyit – amit még nem szedtem fel magamtól. Az egyetemen azonban kiderült, hogy mégse vagyok egy zseni – hogy vannak jobb képességűek is nálam. Jó, hát vannak – s mivel apám azt is megtanította, hogy saját magunknak kell leginkább igazat mondani – ebbe bele is nyugodtam. Összegezek: vajon apám „okozta” a mindent, tudományokat is felülbírálóJ önállóságomat, öntudatomat – belémdumálta? S ezt mindkettőnkben, egyetlen túlélőkben, a két világháború tanulságai okozták? Részben, biztosan.
Az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet közérthető ismertetéséről szóló előadásokat tervezek. Egyelőre csak szöveges formában irom meg, majd videóra is felvéve, "élőben" beszélnék a témáról. Mindez a Videók modulban (oldalt középen) fog megjelenni. Addig is élvezzétek - ha még nem láttátok volna - a már fennlevő két régebbi videót.
Folytatás: Mert csak ilyen nyelvpáros(ok) képezheti(k) az illető gyöknyelvész szakterületét.
Amatőrök (aki pl. csak magyarul tud és semmilyen diplomája sincs) – „nálunk” sem szólhatnak hozzá? Dehogynem. Hiszen az amatőr “gyökösködők” – bár nagyon sok tévedést is belekevertek – szinte mindenre rájöttek már, ami a magyar gyöknyelvet jellemzi. Nemcsak beleszólhatnak tehát, sőt: a leendő kutatótársaink nem is zárkózhatnak el a VITÁTÓL – bárkivel, bármilyen nyelvészeti kérdésről legyen szó.
Az egész világon hivatalossá vált – a mű-latin, abból az újlatinok + az angol nyelvre (aminek 50%-a latin) „ráillesztett” – mai nyelvészet NEM ALKALMAS a természetes nyelvek kutatására. A természetes nyelvek ugyanis eredetileg mind gyökvázakból álló gyökszavakból fejlődtek tovább. Hivatalosék azonban a nyelvek ősi gyökváz-szerkezetének még a létezését is tagadják. Az egyetlen SÉMI gyökcsaládot pedig, ahol nincs lehetőségük azon vitatkozni, hogy vannak-e valódi gyöknyelvek – hermetikusan választják külön az összes többi „nyelvcsaládtól”. Bár semmilyen észérv, indok nincs rá – KIZÁRTNAK tartják, hogy az őssémi minta valaha is részt vett volna a természetes nyelvek kialakulásában. (Az igazság az, hogy nemcsak résztvett, hanem ez képezte a természetes nyelvek kialakulásának első fázisát.) A tudományos világ hatalomelvűségén kívül azzal is szembe kell néznünk, hogy a hivatalos nyelvtudomány művelőinek (is), szerte a világon, ez egyben a megélhetési forrásuk is (a fizetésükért dolgoznak). Be kell látnunk, hogy ekkora késésel már nincs esélyünk arra, hogy az alkalmatlanságukat velük is elfogadtassuk. Mindezen HOGYAN lehetne átlépni? S innentől én csak a gyöknyelvészetről beszélek, aminek a kutatási módszertanát – azt is részletesen csak egyetlen, a magyar-héber nyelvpárosra alkalmazva – én dolgoztam ki. Mit nevezünk természetes nyelvnek? – értsd milyen nyelveket lehet kutatni ezzel a módszerrel? Csak a népek (beszélő közösségek) által természetes módon kialakult, művileg (íróasztalnál) soha nem buherált nyelveket. Dehát ilyen, a „kultúrált világban” már nincs is! Hiszen még a magyar is tömve van, ha mással nem, a nemzetközi vándorszavakkal. Igen, de ez csak definició kérdése. Mivel jól felismerhetőek, kijelenthetjük, hogy ezek NEM magyar szavak. És a régi „jövevényeink”? Arra való a gyöknyelvészet általam kidolgozott módszertana: hogy ezeket is, nagy biztonsággal le tudjuk választani. Mekkora tudományos felkészültségre volna szüksége egy valódi magyarnyelv kutatógárdának? Egyáltalán ismerniük kell-e a ma elfogadott (általunk nem elfogadott) hivatalos nyelvtudományt? IGEN, persze! Hogyan, hiszen nyelvész diplomát sem kap az, aki „nem ért egyet”? Tanuld meg, vizsgázz le, és kész. Vagy: szerintem mindenki, aki egy mérnöki / természettudományi szakot sikeresen elsajátitott már, bármely bölcsész szakot képes megtanulni önműveléssel is. Legalábbis alaposan áttekinteni. Tehát 1. KELL a hivatalos nyelvtudomány művelése nélkül valami máshonnan eredő megélhetési forrás. 2. KELL: diploma (diplomák). 3. KELL minimum két természetes nyelv szabadon kezelése: kötetlen beszéd, írás-olvasás igen nagy szókincs – mindkettő nyelvtani ismereteinek a birtokában.
Az emberré válással foglalkozó kommentjeim megértéséhez (Atlanti beömlések / a Földközi-tenger ismételt kiszáradásai) nagyon fontos ismerni, pl. a Wikipediából a MIOCÉN KOR és a MESSINAI SÓKRIZIS körülményeit https://hu.wikipedia.org/wiki/Messinai_s%C3%B3kr%C3%ADzis
Szóval ez a Rudi, amit a TIZ millió éves KM “majomember”-nek ismertük eddig. Valószinűleg ki fog derülni, hogy már az is előember volt.
Én nem abból gondoltam, hogy szintén csináltam volna 3D nyomtatást a csontjairól, hanem abból, hogy a 7 millió éves toumai leletet az afrikai Csád tónál találták meg. Amit pár évi ingerült „ki-van-zárva” vitatkozás után a nemtisztelt tudományos közvélemény végre ELFOGADOTT előembernek. S mivel Afrikában nincs elődje, de a Földközi-tenger akkoriban többször is ki volt száradva, világos, hogy szépen lesétált a Csád-tóhoz. Miért pont oda? Mert pont addig ért le a Földközi-tenger – mikor éppen nem volt kiszáradva. Aminek a Csád-tó a legdélibb maradványa. Meg abból is lehetett ezt tudni, hogy Barcelonánál is találtak Rudihoz hasonló csimpánz-embert. Most 2019 van. 11 éve igenis lehet tudni, hogy az ember Európából, mondjuk pont a KM-ból származik. S azóta Európában és a KM-ben – folyamatosan élt is az előemberek és a modern ember minden változata.
Krizsa: Nemcsak Ázsia („a Kelet”) esett áldozatul a kreol-MŰnyelvű világ-gyarmatositó, más kultúrákat évszázadokon át kifosztó és letipró, önjelölt KULTÚRA-TERJESZTŐ-ként szenvelgő Nyugat-Európának. Hanem a Kárpát-medence meghamisitott őstörténete / benne a magyarok és magyar nyelv származtatása is áldozatul esett. 150 éve nem mertek ezzel szembeszállni! Pedig Európa legnagyobb létszámú természetes gyöknyelve pontosan a magyar. Mitől fél immár 150 éve 14 millió honfitársunk? Ha az MTA kiszolgálja a „Nyugatot” - főleg a nem-természetes módon kialakult nyelvekre szabott nyelvészetet - miért nem állit fel egy valódi MAGYAR-KUTATÓCSOPORTOT az a 14 milló (-minusz max. 2000) magyar, akiknek a megélhetése nem függ a szótfogadástól?
Bár én csak tegnap találtam rá erre a linkre:-) http://www.federatio.org/tkte/Fogalomfejlesztes.pdf Dehát ez Bérczi Szaniszló!! (A jelek szerint Ő sem ismeri az én munkámat.) Hasonló gondolatmenetből indult 2008 környékén, az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet-em is. Persze az új tudományág, amivel a nyelv-párosok összehasonlitásának módszertanát jelölöm ki, még nagyon hosszú utat jár be... Igenám, de tudománytörténeti szempontból B. Sz. még messzebbről indul, mint én:-) Ismerkedjünk meg a csillagász doktor nyelv(fogalom)-fejlődési elgondolásaival: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_2011/?pg=250&layout=s
12 kommentemmel lejjebb - 2019.08.20.-án -olvashatod újra, részletesen, hogy Európa legnagyobb részén miért KREOL (kevert, nagyrészt műtermék) vagyis nem természetesen kifejlődött nyelveket beszélnek. S hogy az ezekre kifejlesztett MA ELFOGADOTT történeti nyelvtudomány, a természetes módon kifejlődött nyelvekre - ÉRVÉNYTELEN.
Sajnálom:-). Amikor belekezdtem, ezt még én sem tudtam. Szóval előről kell kezdeni egy másféle nyelvtudományt. S a régi is maradhat? Persze, megmaradhat nekik. Csak azok a nyelvek nem evolúciós termékek - igy a rájuk kidolgozott nyelvészet nem a miénk.
Folytatás: Nem lehetséges tud. szintű vizsgálat a saját írásbeliséggel még a legutóbbi évtizedekig sem rendelkezőknél: ilyen az ú.n. “finnugor” nyelvek többsége. Nem lehetséges a KREOL nyelvekre sem: latin, újlatinok + az angol - továbbá a 100%-os műnyelvekre (pl. az eszperantó).
