Új bejegyzés Frissítés

2018.04.16. 08:35 Krizsakata

Nem, azon az alapon nem lehet összehasonlitani szavakat, hogy pusztán „hasonlitanak”... Ha nem ismerjük mind a két, épp összehasonlitani kivánt nyelvet (amiket helyes kiejtéssel kell kiolvasni és a nyelvtanukat is ismerni), az meg végképp tudománytalan dolog. Mert a kiejtésük valamennyire mindig eltér / nem is ugyanazok a hangok szólalnak meg mindkettőben: még a legismertebbek is hiányozhatnak (pl. a finnből 6 mássalhangzó) / a betükészletük is egészen más lehet (a cirill betüsök / az összes sémi nyelvé / a kinai „éneklő” nyelveké). Mivel magnófelvételek még kétszáz éve sem voltak, mennyit érnek akár a néma irásleletek is? (Nem eleget.) Ha pl. a (16) "finnugor" nyelv többségének még kicsike szótára sem volt soha / mára meg már a felét nem is beszéli senki...? A MÜ-latin alapú indoeurópai nyelvek nem természetes módon fejlődtek ki – és mind fiatalabbak egy-ezer évesnél. Olyan, hogy két szó kiszótározott alakja azonosnak tünik (de nem tudjuk, milyen volt a valódi KIEJTÉS, mert csak az számit!) – ennyi nem érv a szavak közös eredétére. Ez a hibája a magyar „amatőr nyelvészkedésnek”.  Bizonyitott állitásom: A régi és mai sémi (akkád / héber / arám / arab –– a ragozó: finn / magyar –– a kinai „éneklő” nyelvek – mind gyöknyelvek, és mind közös eredetüek. Közös eredetük azonban nem 2-5000, hanem min. több mint 10.000 éves. Ekkor még a mostani nagy világvallások közül egy sem létezett. Nem volt még (időrendben) sem a zsidó vallás (2500 éves az Ószövetség), sem a keresztény (i.u. párszáz év: Újszövetség), sem a még későbbi arab EGYISTEN-HIT. A tudományban csak irásos emlékek bizonyitanának, ha... De a 2500 éves, ma is olvasható és érthető héber irástömeg előtt-óta nincsenek elfogadottnak megfejtett (rovások és a sumér) irásleletek. (A sumért csak a semi-akkád ékirások alapján fejtegették – máig kétségbevonható eredménnyel.) Tud. igénnyel én vagyok az első öszehasonlitó történeti gyöknyelvész. 6 nyelven tudok annyit, amennyi a kutatásra feljogosit: 1. magyar az anyanyelvem 2. héber: mivel kivándoroltam Izraelbe, 37 éve beszélem. 3-4-5. angol, német és orosz nyelven kisgyermek koromtól, sok évet tanultam. 4. franciául és latinul csak 1-1 évet, de túl régen... 6. finn: az utóbbi 2 évben foglalkoztam vele – kiolvasni képes vagyok, de nem beszélem. Tanulmányaim: először fizika-kémia szakos középiskolai tanári szakon végeztem (ELTE, 1968). Felvett tárgyként két félévet az ELTE alkalmazott matematika szakán. 1981-ben vegyészként szereztem a 2. diplomát (ELTE). 1981-1992: gyógyszerkutató voltam Izraelben. Amikor doktorálni akartam, meghalt az itteni férjem és magam maradtan két kiskorúval. Végül irodalom és forditástechnika szaktárgyakból is kollokváltam a telavivi egyetemen. A MÓDSZERTAN következik.

