Hag szaméah! Boldog ünnepet! Ma van Izrael 68.születésnapja:-).Gyönyörű monumentális ünnepséget rendeztek Jeruzsálemben, amit a TV közvetített.

Micsoda önbizalmat adó, összetartó erő tud lenni egy ilyen megemlékezés!

A könyvről: ez Kertész első regénye. A Sorstalanság stílusa részben olyan, mint az általam kivett két idézeté, habár egészében azért „pörgösebb”. Nagyon igyekezett megfelelni, mint író...(túl sokáig is írta). Szépírói teljesítménye így csak közepes, de jól olvasható. Persze valóban nem ezért kapott Nobel díjat, hanem a téma miatt. S ha a témája miatt, akkor miért nem bárki más kapta, hiszen százával jelentek meg hasonló könyvek? Amikor még másoknak is kiadtam (összesen 38) könyvet, ezek között is volt három holokauszt témájú. Én  csak magyarul és héberül vállaltam könyvkiadást, de tudok róla, hogy ebből kettő német fordításban is megjelent. Akkor miért  ő?   

S bizony nagyon meg tudom érteni Kertészt, hosszú az út ehhez a mesterséghez. Én évtizedes, sokszáz oldalas „levelezéssel” – sztorik, rövid történetek írásával kezdtem, amit már tudatosan műhelygyakorlatnak szántam. Aztán 2-3 évenként visszaolvasva megállapítottam, hogy ez még seholse irodalom. Persze az életem nagy részét mint munkavállaló töltöttem + 4 gyerek, új ország, stb.

Azt, hogy szerintem miért kapott Nobel díjat, már fent megírtam. Kertész semennyire nem volt vallásos, és zsidó is csak „véletlenül”. Azért díjazták, mert se nem siránkozik, se nem szörnyülködtet, ehelyett a modern viselkedéstudomány szellemében írta a könyvét – mint a Jelenlegi Civilizáció diagnózisát. Kertész azért „sorstalan”, mert ehhez a sorshoz neki semmi köze nem volt – csak rázuhant, mint egy lavina. Azért „Sorstalanság”, mert ez bárkivel ma is előfordulhat és bárkikkel (milliókkal, a vágóhídra vitt tízmilliókkal...) elő is fordult.

„Hát a rossznyelvek szerint azért, mert a Nobel-díjat ma már a zsidók osztják a zsidóknak.” Egy vegyész, a dinamit-feltalálója (Nobel Alfred) hatalmas vagyont szerzett. Ezt hagyta örökül, és a végrendeletét, hogy Nobel díjat alapít belőle. A díj összege nem óriási, de elég nagy. Sokkal fontosabb azonban az, hogy a megjutalmazottak világhírnévre tesznek szert, ami, ha tényleg akkora zsenik, esetleg a korábbi sikereiket is megsokszorozhatja.

EZT a világhírnevet a VILÁG ismeri el, és nemcsak a maroknyi zsidóság. S amelyik nem-zsidónak ez nem tetszik, NE ISMERJE EL! Ajánljanak fel még 10 jelentős vagyont és alapítsanak 10 további, nem-zsidó / nem-Nobel-díjat. Ki akadályozza meg? Csak bátran! A zsidók sikerének titka részben ugyanaz, mint a magyaroké: 1. Az anyanyelvük gyöknyelv.  2. a vallásos zsidó fiúk (csak a fiúk) évszázadok óta 3 éves kortól tanulnak írni-olvasni a héder-ben (tanszoba). (A nem vallásos családok gyerekei már nem, azok 6 évesen mennek iskolába.) Hja, megint idetolakszom a saját élményeimmel: 4 éves koromban én is „ujjságot akartam olvasni”! Apám erre rögtön letette a kezéből az újságot és kb. két hónap mulva már nemcsak olvasni, hanem írni is tudtam. További 2 év mulva – akkor még gót betűkkel – németül is. Ehhez azonban nem zseninek kell lenni, csak jófejűnek. Amilyen az emberiségnek kb. 30%. És a többi 70%? Azok nem két, hanem mondjuk csak 4 hónap alatt volnának képes megtanulni:-). Na, ez a zsidók titka. Tanítsd a gyerekeidet 3-4 éves korban, amikor a legfogékonyabbak – mert a 6 éves kor már késő! Vagy ne tanítsd, de akkor ne irígykedj.

Az anyanyelvedet se kutatod már 150 éve - mit akarsz? (Akkreditált egyetemek... ...a magyar nyelv tanítása hol marad?)

Miért kapott Kertész Imre Nobel-díjat?

Hát a rossznyelvek szerint azért, mert a Nobel-díjat ma már a zsidók osztják a zsidóknak. Hogy őszinte legyek, én nem olvastam a könyvet, így az állítólagos értékeiről sem nyilatkozhatok, de azt azért magam is látom, hogy a témaválasztás valóban determináló jelleggel bír.