2. Lépés Mely 1 vagy 2 (a ragozókban már ritka 3 és 4) mássalhangzós GYÖKÖT és a magánhangzókkal feltöltött GYÖKSZAVAIT kezdhetjük összehasonlítani? Csak azt, amelyeknek MINDKÉT NYELVBEN vannak összetartozó értelmű szóbokraik is. Itt van szükség a ma is élő nyelvek legkevesebb 10.000, jobb ha min. 30.000 szavas szótáraira! 3. Lépés: Ismerni kell a valódi, kronológiai hangváltozásokat (pl. T/D, T/S-Sz T/Zs-Z), ezek geográfiai (hol?) megjelenését és elterjedésük ütemét. A hangváltozások csak akkor vehetők figyelembe, ha a nyelv-páros mindketteje tartalmazza őket. S mivel pl. a legészakibb “finnugor” nyelvek még ma sem ejtik ki a B, F, G, Z hangot, az ilyen nyelvek összetartozást a magyarral – pl. a T ® Z, P ® F, K ® G, stb. átmenetek – nem igazolhatják. A nyelvek régmúltja semmilyen hatással nincs arra, hogy pl. az F, B, s hogy - sokkal később - a G és a Z is be fog érkezni (vagy sose fog) hozzájuk. Azért nem, mert ez csak attól függött, hogy hol telepedtek meg végleg pl. a 16 „finnugor” nyelv populációi / hol maradtak?Jvagy hova vándoroltak el a magyarul beszélők.
Tudományos nyelvészetben nincs helye az innen-egyet / onnan-egyet “szavacskázásnak”. Bevezető az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet módszertanába. 1. Lépés: Kijelöljük, hogy mely nyelvpárost akarjuk összehasonlítani? A probléma-mentes nyelvek gyökszerkezete (GYÖK + azok GYÖKSZAVAI + e gyökszavak SZÓBOKRAI garantáltan felderíthető. Pl. a KP váz (kb.ráborul, begyűjt) ® gyökszavai: kap, kapa, kápa, kapu, kép, kepe, kopó, köp, köpü, kúp, kupa, kupé ® egyenként bármelyik, pl. a kúp szóbokra. Probléma-mentes a jól megtartott, ma is élő gyöknyelvek párosítása: magyar-finn, -észt, -héber /arab (vagyis az összes sémi) és mindezeknek valószínűleg az éneklő (kínai-tipusú) nyelvekkel való egybevetése is sikeres lehet – majd. A “nem-jól” megtartott gyöknyelvekkel hasonlítás: orosszal, némettel, szanszkit(-félékkel), stb már problémásabb. Mért? Mert a gyökszerkezetük felderítése a felragadt elő- és utóragok miatt (amiket el kell távolítani), továbbá mesterséges (íróasztalnál történőJ) nyelvi beavatkozások folytán (amiket ált. ki kell szelektálni)már nehezebben követhető. A kihalt nyelvek esetében azért nem garantálható tud. szintű vizsgálat, mert nincsenek bőséges szótáraik, és a fonetikájuk is (az eredeti kiejtés, csak az számít) kérdéses.
Mondjuk MINDEZT már 2008 körül is tudtuk - tudták a tudósok - csak túl erősen van begyökerezve az "afrikai kiindulás" - nem nagyon akarták terjeszteni. (Azóta sem). https://888.hu/century-on/megdolt-a-nagy-elmelet-megis-europabol-szarmazik-az-ember-4102550/Hja, mert akkor visszajutunk a Rudihoz, Heidelbergihez, Neanderhez, cro-magnonihoz - a Kárpát-medencében - ahol egy helyen mind megvoltak:-).
ökör, üt-ver, ki kell irtani! De próbáld ki mindet: tátott szájjal “lemész a torokba”, s a száj tátva marad! (tehát nem kerekíted az ajkat) a, á, e, é, i – majd nem kitátva, de nyitott csőként a torokból: o, ö, u, ü (ez az orosz ы.. Vannak torokmagánhangzók? Mérgesen: wannak (uannak!). Miért találták ki ezt a zagyvaságot? (lásd a linkben): azt, hogy ezek nem is magán, hanem mássalhangzók! Mert szerintük a héber-arab ÁJIN – az csak egy pillanatnyi szünet (persze, mert “lemegyünk a torokba”) – amit ők mássalhangzónak neveznek! De hiszen így a hivatalos nyelvészet még 1-2000 évnél sem lát távolabb a nyelvek történetében. Pont ezért!!! Hogy a gyökképződések nyelvtörténeti korszakára, ami megelőzte a latin-ógörög “kultúrát”, már senki se láthasson rá!
Sőt a mássalhangzók és a magánhangzók elkülönülése (a torokmagánhangzók lelágyulása) is csak újkori jelenség. A Nyelv és Tudomány honlapról nem szabad (nagyon helyesen, éntőlem sem) részleteket átmásolgatni – csak a teljes cikkre lehet utalni a linkjével. https://www.nyest.hu/hirek/a-csacsi-nem-csucsorit?comments
Egyszóval itt, a 19. hozzászólásomtól az 50.-ig hosszas vita alakult ki arról, hogy LÉTEZNEK-e egyáltalán a "kemény" torokmagánhangzók? Mert a hivatalos nyelvészet szerint NEM IS LÉTEZNEK! (A sémi nyelvekben tömegesen, állítom én, meg persze a hébertanárok). De más nyelvekben csak elvétve találunk ilyet, mint oroszban az egyetlen ы: jerü-t. Vagy ahol csak kihallani lehet a beszédből, mint magyarban a jelöletlen torokmagánhangzókat, ha, ált. indulatosan, „rekedten” ejtjük őket. Pl: acsarkodik, ádáz, átkozott, eszetlen, omlik, ökör.
A gyöknyelvészet a nyelvek kb. (min) tízezer éves múltjáig lát vissza.Méghozzá ÍRÁSLELETEK NÉLKÜL, PUSZTÁN A MAI NYELVEK ELEMZÉSE ALAPJÁN. HOGY?! Ugyanúgy ejtették volna ki kezdetben az indulatszavakat, majd az “igeszerű” egyszótagúakat? Ugyanazokkal a hangokkal, mint ma? Ostobaság! A gyöknyelvészet 10.000 éves szótárakat, pláne (a fonetikus kiejtéshez, mert csak az számít!) – magnófelvételeket is talált? Miért nem mindjárt 50.000, vagy akár 200.000 éves beszélgetőkről fantáziál a gyöknyelvész? Hiszen az “értelmes ember”, a Homo Sapiens ennyi idős (valójában – a gyeniszovai lelet – sokkal többJ). S azóta a koponyaleletek, a Broca terület lenyomata alapján az is kiderült, hogy valamilyen szinten már az előember is beszélt! Válasz: nyilván nem találtunk sem szótárakat, sem lehallgatható magnófelvételeket a korhadó csontok között.
A korai Homo Sapiens nem is tudta még kiejteni a legtöbb mai beszédhangot: a B/V, D-Gy, F, G, L, M, N? Ö, R, Sz, Ü, W, Z-Zs-t – s a legújabbakat (G, F, Ö, Ü, Z-Zs) sok helyen még 2-3 ezer éve, a mai ember sem. Hiszen az elszigetelődött északi nyelvek (pl. finn) még ma sem használják! Az “éneklő” (kínai) nyelvekben nincs R hang, a héberben (s a magyarban) nagyon kevés a legújabb, a Z – s a héberből a Zs hiányzik is. Akkor honnan gondolja a gyöknyelvész, hogy min. 10.000 évre lát vissza?! Onnan, hogy felderítettük a HANGVÁLTOZÁSOK VALÓDI, IDŐBELI SORRENDJÉT. Tehát ahol még biztosan nem volt B, ott megvolt az ősi P. Ahol nem volt D / S-Sz / sőt Z-Zs sem – már akkor is megvolt az ősi T, ami mindezeknek az elődje. Ahol még nem volt (a többféle) H, ott is volt K, stb. Tehát a gyöknyelvész a kukába dobta a párszáz éves, első-második germán hangtörvényeket (is)J. És minderre vannak tudományos bizonyítékok? Vannak.
Európa nagy részének nyelvei elvesztették a velünkszülető, KÖZÖS memóriatárat: a gyökszerkezetet. Ezt a tényt a hivatalos nyelvészet dogmarendszere ingerülten tagadja: “A nyelvek úgyis folyton változnak”. (NEM IGAZ, mert az ősfogalmak vázai többé-kevésbé azonosak.) "Minden nyelv egyforma értékű". NEM igaz! Sokkal nehezebb pl. egy – általában latin szókincsű szaktárgyat megtanulnunk, mert először a fogalomkészlet (biológia, fizika, vegyészet, matematika, mérnöki, orvostudomány, filozófia, nyelvészet, stb.) definicióit kell megértenünk. Mi az evolúció, akceleritás, oxidáció, statisztika, statika, anatómia, hermenautika, szemantika, stb). S a szakszavak definicióit úgyis a saját nyelvünkre kell visszafordítani egy "értelmes" mondatban. De mégis érdemes szakszavakat használni? Igen, mert a szaktárgyak az egész világon közös szótárakat használnak. Csakhogy egy ember mindössze 1-3-5 szakterületet ismer igazán jól, a többit sose kell bebifláznia.