2018.04.13. 03:37 Kati

Hálásan megköszönök minden olyan észrevételt, amely az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet (ÖTGy) módszerét megkérdőjelezi. Meg kell érteni, hogy bár hosszú időszak (1o év) alatt fejlesztettem ki a módszert - még mindig csak saját magam, egyedül tudom fejleszteni. Pedig nagyon szeretném, ha társam / követőim lennének. Akik főleg olyan nyelvekre volna fontos tovább fejleszteni az ÖTGy-t (pl. török, kaukázusi, afrikai, kinai) amiket semennyire sem ismerek. Ezért örültem még annak is, hogy a Nyesten, 2012-től 2015-ig durva szeméyeskedések közepette is felfedezhettem módszertani problémákat, amikre addig nem gondoltam. S javitottam is, ha tudtam - lehetőleg azonnal. (Ezután, se szó, se beszéd - bár a durvaságokat soha, egyetlen szóval sem viszonoztam, kitiltottak a Nyestről. Miért nem mentem vissza a Nyestre, ahol a viták során néhány komoly módszertani problémámra is fény derült? Azért nem változtattam soha az igazi „nick”-nevemet (krizsa), mert én 73 éve semmilyen okból nem hamiskodok. Első az igazság – minden csak ezután jön. Tehát ahonnan a valódi nevemmel kitiltanak, ott már csak nélkülem folytathatják... Nyugodtan irjátok ide az észrevételeiteket - persze jól esik, ha személyeskedés nélkül. Most elmegyek unokázni, de holnap megint itt leszek:-). Köszönöm, Pisti...

2018.04.12. 20:21 varga

Az úgynevezett szláv jövevényszavak prolémája – c. írást még akkor elolvastam amikor feltetted. Nem gondolom, hogy jó ötlet lenne azzal tölteni az időt, hogy vitázzunk azon, hogy ez, vagy az a megoldás nekem, vagy valaki másnak nem tetszik.  A Gyöknyelvészetnek lefektetted a szabályait, ezek szerint adod meg a megoldást, ha a Gyöknyelvészet szerint valami hasonló, akkor azt el kell fogadni, mindaddig, amíg valamilyen más módszer szerint nem bizonyították be, hogy a megoldás rossz. Ilyen tudományos módszert egyenlőre nem ismerek.

2018.04.09. 16:17 Kati

Szép volt, köszönjük! (a választás eredményét).

2018.04.03. 22:49 Krizsakata

Szóbakerültek a hiv. nyelvészet által jövevénynek tartott szláv szavak. Öszehasonlitottam őket magyar és héber hasonló szavakkal. Ez a cikkem már régen fent van itt, a honlapomon: nyisd ki oldalt a Gyöknyelvészet modult, abban lentebb: Krizsa Katalin: Az úgynevezett szláv jövevényszavak prolémája.

2018.04.03. 15:08 varga

Ha a gyöknyelvészethez legalkalmasabb a mai latinbetűs magyar betűkészlet, akkor természetesen azt kell használni.  Mást nem is használhatsz, mert magyaroknak írsz, akik ezt az abc használják, nem írhatsz nekik a szláv jelekkel. A kritikai megjegyzésem azokról szólt, akik az általam megemlített következetlenségeket bevitték az abc-be és hivatalossá tették.  Nem gondolom, hogy a szlovák nyelv jobb lenne az összehasonlításra, mint az orosz. A szláv nyelvek alapja az ószláv, amiről már megírtam az oldalamon a véleményemet, hogy a magukat az ószláv nyelv tudójának nevező emberek szerintem még olvasni se tudják az ószláv betűket, szövegeket. A gyököket ebből kellene megkeresni, de hogyan, vagy megerőszakolom a józan eszemet, s elhiszem, hogy helyesen olvastak, vagy inkább nem dolgozok az adataikkal, akkor inkább maradjon az orosz.

2018.04.01. 20:22 Krizsakata

Az 5 éves honlapom (vagy 3000 oldalnyi írás) ellenére még mindig az egyetlen gyöknyelvész vagyok. Aki a ősi gyökszemléletet az összes természetesen fejlődött nyelvre kiterjeszti. Természes az a nyelv, amit nem mesterségesen kavartak / kapartak össze más nyelvekből – mint pl. a 2000 éves, etruszk-ógörög alapú LATIN münyelvet. Válaszok bakának: 1. Varga Csaba azt mondta, hogy a tudományban mindig az egyszerűbb és átláthatóbb a legvalószínűbb – s ezzel mindketten egyetértünk. Mivel még 200 évre visszamenőleg sincsenek hangfelvételek, az összehasonlító történeti nyelvészetben nincs értelme többszáz hanggal-hangárnyalattal foglalkozni. (Az IPA jelekkel). Miért kellene figyelembe venni őket? Bizonyítéknak, hogy milyen hangokból állt a beszéd régen, csak az írásleletek betűi léteznek – más semmi. 2. Jászok (= oszétok). A szó értelme: „megalapítók” – magyar rokonszavak: Jászság, jászol, jószág. A héber jaȧsze! (felszólitás) = tegye! csinálja! Osze / aszá = csinál/csinálta, tesz/tette, termel/-te, Ȧszía = Ázsia (valszeg az ókori keresk. forgalomról lett elnevezve). Az XSz gyöknek a héberben, mint várható is, igen nagy szóbokrai vannak. Még egy szó: tid’á = tudj! tudd! A magyarban a TESZ az alapszó – a felragadt, ősi „te” előljáróval). Múlt időben: TETT. Az ősi T hangváltozásai: D – S/Sz – Z/Zs (egy magyar jövevényszó Z-vel a görög eredetű tézis = megállapítás). A finn ȧszia = ügy, dolog. A kiterjedt szóbokrok itt is „tevékenység” értelműek (egy finn szótárban nézhetsz utána). 3. Idézlek: „A görög Ion-Ias népséget se tudják Jásznak látni...” Ehhez én (mivel nem nyelvi kérdés) nem tudok hozzászólni. Csak ezt: a héber jawán = görög, Görögország – jawen = sár (vizes terület). 4. Kazi, Gazi, kazár. A finnben nincs G és Z – ott nincs mit keresni. A héber géza (Géza) = (emberi) törzs, fatörzs és faj. A gizi = faji, de egy régebbi szleng szó is, abban olyasmit jelentett, hogy „de klassz”! A gozál (Gizella?) = madárfióka. A kuzári = kazár, de ez a héberben is idegen szó.

2018.04.01. 16:10 Kati

Müködik, kösz. Ezt irtam: "...a csak 400 éve irástudó ragozó finn ugyanúgy gyöknyelv, mint az (1000 éve bizonyítottan érthető írással rendelkező) magyar." Mire gondoltam? Arra, hogy 1ooo év előtt (de akár többezerrel korábban is) voltak ugyan – azóta többek által megfejtett KM rovásleletek. A hivatalos nyelvészet azonban se nem foglalkozik ezekkel, se el nem ismeri, hogy meg vannak fejtve. Mert nem biztos, hogy a valóban régiek is helyesen lettek megfejtve? Igen ezért nem ismerik el – s persze kutatni sem hajlandók...  De mivel én se tudom IGAZOLNI, hogy 1. a KM rovásleletek valóban mind magyar nyelvü írások-e? 2. azt sem, hogy az ú.n. „honfoglalás” előtti népesség, akiket a tudományban elismert források nem tartanak magyaroknak, milyen nyelven beszéltek? – Ezért írtam úgy, hogy az 1ooo éve már "bizonyítottan érthető (latin betűs) írással rendelkező magyar” nyelv szintén gyöknyelv.  Az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet, amit az elmúlt 10 évben én fejlesztettem ki – értelemszerűen nemcsak a magyar, hanem elvileg az összes gyöknyelv összehasonlításával foglalkozik. Ezek száma azonban (személyi feltétel miatt: ÉN) leszűkül az általam is ismert (finn, magyar, héber) gyöknyelvekre. Amikhez hozzávehetem még az oroszt... (Az orosz sem „érintetlen” természetes gyöknyelv ugyan (mert bizánci befolyásra, részben már át lett szabdalva az óegyházi szláv által) ...de a gyöknyelvi szerkezet az oroszból is szépen kifejthető. Ha azonban te, Varga István, úgy ismered a magyarhoz szerintem is közelebb álló szlovák-ot, mint ami hitelesebb az orosznál... akkor talán azt is felcsatolhatjuk majd a kutatásra alkalmas gyöknyelvek listájáraJ. Eljutottunk a kutatáshoz szükséges ABC kiválasztásának kérdéséhez. Ez a GYÖKNYELVÉSZ ABC. Ez alkalmas kell legyen a ma is olvasható 400 éves latinbetűs finn, az 1000 évnél fiatalabb latinbetüs magyar irás, a már 2300? éve is a mai, kvadrát-irású héber, a X éves cirillbetűs orosz (és a Y éves szlovák?) írásoknak – az általam kidolgozott közös, latinbetűs gyöknyelvész abc-re való fonetikus átirására. Ha össze kell hasonlitanom őket, HÁROM KÜLÖNBÖZŐ IRÁSTIPUSÚ nyelv kiejtését (s persze a kinai is kellene, de azt végképp nem ismerem) - mi mást tehettem? Tehát: én praktikus / és tudományos okból tettem a latinbetűs magyar betűkészletet (mert az eddigiekhez az a legteljesebb) a gyöknyelvész abc alapjává.