A gyöknyelvész szétválasztja a nyelv természetes, beszéd-eredetű szókincsét a műszavaktól, amikkel már nem foglalkozik. A magyar xL váz ® al(lent van), ál(nem valódi), él, ól, öl, ül (most: megvan) / xT ® át, ét-el, út, üt (ahogy megszerzi) / KR kar, kár, kor, kór, kör (közeli köröz!), MR ® mar, mer, mér-eg-et, mor-aj (támad) / NyL (nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyúl (kinyúl, elnyel) / KT ® kat, két, köt, kút (szét-össze) / SK ® sok, sík! / SzL ® (egy)szál, szel, szél, szól, szül (elkülönít) / HZ ® ház, híz-ik, hó-z, húz (ráterít, betakar). A gyöknyelvészet a velünkszülető memóriatárig, a nyelvek kb. (min.) tizezer éves múltjáig lát vissza.
Ja, előbb azt kellett volna definiálni, hogy 1. Mik azok a természetes nyelvek (csak azok, amik a beszélő közösség által fejlődtek egészen az írásbeliség eljöveteléig). 2. És azok a nyelvi összetevők, amiket az írásbeliség megjelenése után kapartak össze más nyelvekből, változtattak meg tetszés szerint, vagy pusztán kitaláltak egy íróasztálnál (latin) – valóban a természetes nyelvek részéveivé válnak? NEM!
Mondok egy példát. Életem során, meg persze a tanulmányaim révén, jónéhány szakma “nemzetközi” szókincsével ismerkedtem meg. Használom is őket. Megértem őket akkor is (hiszen legtöbbször ugyanazok), ha más nyelven olvasok. Azonnal felismerem, hogy melyek az idegen szavak? Hát persze. Mint egy bogarat, amit még sose láttam a kertemben. Pedig a hivatalos nyelvészet “parancsolata” szerint a közismertté vált szak-, szleng, sőt még a betűszavak is (TéVé, eMTéÁ) az illető nyelv szókincsének részévé válnak. Igaz ez? Nem. Egy párhuzamos, sokkal nehezebben megjegyezhető, idegen "nyelv" szókincsévé. Mivel hamar változik a technológia (a forgó lemezjátszókat már ki is dobtuk), tíz-húsz év mulva már a közismert elnevezéseiket is felejtjük. HONNAN ismerik fel a természetes nyelvűek az idegen szavakat? Onnan, hogy nem illenek bele a velünkszülető memóriatárba: a természetes nyelvek szóbokraiba ® a szóbokraink tő(gyök)szavai közé ® az ősi értelem-hordozó mássalhangzó vázaink közé. Cekker, ciklus, bicikli… hm? Minden idegen szót cseréljünk fel “jó magyar” szóra? Mi a fenének? Megárt, ha ismerünk még 2-3000 idegen szót – a sokszázezer sajátunk mellett? Amik ráadásul, még az életünk folyamán cserélődnek is? Minden átlagember képes legalább két nyelvet szabadon használni – pongyola módon akár egy féltucatot is.
Mit értünk azalatt, hogy a környezet – valamilyen szempontból, bizonyos mértékben – mindig ellenséges?
https://en.wikipedia.org/wiki/Uri_Milstein Dr. Uri Milstein, katonai történész, filozófus, író, újságíró kutatócsoportjában 16 évet dolgoztam. Sajnos, a Wikipedia róla szóló magyar nyelvű ismertetőjét is levették már, így csak angolul olvasható. Két művét: 1. A fiatalkori verseskötetét 2. A Túlélés Elve – a Jelenlegi Civilizáció kritikája (kizárólagos jogot kapva a magyarra fordításra), a saját apró Túlélés Kiadómban, az önéletrajzi indíttatású Terrorcivilizáció-m egybefűzött 2. részeként: 232-355. oldal) meg is jelentettem. Természetesen a saját pénzemből. Az Izraelből hivatalos úton átküldött, magyar adószám, stb. többszáz könyvemet a Libri elfogadta terjesztésre, majd (sok helyen ellenőriztem) sehol se tették ki a könyvespolcokra. Csak a boltok számítógépében szerepelt, de kérésre mindenhol a raktárból hozták elő. S egy évvel később (2010) visszaküldték (majdnem) mindet egy általam megadott budapesti címre azzal, hogy “nem fogy”.
A KÖNYEZET MINDIG ELLENSÉGES? Nem létezik!!! De. A legközelebbi környezetünk a család, az is? Igen. A baráti körünk, a munkahelyi közösségünk is? Igen. Az államok is gyakran ellenségei egymásnak? Igen. A tudományok egy része is elembertelenedett már? Az is. A családunk felnőtt tagjai a saját hagyományaik, beidegződésük alapján nevelik fel (szorítják korlátok közé) a gyerekeiket. Még az egymást szerető testvérek is legkevesebb, hogy vetélkednek egymással. A rokonsági ágak egymást hibáztatják, vagy éppen gyűlölködnek. Az államok területet akarnak foglalni egymástól, sőt akár mega-gyarmatosítani – ami évezredek óta hatalmas háborúkhoz vezet. A tudományok műveléséhez PÉNZ kell, tehát az egyetemek működését, még a kutatások irányát is a hatalom (vagyon) dirigálja. Elrettentő példa: az orvoslás ipar.
Folytatás: S emiatt a római mega-gyarmatosítás újlatinjai (spanyol, portugál, francia, olasz, román, stb. + az angol – szintén nem természetes, hanem KREOL (őskelta+műlatin) keveréknyelvek. Az ilyen nyelvek semmmilyen természetes nyelvnek nem lehetnek az őse.
Hogyan “láthat” be kb. (minimum) 10.000 évet az általam 11 éve kutatott, 2016 óta megalapozott Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet (ÖTGy)? A kulcs az, hogy az emberi ősnyelv(ek) az élettelen és élő külvilág hanghatásait igyekeztek, a mindenkori beszédképességünk lehetőségein belül, utánozni. ® E külső hanghatások az előemberi kor óta nem változtak (de földrajzi területenként részben különböznek). Egy példa: a MR gyök(váz) eredete az állati morgás: mrrr. Gyökszavai a MAI magyarban: mar(-ok), már(-is), mér(-eget), mer, mer(-ed), mor(-og, -aj, -zsa), muri(zik). Nézz utána: a MR váz értelme az összes sémi és ragozó (s felteszem, hogy az éneklő-kínai típusú) nyelvekben hasonló jelentéseket hordoz. De miután a hivatalos történeti nyelvészet szerint a szóalakoknak NINCS KÖZÜK a szavak jelentéséhez – ez a tudománytalan DOGMA az ürügy arra, hogy az ősi 1 és 2, majd a 3 mássalhangzós gyökszerkezeteket legjobban őrző sémi nyelveket kizárhassák az összes többivel való összehasonlításból.
Krizsa:A hivatalos összehasonlító történeti nyelvészet NEM TUDOMÁNY.Indokolás: 1. A nyelvek őstörténete sem a mai nyelvek, sem pedig írásemlékek alapján (hisz a legtöbb nyelvnek még 1-200 éve sem volt írása) nem kutatható. 2. Bár léteznek max. párezer éves többé-kevésbé megfejtehető írásemlékek, a korabeli kiejtés ismeretének hiányában (a gramofont csak a 19. század végén találták fel) kizárólag a ma élő nyelvek kiejtésével összevetve lehet(ne) valószínűsíteni. Ez azt jelenti, hogy még a latin betűs leletek kiejtésében sem lehetünk biztosak? Még abban sem. És a korábbi írások? A hivatalos nyelvészet az ék-, és hieroglifás írások megfejtéseinek helyességét is gyakran (Krizsa: igaza is van) megkérdőjelezve, rovásleletekkel már nem is foglalkozik). 3. A hiv. tört. nyelvészet a nyelvek „őstörténetének” kutatását (azon az alapon, hogy régebbi állapotokra visszakövetkeztetni sem képesek) max. 6000 évre korlátozza. 4. Megoldást az eurázsiai+északafrikai sémi nyelvekkel való összehasonlítás jelentene (jelenti), mert ezek ma is őrzik a nyelvek ősállapotát. A gyöknyelvészet a kb. 10.000 éves ősállapotáig képes visszalátni. De a hivatalos nyelvészet kizárja a gyöknyelvészeti kutatásokat.
"A hivatalos nyelvészet családfa modelljére nincs bizonyíték" – vetik ellen (én is). Mi erre a válaszuk?: Állításokat szoktak bizonyítani, nem modelleket. Hogy a nyelvek között lehetnek családfa jellegű viszonyok, arra elég jó bizonyíték a mai újlatin, germán, valamint szláv dialektus kontinuumok megléte, meg az ókori latin és görög nyelvről való ismereteink. Krizsa: Nem bizonyíték! Mert latin anyanyelvű ŐSNÉP soha nem érkezett sehonnan Itáliába. A latin egy ógörögből, etruszkból, ősszlávból, és főleg a szomszéd-gyarmatuk, az általuk legázolt héber-arám magaskultúrából összekalapált műnynyelv. A latin csak íróasztalnál fabrikált műszavak műnyelvtannal készült csinálmánya, aminek a mai napig is tovább termelik a műszavait. Az ilyen nyelv semelyik természetes nyelvnek nem lehet őse. S emiatt a római mega-gyarmatosítás újlatinjai (spanyol, portugál, fra
Na, akkor leteszem a garast: A zsidók kiválasztottsága szerintem ezt jelentette: 1. Belátták, hogy a maroknyi kis törzsük úgyse tudná megváltoztatni a már 3000 évvel ezelőtt is regnáló külvilág normáit: a rabló-kifosztó / a jó élőhelyeket eltulajdonító / mega-gyarmatosító / az „idegeneket” kiirtó többségi viselkedést. 2. Ezért vették törvénybe (amit számtalan, könyvtárnyi elmélkedés, vitafórumok, és a részletekbe menő kidolgozás követett) hogy ők ennek nem részesei. Figyelj! Mint ahogy – állítólag – az ősmagyarok sem voltak azok (ezt nem én mondom – mert nekem nincsenek bizonyitékaim).