2018.04.01. 14:59 varga

Kedves Kati. Én nem tudok tudományosan gondolkodni, inkább érzelmi, vagy ráérzésses módon keresem a magam igazát. A hozzászólásom kicsit hosszabbra sikerült, képek is kellettek hozzá, s mivel nem tudom még kezelni a g-portál szerkesztőjét, így inkább megpróbálom ezen a linken hozzáférhetővé tenni a véleményemet. https://drive.google.com/file/d/1SXfRXiwyGC7jg6QuTRFvVabszq6UF-TI/view?usp=sharing  Remélem működni fog.

2018.03.31. 15:48 baka

Erről az  IPA történetről...Varga Csaba praktikus ÁBC búvárlata jön be nekem: az egyszerűbb és átláthatóbb. Az etruszk a görög és a latin betűsorok összevető tárgyalása érdekes elgondolkodtató tanulságokkal szolgál... Amúgy meg  biztos nagyon fontos régi hangjaink szemlélése – mert ugye a suliban, a nyelvi szabályok fejbeverésével, inkább eltávolítottak nyelvünk szépségeitől. Életem fintora: a fiatal orosztanárom úgy tanított anno, hogy mindig mondta a szavak nyelvi érdekességeit... tanultuk is az oroszt (persze mára feledve). Míg a magyart, szerencsétlenségemre, nemcsak nyelvtani hanem irodalmi fomájában (ott ugye magolni kellett a sok verset) kedveltelenné vált... Csak később az énekelt magyar népdalok mutattak rá a versek értékeire és fontosságára. A hangváltozatok nagy története, nekem  Horváth István Jászok tanulmánya nyomán jött be. Máig nem került be a közgondolkodásba, hogy a Fekete-tenger északi parti Jászokat, Szkítákat a bizánciak Kazi és Gazi néven írják – kiket később Kazároknak mondanak. A görög Ion-Ias népséget se tudják Jásznak látni manapság... Köszönöm a múltkori  Magyar Gy-D kérdésemre a helyes DJ útmutatást. Talán azt vetném fel  folytatásként, hogy nézzük a MAG szó előéletét... milyen lehet az eredője.

2018.03.28. 18:05 Krizsakata

A következő téma: miért nincs jelentősége az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészetben, de a hivatalos Összehasonlitó Történeti Nyelvészetben sem - az immár többszáz IPA jel használatának? Előljáróban: mert még kétszáz éve sem voltak hangfelvételek. Felesleges volna a hangok képzési mechanizmusának felderitése a száj, a gége, szóval a mechanikus beszédszervek müködésében? Regisztrálásuk hanghullám-felvételeken is? Persze, hogy nem felesleges. Semmi nem felesleges, ami az Univerzum, benne az emberi lény müködésével kapcsolatos. A nyelvészetben tartom feleslegesnek? Azt se mondtam. Hanem azt, hogy a történeti nyelvészetben (hangfelvételek nincsenek) az IPA jelek nem tudnak bizonyitani semmit. A hiv. nyelvészet által kiolvashatónak tartott irásleletek már igen – ahol a legrégibb (a sumér) kb. 5000 éves. Teljesen felesleges a rengeteg (a nem-szakmabeliek, vagyis a meggyőzésre gyúrt tömeg számára) IPA jel? Nem felesleges, sőt: végképp eltávolitja őket az ellenőrzés lehetőségétől. Úgyse értik – persze, ez már tudomány, gondolják, amikor pl. az URALONET.hu-ra rátalálnak. Hát ez érthetetlen, gondolják az eszesebbek is – de mit tehetnek, ők is feladják. A többszáz IPA jelnek, a történeti nyelvészetben, nincs szerepe. Mi marad? A beszédhangokat csak a meglevő (1-5000 éves) irásleletek ismert hangkészletekből lehet rekonstruálni. S ez mennyi hang? Mindjárt... Felidézem a magyar abc.-t: a, á, b, c=tsz, cs=ts, d, e, é, f, g, gy=dj, h, i, j, k, l, ly=li/j, m, n, ny=ni/j, o, p, r, s/sz, t, ty=ti/j, u, v, (w), z, zs. De az összetett hangokat a gyöknyelvészetben úgyis külön kezeljük... Vannak még:  Dz, DZs: szintén összetett hangok. X=Ch, vagy KSz. Az Y nyelvenként többféle hangot is jelenthet, most hagyjuk. A Q: a K egy másik irásmódja. De minek emlékeztetek pont a mai magyar abc.-re? Praktikus / tudományos okból teszem (mert az a legteljesebb). Azon, hogy a mai magyar populáció eredete ős-európai, szerencsére nincs már vita. De a nyelvek eredete, az gészen más, véli a hivatalos nyelvészet. Az nem őseurópai, és különben is az előember – szerintük – Afrikából származik. (Ez azonban, legalább 10 éve már a tudományban is igencsak kétséges.) Bizonyitottam, hogy a kb. 2500 éve IROTT héber (sémi) nyelv – meg a csak 400 éve irástudó ragozó finn ugyanúgy gyöknyelvek, mint az (1000 éve bizonyitottan érthető irással rendelkező) magyar gyöknyelv. A héber hangkészlete csak a Zs, Ö, Ü hiányával különbözik a ragozó magyartól (a ragozások jóval későbbiek). A ragozó finn hangkészlete a B, C, F, Z és a kiejtett S hang hiányával tüntet a magyarhoz és héberhez képest is.   Tehát a sémi és ragozó nyelvek irásleletekből felderithető (nem-összetett) hangállománya: A-Á, E-É, I, O, Ö(?), U, Ü(?) + B(?), D, F(?), G(?), H, I/J, K, L, M, N, P, R, S(?), Sz(?), T, V, W(?), Z(?). A kérdőjelek azt jelentik, hogy nem minden sémi / ragozó nyelvben vannak meg. Ennyi elég: az IPA jelek használatának a történeti nyelvészetben nincs értelme.