Hogy a Fennvaló választotta volna ki őket? Hát persze – hiszen akkoriban nem is lehetett volna bármilyen, bármennyi (nemhogy 613!) parancsolatot elfogadtatni másképp - embernek-embertől. Szóval ez volt az első, bár csak a „saját használatukra” kidolgozott humánus törvénytár. S a világ azóta is olyan maradt (többlettermelő),mint 3000 évvel ezelőtt. A zsidók egymásért érzett felelőssége, vagyis a kiválasztottságuk hite formálta őket a rákövetkező 2000 éves szétszóratásban „legyőzhetetlen” NÉPPÉ. Lehet utánozni – vagy visszatérni ehhez:-).
Az Ószövetség nem is a kereszténység elődje? Szerintem semJ. Nem is ugyanaz az “egyisten”? Nem ő a szerző, hanem mondjuk filozófusok? Tudták-e magukról az Ószövetség írói, hogy ők az emberiség jövőbeli (még ma is jövőbeli – ha egyáltalán lesz jövő) legnagyobb gondolkodói, nevelői és egyben a kivitelezők is voltak? A zsidóság szellemisége max. 4000, az írástömeg csak 3000 éve létezik. Mi köze ennek az emberiség őstörténetéhez? A zsidók tényleg rájöttek már 3000 éve, hogy milyen civilizációban élnek, és arra is, hogy ez, ki tudja meddig, így is fog folytatódni. (Többlettermelés, feudál-kapitalizmus, rablás-ölés-háborúk ® mega-gyarmatosítás). Szerintem nem is a “megnevezhetetlen”, de mégcsak nem is vallásos emberek írták a Tórát (Mózes 5 könyvét), hanem emberek. DE A TEREMTÉSTÖRTÉNETET, AZT BIZTOSAN. Még azt is megparancsolták, hogy soha NEM SZABAD lefordítani más nyelvre, mert hitelesen úgyse lehet, és a szándékos hamisítás se fog elmaradni. (Nekem se lett volna szabad lefordítaniJ - http://www.leventevezer.extra.hu/Teremtes.pdf
Az Ószövetséget szerintem nagyképességű gondolkodók, filozófusok írták. Vallást azért csináltak belőle (persze, hogy direkt, muszáj volt), mert az embertömegnek semmit nem lehet megtiltani. Úgyis meg fog tenni bármit, amire csak – a “tudás fájának” gyümölcsét szopogatva – képes. Nagyon meg kell félemliteni. Na, akkor féljen egy olyantól, akit nemhogy legyőzni – még megtalálni se képes. Nem baj, ha nem látható, csak higgyen benne. Hogyan kerültek a főgonosz gyanujába pont a zsidók? Nem véletlenül. Úgy, hogy ők már 3000 évvel ezelőtt megértették, kielemezték, leírták és sajátos belső törvényeikkel már akkor ki akarták emelni ebből a világrendből LEGALÁBB A SAJÁT KIS TÖRZSÜKET. De pont ez az igyekezet formálta őket „legyőzhetetlen” (mert ezideig valóban az) NÉPPÉ. A hozzáértés, a rálátás pesze hogy helyzeti előnyökhöz is juttatta (az iszonyatos hátrányok mellett) őket. Tehát csinálódott egy kis törzs (nép), akik sikeresen KILÉPTEK a többlettermelők világrendjéből. Nem fogod “beilleszteni” őket soha (ahogy engem, a kozmosz egy felröppenő és kialvó morzsáját sem). Mikor lesz vége a maroknyi “kiválasztottak” szerepének? Ha lejár az ideje a mostani, kb. 10.000 éves világrendnek. És az mit jelenthet? Talán azt, hogy mindenkinek legyen elég ennivalója és fedele a fagy és hőség ellen. Mert onnantól már nem lesz értelme ölni és rabolni. (Valóban nem? Mert az ú.n. fejlett világ már közeledik ehhez...) De azt a ragadozó csorda valaha is megérti, hogy innentől dögunalom az egész? Persze, hogy nem. Először – mostanában – bio-alkatrészekre változtatják az emberi testet. Amitől az önálló gondolkodónak (ez lett volna az ember) vége. Amit a sokmilliárd évi életfolyam létrehozott. Vagy?
Persze tanultam erről is… legjobban az tetszett benne, ahogy a romániai magyar származású, Názáretben élő rabbi magyarázta, akihez hónapokon át jártam, hogy felkészítsen a második, az orthodox “betérésemre”: “Egyáltalán nem kell mind a 36-nak zsidónak lenni – bárkik lehetnek a világon”. Második azért volt, mert már a Dohány utcai neológoknál is… amikor már reméltem, hogy majdcsak kijutok valahogy. És akkor legalább a legkisebb gyerekemet, hisz a lebukás veszélye miatt többet úgyse merek, magammal fogom hozni. Persze még akkoriban is csak szökve lehetett (1981). Talán utánam is jön még felnőttként, gondoltam (jött is még egy). Nehogymár állampolgárságot se kapjanak, vagy ha mégis, nem egyenlő jogokkal… Csak persze otthon még nem tudtam, hogy itt nem ismerik el a neológ betéréseket. Vallásos ugyan ettől sem lettem, ami az öltözetemen is látszikJ – de, mint 2014 táján, bementem néha a helyi zsinagógába. (Már nyelvészkedtem, pl. az eredeti héber kiejtés is érdekel). Alig volt üres szék, sok nőt fel kellett volna állítani, hát csak álldogáltam az ajtónál. Hátranéz egy fiatal nő az első sorból, aki mellett volt hely. Gyere, mondta, ide ülj mellém, gyere! Nem ismertem, de ha odahív... Ide ülj mellém cadiká, mondta (igaz, szent nőnemben=szent asszony) – én a héten férjhez megyek, szerencsét hozhatsz nekem. Megköszöntem, leültem. Kérdezni persze nem mertem – mért mond ilyeneket? Talán azért, mert mindenki látja, hogy kertészkedek, elég öregen – esetleg azt is tudja, hogy amúgy meg könyveket írok, stb. (Sose láttam őt, azóta sem.)
A TERMÉSZETES NYELVEK gyökszerkezete, tehát az eredeti "tőszavaik" NEM VÁLTOZNAK!
A természetes beszédből kialakult gyökszerkezet évezredek (év-tízezredek?) alatt sem változik – csak a beszédszerveink fejlődésével kialakuló újabb hangváltozások bővítgetik. Indokolt feltételezni, hogy a hangváltozások keretein belül keletkezett gyökszavaknak jelentésbeli kapcsolataik vannak. Rokonságuk meglétét azonban egyenként – a szóbokraik átvizsgálásával – tehát adatok tömegével kell még bizonyítani. A nyelvek rokonságának valóban tudományos módszere a mondvacsinált “nyelvcsaládokat” elvető, a nyelv-páronkénti, teljes szótáranyagot átvizsgáló összehasonlítás. A gyöknyelvészet adatbázisa tehát a MA élő természetes nyelvek gyökszavai. A rokonságot nyelvpárosonként (pl. magyar-héber, magyar-finn, finn-héber, stb.) akár többszáz közös eredetű gyökszó is bizonyíthatja. Figyelem! Mindez még nem vet fényt a rokonság sorrendjére (hogy melyik az idősebb?).
A rovásírások kiolvasásához fel kellene (kell majd) használni a gyöknyelvészet eszközeit, módszertanát - csak ekkor fog tudományos szintre emelkedni a kutatás. Miért elsősorban a MA IS beszélt nyelveket érdemes összehasonlítani? Mert régebbről nincs vagy alig van adat / úgysem megbízható (már amiatt sem, hogy valójában csak a KIEJTÉS számit) / és még akkor sem tömeges a rendelkezésre álló szókincs.
Az Ein-Gedi forrás (a Gida-forrás a Holt-tengernél). Héber rokonszavak: gdí = gida, gödölye, godel = megnő, gidá = levágta, gadá = folyópart. A forrás szó kiejtése: éijn, ahol a j alig hallatszik.
Fredi Winkler az izraeli turistacsoport magyar idegenvezetője. Az én (Krizsa Kati) nagyanyám az evangélikus vallású Winkler Zsófia volt. A zsidó család magyarországi ága az 1800-as években tért át keresztény vallásra. Winkler Lajos 1909-34, ELTE vegyészkar egyik alapítója volt: http://chemistry.elte.hu/staticpage.php?var1=9 Én szintén a kémiát választottam az ELTE-n. A zsidó előzményekről kb. 30 éves koromig semmit nem tudtam. A családomban, amennyire visszalátható, senki nem volt vallásos – vagyis nem gyakoroltak semmilyen vallást. Kékszemű, még most is barna hajú, szláv típus vagyok (itt Izraelben folyton oroszul szólnak hozzám). Az apám családja volt szláv – vagy 100 évvel ezelőtt érkeztek Lengyelből. A többi felmenőm (Fabó, Takács, stb: magyarok.) 1944 július 3-án, a háború alatt születtem. A zsidótörvények miránk azért nem vonatkoztak, mert 3 nemzedékkel hátrafelé (kellett visszakeresni! - megvannak az iratok) nem volt már zsidó. De ilyesmiről nem is beszélt nálunk senkiJ. Véletlenül ismerkedtem meg Bp.-en a buszon (1978) egy izraeli-magyar túlélővel, amikor amúgyis elegem volt már „mindenből”... Majd 1981-ben a legkisebb gyerekemmel sikeresen szöktem ki hozzá. Hát... ha vallásos volnék, azt mondhatnám, hogy a Fennvaló rendezte így. Hogy legyen végre valaki, aki képes bebízonyítani a magyar gyöknyelv őseurópai eredetét. Mert ahhoz már 150 éve kellett (volna) egy héberül jól tudó MAGYAR.
Mivel Észak-Afrika kvázi-fehérbőrű, és a Közel-Kelet népei egyaránt (sémi) gyöknyelvet használnak, kézenfekvő, hogy Európa ősnyelve egy kezdetleges, nyelvtani funkciókat még nélkülöző gyöknyelv volt. A Sapiensnek már megváltozott, “mélyre szállt” a gégéje, s a légzés ritmusát is képes lett a beszédfolyamhoz igazítani. Ekkor váltak “használhatóvá”: lágyultak le az addig csak elkapott, ajakkerekítés nélküli torokmagánhangzók. (Amik a sémi nyelvekben, a lelágyultakkal párhuzamosan máig használatban maradtak.) Elérkezett az artikulált beszéd korszaka. Kialakult a ma ismert gyökszavak egy része – habár a mássalhangzók még jobbára zöngétlenek. Az ősnyelvnek (1 és 2 mássalhangzós szavacskák egymásutánjainak) még nincs nyelvtani szerkezete. Kb. 10.000 évvel ezelőttre teszem a nyelvtanok kialakulásának kezdeteit. Beindul a flektálás,ami a magánhangzók értelem-differenciáló cserélgetése. Pl. paá=bégetett, kiáltott, pe=száj, po=itt (mai héber) / pee=fej, puu=fa ® amik felemelkednek (mai finn szavak). Úgy az őssémi, mint a jövőbeli ragozó nyelvek felépítik azokat a gyökszavakat, amelyekhez már megvannak a mássalhangzóik. A sémi nyelvek ma is nagyon keveset (utó)ragoznak – láncragozás nincs. Előragozás azonban náluk is van, sőt bőséges. (Az előragozás afrikai import.) A sémi előragok egy része később a ragozó nyelvek szavaira is átszármazott, majd 1. vagy véglegesen felragadt és módosította e szavak értelmét 2. vagy külön kezelt, külön is írható információs elem maradt (pl. egyes magyar igekötők: le-, be-, meg-). Eurázsia természetes nyelvei (csak azok) egy európai ős-gyöknyelvből fejlődtek tovább mind a mai napig (felteszem, hogy a kínai “éneklő” nyelvek is).
Mi közös az összes sémi és az (utó-)ragozó nyelvekben? A gyökszerkezet az, ami többezer éven át (ennyit a sémi nyelvek már visszaigazolnak!) – de valszeg több tízezer éven át fennmaradt. Ezek szerint e két nyelvtípus közös eredetű? Minden bizonnyal. Miben tért el egymástól a sémi és a ragozó nyelvek további fejlődése, hogyan alakultak ki a nyelvtanaik a mai nyelvállapotig? Gyors, előrevetett válasz: A sémi nyelvek a nyelvtani funkciók működtetéséhez ISMÉT a flektálást (a magánhangzók cserélgetését) vetették be. A (lánc)ragozók viszont, a már meglevő gyökszavaikat megőrizve, de annak magánhangzóját BEFAGYASZTVA, a gyökszó után rakosgatott képzők-ragok segítségével alakították ki a nyelvtani funkciókat.
A természeti hanghatások már a fejlettebb állatok számára is velükszülető “tudást” hordoznak. Nyilvánvaló, hogy az (elő)ember is genetikusan kódolt értelmeket (élelemszerzés lehetősége, vízforrás, veszély, stb.) tulajdonított e hanghatásoknak. Az emberi beszéd eleinte e természeti jelenségeket (trr-drr, sss, ssz) és az állathangokat (pff, khh, csirip, mú, zzz) stb. utánozni igyekvő rövid “szavacskákból” állt. Csakhogy a ma használatos hangok jó részét (a zöngés mássalhangzókat és a mai, lágy magánhangzókat) a koraember – eltérő gégeszerkezete és előreugró arcberendezése (fog-ajakzár hiánya) – még nem tudta kiejteni. Később, különböző földrajzi helyeken jelentek meg a hiányzó hangok, de az elszigeteltebb populációk nyelvébe a mai napig sem (nem mind) jutottak el. Pl. az északi finnugor nyelvek még ma sem használják a B, F, G, Z hangot és a C=TSz betűt.
Tovább. Szóbokraik: mond, monda, mondat, mondás, mondóka... / mind, minden, mindegyik, stb. De a mind és a mond között nincs kapcsolat. Vissza az MN gyökre: man, mán? (=tájnyelvi már), men-ni, mén, min, mon?, mön, mun, mün. De a men-mén sem illik a mond fogalmi körébe. Változtathatjuk a magyar MND váz o magánhangzóját? Nem.
Folytatom: ...eszedbe juthatott volna, hogy a ragozó nyelvek valszeg csak „leálltak” 3-as gyökök képzésével (néha már a 2-es képzésével is). De mikor és mitől? Nyilván akkor, amikor beindult a (lánc)ragozás! Miért? Mert a képzett-ragozott gyökszó már nem változtathatja a „vezérgyök” magánhangzóját! De a héber nem (alig) ragoz – a láncragozást már nem is ismeri. Héber példa: a D-B/V-R gyök (a B/V közismert hangváltozás). A héber dvóra=méh (zümmög), dabur=darázs (az már „dübörög”) – dover=beszél, davár=szó, dolog, valami, diber=szólt, beszédet tartott, dubár=megbeszélt, szó van róla. Ellenpélda. Létezik a magyarban a 3-as MND gyök? Vizsgáljuk meg. Mik lehetnének a gyökszavai: mand (nincs), mánd, mend, ménd, mind, mond, mönd, mund, münd. Hát kettő azért van...
A GYÖK NEM SZÓ, HANEM MÁSSALHANGZÓ VÁZ! Ezen bukott el 150 éve és padlón is maradt a magyar gyöknyelv. Csak ezen? Pedig a magyar gyökösködők tulajdonképpen ismerik is a mássalhangzó vázak (KR, SzL, KT, HZJ, stb.) szerepét – de mégsem ezeket nevezték el gyöknek. Miért? Mert a sémi nyelvekkel baj van! A hivatalos nyelvészet a világ nyelvei közül csak ezt ismeri el gyöknyelvnek ® közülük viszont a legrégibb és főleg a legismertebb a héber írásbeliség (Ószövetség). Jaj, ne!! Az nem létezik, hogy nekünk pont a héberből (a zsidóktól!) kelljen megtanulni, hogy mi is az a gyök! Krizsa: még nekem is mondták a Nyesten (ahonnan 4 évig tartó mocskolásom után (soha nem reagáltamJ), végül kihajítottak. „Ezer oldalas könyvet írsz és azt sem tudod, hogy a kutya se meri majd „még észrevenni” sem? Még az is fintorogni fog, aki nem antiszemita. Pont ilyesmiért álljunk ki melletted, nincs más baja az embernek? És úgy is lőn. Minek nekünk a héber, nem igaz? Mi másképp csináljuk! S azóta sem fáradtatok bele a garantált bukásba. De már nem is vagytok ezzel egyedül! Jó 100 éve, hogy a hivatalos (indo-germáneurópai) tört. nyelvészetnek is érdeke, hogy a magyarok sose ébredjenek fel. A héberben csak 3 mássalhangzós gyökök vannak? (lásd a Wikipedia szócikkeit). Hiszen ez hazugság! A héberben 1-2-3 (és a 2-esek ismétlésekor még 4 mássalhangzósok is vannak). Ha nem hittétek volna el, hanem utánanéztek (egy héberül tudó segítségével), rögtön kiderült volna a csalás. Hiszen a héberben az 1 és 2 mássalhangzós gyökvázak is mind megvannak! A magyarban (az összes ragozó nyelvben) viszont jobbára csak a gyökképződés korai termékeit találjuk... akkor 2 perc mulva eszedbe juthatott volna...<
Folytatás: A SZÓBOKOR az egyes gyökszavak, pl. a szél (fúj) leszármazottainak gyűjteménye: szél (puki), szeles, szelel, széle (a vége), széles, (át)szel, szelet, szele-p (a szél "szája": nyilása - mert a finn pee=fej, a héber pe=száj), stb – és mindezek továbbképzett alakjai. A gyökszerkezetet az egyes gyökök(vázak) legalább 2, de biztos csak akkor, ha min. 3) – vagyis minél több gyökszavának megléte igazolja. Tehát gyöknyelv az, amelyben nagyon sok flektált gyök(váz) van. A ragozó nyelvek közül a feltehetően legősibb, helybenmaradt, helyben is fejlődött KM gyöknyelvben (amit jelenleg magyarnak nevezünk) / és a sémi nyelvek mindegyikében – majdnem minden gyökváz flektált. A gyöknyelvi szerkezet tagadása tudománytalan. Az összetartozó értelmű flektált gyökszavak és szóbokraik más nyelvekből való származtatása - amatőrizmus.
A nyelvek gyökszerkezete: A GYÖK első generációja az 1-2 mássalhangzós vázak (ahogy a természeti hangokat “felfogjuk”). Későbbi fejlődés eredménye (inkább csak sémi nyelvekben) a 3 / és 2-mássalhangzós gyök ismétlésekor a 4-es gyök. GYÖKSZÓ a gyökváz magánhangzókkal feltöltött tőszava. Az xT magyar gyökszavai: át-ét-óta-öt-út-üt. A gyökszavak közt felfedezhető értelmi kapcsolat a csupasz gyökváz eredeti (ősi) jelentésére utal vissza. E kapcsolatok létezését a más nyelvekben előforduló azonos-hasonló gyökszavak jelentései felerősítik, vagy éppen bizonyossággá teszik. Az xT gyökváz héber gyökszavakból visszaigazolt ősi jelentése: eléri, rávetődik, 5 karommal-ujjal csap le a prédára. 2-mássalhangzós váz a KR. A magyarban: kar-kár(madárhang)-kor-kór(mióta?)-kör-kúr(fúr). A KR vázú gyökszavak közös értelme: körbevesz-köröz.
A gyökváz magánhangzókkal való feltöltése: FLEKTÁLÁS. Pl. az NyL magyar gyökszavai: nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyol(-TeSZ=nyolc, de ez összetett szó!), nyő(l), nyúl(ik), nyúl(állat). Az NyL váz közös ősi értelme: nyelvével kinyúl, bekapja, lenyeli.
Az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet (ÖTGy) 10 éves, min. 3000 oldal kutatási anyaga van ezen a honlapon. Mi az, amit már biztosan tudunk?
Biztos, hogy: 1. A természetes módon (hang-kommunikációval) kialakult emberi nyelvek mind gyökszerkezetűek. A már kialakult gyökszerkezet a későbbi, természetes nyelvtani fejlődés (flektálás, képzés-ragozás, mondatszerkesztés) során is, e nyelvekben mindmáig megőrződött. 2. Az emberi beszéd kezdetei a természetben hallható hanghatások (sss, trr, mrr, ktt, phh, bbb, zmm, stb) utánzásának igyekezetéből alakultak ki.
3. A valamiféle beszéd megléte a koponyamaradványok (a beszédközpont lenyomata) és a kapcsolódó kultúrális leletek alapján az előemberi kortól bizonyítottnak tekinthető. A hangképző szervek mindenkori fejlettsége eltérő volt, ami időben bővülő hangállomány képzését tette lehetővé. Kezdetben az ember csak a zöngétlen mássalhangzókat és közöttük elkapott, még jellegtelen (ajakkerekités nélküli) torokmagánhangzókat volt képes kiejteni.
4. Az írás. A tárgy-utánzó rajzos ábrák kivételével, amik még nem „nyelv-függőek” – az írások már nem természetes folyamat eredményei. Egyének-csoportok által kialakított mesterséges rendszerek, amiket elsajátítani is, megérteni is csak tanulással lehet. 5. Az emberi beszéd fejlődését, az új tudományág, az ÖTGy alapján (írásleletek hiányában is) kb. 10.000 évre lehet visszavezetni.
Miért a legundorítóbb diszkrimináció: miért megvetett, megalázott az öreg ember? Az öregségnek, NORMÁLIS ESETBEN a betegséghez éppúgy NINCS SEMMI KÖZE, mint ahogy a tehetetlen újszülött- és kisgyermekkorúaknak nincs / felnőttkorban pl. a baleseti károsodások utóállapotaival élőnek, stb. sincs semmi köze. Még az élet legvégén sem törvényszerű dolog betegnek lenni. Pl. a 86 éves nagyanyám reggeli kávéfőzés közben (a gázt még meggyújtotta) egyszercsak felkiáltott: „jaj, nem kapok levegőt!” – majd néhány lépést tett, elesett és meghalt. Csak utólag derült ki, hogy mégis beteg volt... na és? Életében mikor volt "beteg"? Nem is járt orvoshoz. Aki csak az utolsó napjaiban-heteiben esik le a lábáról, a nyugdijkortól (10-20-30 éven át!) azt is bárki idegen, puszta ránézésre (az egész társadalom) – évtizedeken át megbélyegzi. Miért, mert ráncos a bőre? És aki a szülei, majd az önhibájából már gyermek-, vagy csak 50 éves kortól (változókor) KÖVÉR, emiatt egyre több műtéten esik át, maroknyi „gyógyszert” szed haláláig, az megvetendő? Nem ő. Nem ő gyártja a gyógyszereket és a méregdrága gyógyászati felszereléseket (hatalmas világpiac) nem ő rendeli el az egészséges milliók egészségre ártalmas szűrővizsgálatait, hanem egyetemet végzett orvosok... Kinek a hibájából válik krónikus beteggé? Az egész társadalom (beleértve önmagát is) – hibájából. Persze én csak a jéghegy csúcsát mutattam be... az évtizedeken át tartó beteg-sors kialalkulásáért 80%-ban felelős kövérséget kipécézve.
Visszatérünk a gyöknyelvészethez. Az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet 10 éves, min. 3000 oldal kutatási anyagát láthatod ezen a honlapon. Mi az, amit már biztosan tudunk – mit lehet valószínűnek tartani – és mi az, amit csak feltételezünk?
Na jó, az alanti tanítgatásom tényleg nem a témához tartozik, dehát a múlt heti Pride, stb... Évente 2-3-szor bemegyek Magyarba, és a magyar internetet is naponta fogyasztom. Amikor nyugdijasok bármilyen problémájáról szól a cikk, megjelenik egy görnyedt hátú a bottal. Vagy a kígyózóan véreres kezekkel – mint képi illusztráció. Ez nem undorító diszkrimináció? DE IGEN!
Itt meg (Izrael): húzom ki az építkezéseknél használatos hatalmas zsákot a kertészeti szeméttel (sok kő is van benne), kb. 40-50 kiló. Sok itt a lépcső is, ez dombos-hegyes vidék – azokon át is kell emelnem a cuccot. Jön egy fiatal fiú, vagy csak GYEREK, el akarja venni, hogy ő “segít”. Nem!! Nem érti. Egész nap velem dolgoztál? Ezt sem érti. NEM, kiáltok rá végül! – sértetten elmegy.
Igen, az arcomon már látszik... mert a kb. 20 éves kertészkedés a tűző napnak kitett testrészeket jobban kiszárítja. Szóval 75 éves vagyok és 65-nek biztosan ki is nézek. Bár a hajam még csak most kezd őszülni... Más: felpattanok utolsónak a buszra, bemondom a célállomást, VATIK (=idős), teszem hozzá, mert itt 60 éves kortól félárú a menetjegy (nem ingyenes, mint Magyarban). A sofőr rámnéz – igazolványom van? kérdezi. VAN. Akkor előbb üljek le, nehogy elessek... és nem indítja a buszt. A murva életbe! Így fogom már leélni a talán még jó egészségben várható 20 évemet? (A két Vas megyei nagyszülőm még 80 éves korukban is aratott / kapált...) 10% ma is egészséges, nem kövér öregember most is van? Annyi elég is. Hajrá, menjetek ki az utcára büszkén tüntetni!
Igen, én tkp tanitani szeretném, főleg azoknak, akiket kedvelek is, hogy a NORMÁL testsúly, a jó, azaz normális génekkel párosulva 95(-1oo, talán 11o) éves korig a fittség és az egészség biztositéka. Igen, a saját példámból indulok ki, ami a 75 évemmel, kifogástalan egészségemmel már közel meggyőző. Pedig én 6o éve, igaz, több tucat hosszabb szünetekkel (ha sokat köhögtem, vagy egyéb figyelmeztető jelek voltak), dohányzom is. (Alkoholt is fogyasztok néha – még mértékletesebben.) Amikor 1981-ben kijöttem Izraelbe, itt még ritkaság volt a nagyon kövér ember. Ma már sok gyerek is durván elhizott...
A homoizé- (ha nővel és nem férfivel), vagy a hármasban stb. opciókra is „nyitott akartam" lenni, de 2 ilyen kisérletnél már az első percekben megfutamodtam. Miért? Mert undoritott - tehát, vontam le a következtetést, ez a természetes reakció. Hormonokat, terhesség-megelőző satöbbiket sem, és pár napon túl semmiyen gyógyszert sem szedtem, soha életemben. A besugárzásos rutin vizsgálatokat (pl. mammográfia) megtagadtam – de még a fogröntgent is, hacsak lehetett, elutasitottam...) S ez nem véletlenül alakult igy, hanem tudatosan. (Az apám tanitott rá, már 6-8 éves koromtól: nem keressük a bajt, ha nincs). Következtetés: Az emberi test épen maradását legjobban a többmillió éves kialakulásunk (teremtés, vagy csak igy alakult az evolúció? – fogalmam sincs) védi. Szerintem minden egyéb indokolatlan rutin az emberi szervezet garantált ártalmára van. De miért nem lehet végtelen hosszú az optimálisan leélt élet sem? Mert a test - ami egy anyagi / és tudatot hordozó GÉP – működésének LEJÁR az ideje. Ideális esetben a halálba alszik bele, mint ahogy minden nap is elalszik és ezalatt fogalma sincs, hogy felébred-e majd reggel? Ami viszont elalváskor egy cseppet sem zavarja:-). Miért félhet akkor a haláltól? Csak a hosszas és már nem szűntethető szenvedéstől félhet!!! Csak ezt kellene humánusan megoldani, vagyis BEFEJEZNI (befejeznie segiteni is, törvényesen biztositva), amikor eljön a muszáj.
Évekig fanyalogtak, de végül a 6-7 millió éves toumait elfogadták előembernek. Természetesen az is Európából érkezett oda. Mert a Földközi-tenger ekkoriban egy tucatszor is alaposan kiszáradozott, majd újra megtelt az Atlantiból... Szóval szárazon is lejuthattak a majomember (a Rudapithecus) előemberi utódai. Namost ugye "túl kicsi" agyuk volt a 6-7 millió éve lemászkálóknak ahhoz, hogy előemberek lehessenek? S ma is ezzel a nagy aggyal van tele a "tudományos" világ, mint ami az emberi okosság feltétele... Naná, a nőknek is kisebb az agyuk, mi? - Az informatikus korban még mindig itt tartunk...
A 2 méter magas és a 130 cm-es egészséges mai felnőtt - egyformán okos!
A zsidóság (nem a mindössze 3-4 ezer éves vallás) eredetéről
1. A neandervölgyi előember (sok százezer év) és az abból kifejlődött Homo Sapiens neandertháli: az európai ősember kb. 30 ezer éve halt ki, de előbb bekeveredett a mai Sapiens alfajba. Fehérbőrű, vörös hajú, szeplős, kék szemű volt. Nyilvánvaló, hogy ez északeurópai típus. Leszármazottaik azóta is főleg északiak: skótok, írek – és nagyon sok zsidó, itt Izraelben is. A magyar (bp.-i) származású férjem is ilyen volt és a tőlem született lánya őrá hasonlit.
2. A héber adom=vörös / admoni=vöröshajú, pirosarcú / adamá=föld (itt Izraelben vörösses agyag) / adám = ember: Ádám. A héber az akkád leszármazottja. Biblia: Az ember a földből, a “porból vétetett”.
3. Az északeurópai populáció túlélélői a jégkorszakokban a jéghatár alá (pl. Kárpát-medencébe) menekültek. Ott keveredtek a a kp-európai cro-magnoni típussal – majd még délebbre, egészen Észak-Afrikáig, és persze a Közel-Keletre is lejutottak. A Közel-Keleten már többszázezer éve állandó volt a szintén európai eredetű “fél-fehérek” felvándorlása Afrikából. Ezért ott állandóvá vált a túlnépesedés. Így népesedett be, telítődött Ázsia. A kb. 10.000 éves utolsó: „az Özönvíz” idején már a KM-ből és az ukrajnai menedékből is tömegesen vándoroltak kelet felé, egészen Szibériáig. Az utolsó (párezer éves) népvándorlások visszatérő hullámai részben, de inkább csak Kelet-Európában, bekeverték az őseurópai populációt Ázsia népeivel.
Azt bizony én sem tudtam, hogy az izraeli himnusz mi mindennel rokon az európai klasszikus / és az erdélyi zenében, vagyis hogy a dallama nem eredeti. De azt már 40 éve, még M.o.-on tudtam, hogy a középeurópai haszidizmus (egy jámbor zsidó irányzat) himnusza – magyar népdal. Amire nagyon büszkék és mindenhol el is dicsekednek vele - sőt magyarul is szokták énekelni. Ez a dal egy 1995, Túlélés Kiadó - magyar nyelvű kiadványom, a: „Petah Tikvai Magyarul Beszélők Klubja” cimű könyvem boritóján látható.
Szól a kakas már / Majd megvirrad már / Zöld erdőben, sik mezőben / Sétál egy madár
Micsoda madár / Sej, micsoda madár / Kék a lába, zöld a szárnya / Engem oda vár.
Várj, madár, várj / Te csak mindig várj / Ha az Isten néked rendelt / Tiéd leszek már.
Mikor lesz az már? / Mikor lesz az már? /
Jibane ha-Mikdás (amikor felépül a-Szentély) / Ir Ción temale (Ción városa (Jeruzsálem) megtelik)
Akkor lesz az már.
A legenda szerint a haszidizmus egyik rabbija hallotta egykor egy magyar pásztortól. „Add el nekem ezt a dalt” mondta neki. „Dal nem eladó, de ha tetszik neked, jegyezd meg és akkor a tiéd is – mert a dal mindenkié”.
Folytatás: Most jött el a finnugrászok ideje: HURRÁ! Hát mégis találhatunk rokonnyelveket az izgága magyaroknak: Északon? Á, nem pont… Keletre, Szibériáig? Semmi se elég jó nekik… akkor szedjünk össze 16 “finn-ugor” nyelvecskét. Legtöbbjére úgysincsenek bizonyitékok, hiszen írásuk, szótáraik sohasem voltak – és ezekből 12 nyelv régóta nem is élő, vagy nem tanitják, nem is működik már.
Összegezek: A HIVATALOS NYELVÉSZET SEMMILYEN SZINTEN NEM ALKALMAS A SÉMI ÉS A RAGOZÓ NYELVEK VIZSGÁLATÁRA. S mivel az őseurópai génű, kárpátnyelvű MAGYAR a legeredetibb leszármazott, az új nyelvészeti ágazatot, az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészetet elsősorban magyar anyanyelvűek hivatottak (képesek) kifejleszteni. Ez az, amit én már 10 éve művelek. Ezt FOLYTASSÁTOK!
TUDD, hogy a hivatalos nyelvészet csak a 2000 éve gyarmatosító MŰLATIN-nal feltöltött, eredetükben is keverék nyelvekkel foglalkozik. MÁSSAL NEM. Kutatási területe tehát csak a belső szerkezet nélküli KREOL nyelvek. Mik azok? https://hu.wikipedia.org/wiki/Kreol_nyelv
A természetes nyelveket azonban nem néhány hivatalnok szerkesztette össze, hanem ugyanúgy az evolúciós folyamatok, mint amik az egész élővilágot létrehozták. Ezért a TERMÉSZETESEN kialakult nyelvek számára, amelyek mind gyöknyelvek, a mai napig sem létezik a “tudományos” nyelvészet. Kreol nyelv pl. az ógörög nyelvjárásokból, a héber-arám-arab nyelvből, az ősszlávból, stb. összelopkodott 2000 éves, de mind a mai napig “tenyésztés alatt álló” szókincsű LATIN. Ami soha, semmilyen népnek nem volt az anyanyelve. Ez a műnyelv már eredetileg is a környező természetes nyelvekből áthuzigált + kiagyalt szavakból állt, a nyelvtanát pedig íróasztánál szerkesztették össze. A kreol nyelvek mind a soknyelvű gyarmatok adminisztrációs nyelvei voltak és maradtak. Az újlatinokhttps://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajlatin_nyelvek(olasz, roman, francia, spanyol, stb. és az ANGOL) állnak szemben a természetes módon kifejlődőtt nyelvekkel. Némelyeket részben mégis átalakítgatottak: példa az óegyházi szláv, az ‘egységesített arab’, stb. de még a magyar “nyelvújítás” is) – de ezek még így is természetes nyelveknek tekinthetők.
A természetes nyelvek iskolapéldája az őseurópai nyelvből a Kárpát-medence területén kifejlődött MAGYAR. Ennyire jól megőrzött gyök- (mássalhangzó-váz) szerkezetű, a gyökszavaiból hatamas szóbokrokat felépítő, betonszilárd belső szerkezetű nyelv több nem maradt fenn Európában. S a hivatalos történeti nyelvészet ezt a velünkszülető, mentális-memória szerkezetet LETAGADVA, rokontalannak tartja a magyart. Csakhogy a KM-ből már tízezer évekkel az utolsó népvándorlások előtt, sok hullámban távoztak délre (a Földközi-medencébe, onnan Észak-Afrikába, és a Közel-keletre) a jövőbeli sémigyöknyelvűek. (Feltéve, hogy nem volt épp tengerrel elöntve a délvidék). Keletre, Szibériáig a már ragozni kezdő (mint a sumér) nyelvek terjedtek el. Ott elkeveredtek, majd részben vissza is tértek. Az eltávozottak is, és az Európáig visszaforduló népcsoportok is a hordozták az őseurópai nyelv jellegzességeit.
A főbűn(ünk, magyaroké): Hogyan lehetett a számtalan ostoba dogmát már 150 éve megtűrni? Ez még semmi, de hogyan lehet mindezt még MA is megtűrni, a magyar általános iskolai oktatásban is?!! A hivatalos történeti nyelvészet tudománytalan dogmái és a “dörzsöltebbek” szándékos hazudozásai:
1. Dogma: Hogy a nyelvek csak 2-3000 / a régiebbiek 5-6000 éve alakultak volna ki “alapnyelveikből”. Holott nyilvánvaló, hogy valamilyen szinten már a 2 millió éves előember is beszélt. Hiszen az agyi beszédközpont (a Borca terület) lenyomatát már előemberi koponyacsontokon is megtalálták! 2. Dogma: Hogy a szavak, úgymond “üresek”, vagyis önmagukban nem jelentenek semmit(?!!!) – csak a beszélő közösség megállapodásától függött, hogy mit értünk alatta. Nem igaz! Csak a műnyelvek és a művileg buherált (pl. a latin, az ú.n. újlatinok, és az angol) műszavai azok, amik nagyrészt “üresek”!! S mivel pont ezek gyarmatositották a fél világot, ezek ma a világ “vezető” nyelvei! Csakhogy a természetesen kialakult nyelvek nem ilyenek! A MAGYAR, az Európa és azon belül a Kárpát-medence természetes ősnyelve. De a láncragozás a magyarban is csak 2-3000 éve alakult ki. Tehát annak, hogy egy nyelv ragozó-e, vagy másféle, semmi köze nincs ahhoz, hogy milyen volt és hány ezer / hány tízezer éve a valamiféle “alapnyelve”? 3. Dogma: Hogy a különböző: az “éneklő” (kínai), a semi gyöknyelvek és a ragozó(de LETAGADJÁK, hogy azok is) gyöknyelvek, biztosan elkülönülten alakultak ki és a régmúltban sem lehetett kapcsolat közöttük!!! Holott nyilvánvaló, mert sokezer közös tőszó közös értelme bizonyítja, hogy a világ nyelvei a külvilágban hallható hangok utánzásából alakultak ki. A természeti hangok: az élettelen természet zörgés, dörgés, viharok, csapkodás, zuhanás, vulkán kitörés… a vizek százféle hangja – az élővilág, a növényzet susogása, az állathangok (mrr, grr, zmm, kotkot, csirip, stb.) utánzásából épitettük fel a szókincseinket! S ehhez nem kellett semmiféle szomszédolás! Ehhez nem kellett, a még a legtávolabbi népcsoportoknak sem, egymás közelében élni. Akkor is rengeteg hasonló szavuk van, ha soha nem találkozhattak. <
*2019. 03. 18. Egy gyöngyszemet találtam. A finn szüöde = eszik / a héberszöudȧ = étkezés.Egy bizonyíték arra, hogy a finn és héber időben közelebbi (vagyis későbbi) nyelvrokonok, mint a magyar és finn. Szétválásuk csak a zöngés D hang és az Szmegjelenése utánra tehető.
Hol találkozhattak ősfinn beszélők egy, az utolsó Özönvíz előtti! sémi (ősakkád) nyelvvel? A Mezopotámia fölötti hegykoszorú déli lejtőin. Mert ‘lejjebb’ – jó 2000 éven át, a felszáradásig – nem volt odalent élő ember. És az őssumér meg az ősmagyar nyelv lehetett valamikor egy és ugyanaz? (Értsd: biztosak lehetünk a közvetlen leszármazási kapcsolatban)? NEM. Sem mi onnan, sem a sumérek a KM-ből. Az őseurópai nyelv “magyar szekciója” min. az utolsó jégkorszak óta (10.000 év) a Kárpát-medence terméke.
Folytatás a Wikipedia cikkből: "Új tengerek foglalták el a korábbi gleccserek helyét, mint például a Balti-tenger vagy a Hudson-öböl. Kialakult a La Manche csatorna, amely elválasztja Brit-szigeteket a szárazföldtől. Kr. e. 5500 körül csobogás hallatszott a Boszporusznál, majd a víz a Niagara-vízesésnél 400-szor hatalmasabb erővel tört át, ami az európai történelem legnagyobb árvízikatasztrófájának kezdetét jelezte.Az egykori nagy édesvizű tóból a Fekete-tenger lett. Ezt az özönvizet sokan a Gilgames-eposz történetével és a bibliai özönvízzel kötik össze. A korai fekete-tengeri kultúrák maradványai azóta a tenger alatt fekszenek eltemetve."
ERRŐL VAN SZÓ, idáig "lát" a gyöknyelvészet: Wikipedia: Klímatörténet és az emberi történelem. AZ UTOLSÓ ÖZÖNVIZ
A tengerszint emelkedésével világszerte megváltoztak a tengerek partvonalai. A Beringia szubkontinens eltűnt, akárcsak az ázsiai szárazföldet, Japánt és Indonézia nagy szigeteit összekötő földhidak, például a Szunda-föld. Örökre megszűnt a szárazföldi kapcsolat Ausztrália és Új-Guinea között, India és Ceylon,továbbá Afrika és Madagaszkár között. A világon mindenhol nagy tengerparti régiók kerültek víz alá, amelyek korábban lakott területek voltak. Egyúttal új tengeri utak jöttek létre, például a Bering-tenger, a Szunda út vagy a Márvány-tenger, új tengerágak jöttek létre.
A legalsó Fórum fölött a SUMER-AKKÁD modul üresen maradt - pedig két éve megvan a tartalma. Csakhogy lent maradt a Fórum többszáz párbeszédes hozzászólásaiban, táblázataiban. Igy alig is volt követhető a tartalma... Most két nagy fájlba rendezem azt a részt, ahol Várnai Jánossal folytattam, jó fél éven át, "párbeszédet" a témáról. Ez következik - és végre a máig üres SUMÉR-AKKÁD modulba fog felkerülni.
A hivatalos nyelvészet legprimitívebb dogmája: „A nyelvek folyton változnak – tehát többezer év alatt már úgyis kihullott belőlük minden eredeti szó."
Hát a környező nyelvekből mesterségesen összetákolt (latin, újlatinok és angol) meg a 100%-os műnyelvek, pl. az eszperantó – amiknek nincsen gyökszerkezetük, persze, hogy folyton változnak. Mi tartaná össze őket? De hogyan „hullhat ki” egy olyan gyökszó, aminek tucatnyi / több tucatnyi / nemritkán többszázas szóbokra van? Létezik olyan eset, hogy egyszerre avuljon el egy teljes szóbokor? Nem létezik. Akkor viszont továbbra is működni fog az a gyökszó, legfeljebb újabb toldalékkal bővítget további rokonértelmű szavakat. A ragozóvá vált nyelvek sem a gyökszavaikat, sem a sokezer éve meglevő gyöknyelvi szerkezetüket – soha nem veszítik el.
Ez is gyöknyelvészeti továbbképzés: A ’rossz’ R a legfiatalabb kozmopolita igeképző (azért ez is meglehet 7000 éve). Az R sem igeképzőként kezdte a pályafutását, hiszen már a ragozásokat megelőző gyök-, gyökszó képződéseknek szorgalmas résztvevője volt. (Igeképző már csak utóragként kapcsolódhat.) Ha egymagában marad, xR (ár) vagy Rx (rá) gyököt hoz létre / de ha ’párt választ’, akkor felcsatolhatja az összes mássalhangzót, ami megvan abban a nyelvben. Miért ’rossz’ az R? Mert a (régebbi) semleges L igekötővel szemben többnyire (bár ez nem szabály) olyan szavakat képez, amelyek valami rosszat, rosszabbodást – vagy csak ’keményebb’ dolgokat jelentenek. Szemléltetés: a héber rȧá = rossz: magyarban rút, rá-ront, rínak tőle, kiirt. Rȧv = sok ®reng, rengeteg, rettenetes. Roe = lát ®rémes, riadó! Ideillő magyar igepárok: szól-szór / fél-(hozzá)fér / szál-szár /sál-sár / kelepel-kerepel.
Fontos tudni! A ragozó nyelvekben csak az egyszótagúakat tekintjük gyökszavaknak. A kétszótagú (a három mássalhangzós) gyökszavak már csak a sémi nyelvekben fejlődtek ki. A ragozó nyelvekben ugyanis a kétszótagúak már nem (csak nagyon kevesen, pl. fireg-forog) hajlítgatják a magánhangzóikat. S ami nem flektálódik, az nem is gyökszó. Eddig – igaz.
Csakhogy a ragozó nyelvek kétszótagúi – is – az igen nagy szóbokrokraikról híresek! S ez szintén gyöknyelvekre jellemző tulajdonság. Szóval a ragozóvá vált nyelvek sohasem felejtik el sem a gyökszavaikat, sem a gyöknyelvi kezdeteket. Nos, a ragozók kétszótagúit, amelyek (pont a láncragozás miatt, a szókezdet állandóságának védelmében) már nem flektálhattak tovább – gyökszavak helyett alapszavaknak nevezzük.
Az L hangot főleg (kozmopolita, vagyis sok nyelvben meglevő) igeképzőnek ismerjük, de most a korábbi szerepében, szókezdőként fogom bemutatni. A J - L - R hangváltozási sor II. része következik.
A tisztánlátás kedvéért: egy finn anyanyelvű / vagy a nyelvet jól beszélő kutató sokkal több finn rokonszót találhatott volna (találhat majd) a magyar szavakhoz, mint én. Mint ahogy én is sokkal több rokonszót fedezek fel a héberből – amit közel 40 éve beszélek – a magyar szavakhoz.
Ez nem azt jelenti, hogy valóban több is van! Én azért találok többet, mert a magyar és a héber szavak legtágabb fogalomkörét nem a szótárban kell összekeresgélnem, hanem önkéntelenül, magamtól is eszembe jutnak. Ha csak keresgélni vagyok képes (mint a finnben, amit nem beszélek), akkor nyilvánvaló, hogy csak a rokonszavak egy részére fogok rátalálni.
Következtetés: egy olyan kutató, aki nem ismer jól (olvas, ír, beszél szabadon) egy bizonyos nyelvet, annak a kutatására nem alkalmas. Akkor én miért hasonlítok a finnhez (is)? Kénytelen vagyok rá. Azért, mert a hivatalos történeti nyelvészet keretein belül nem tűrnek meg olyan kutatót, aki a nyelvcsaládok tudománytalan dogmáját sutba dobva, a világ bármely két nyelvét összehasonlíthatná. Ha pedig senki nincs – valahol, valakinek ezt is el kell kezdeni! Így is sokkal többet ér (tudományosabb szintű) az, amit csinálok, mint a finnugor nyelvészet egésze. Ahol olyan 16 nyelvet rokonítottak egymáshoz, amiknek (a magyar, finn és észt kivételével) anyanyelvi iskolázottságuk, saját szótáruk se volt soha – és a harmadának már élő, anyanyelvi beszélője sincs.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