2018.03.26. 14:46 Krizsakata

Visszatérek a lenti, 2018.03.21. hozzászólásom kérdéséhez: „Mely nyelvekbe milyen újabb hangok kerültek bele, és miért nem mind – mindenhová?”  A legészakibb finnugor nyelvekben (finn, észt, lapp) nincs B, C, F, Z hang. Betű sincs? A legújabbkori jövevény és vándorszavakkal bekerültek ugyan az abc-jükbe, de kiejteni ma sem tudják. Persze, akik más nyelveken is beszélnek, valszeg ki tudják már ejteni, de a valódi finn, sőt még a régebbi jövevényszavaikban is, B helyett P van (papu = bab, bábu, pükki = bükk, pikáti = brigád) –  a C-t a TSz vagy az Sz megadja (tszári = cár, szelli = cella) – az F helyett P: (pú = fa, pee = fő-fej, porata = fúr (porít), paju = fűz-fa, pujottá = be-fűz) – G helyett K: (kákattá = gágog, kászu = gáz, kumi = gumi) – Z helyett Sz: (szeepra = zebra, szakka = zacc).   Azért a finnel foglalkozom, mert csak azt ismerem (amennyire szükséges). A finnben, a fentieken kívül még C=TSz betű sincs / és az S/Sz sem vált szét (csak S betűjük van, ami inkább Sz-nek hangzik). A D hang / betű megvan ugyan, de szókezdő (vagyis gyökkezdő) az se lehet a finnben.   Miért nincs még ma sem minden nyelvben minden hang? (A kínaiból pl. úgy tudom, az R hiányzik.) Beszéd közben a nyugalmi légzés megváltoztatása, folyamatos szabályozása szükséges – dehát erre minden mai ember képes. Az egész világon (eléggé) lapos arcú is már, hogy a hiányzó ajakhangokat (B, P, F) ki tudja ejteni. (Az aláhúzott zöngés.) Hiányzik még a finnből a G, és Z – habár ezek, az alacsony hang-gyakoriság szerint, a legújabb hangok – a magas északon hiányozhatnak... De a B, F miért hiányzik? Nyilván azok is későbbiek, csak nem annyira, mint a G, Z. Minden arra mutat, hogy a B, F délről származik. Akik az ősnyelv korában és azóta sem voltak odalent, ezekkel még gyökszavakat sem képeztek. Az anyanyelvi használat 2-3 nemzedék alatt ugyan hozzászokik az újabb hangokhoz... ezért a D a finn szavakban is megvan, csak első (gyökkezdő) hang nem lehet. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a héberben, ahol a B, P, K váltópárjai: a V, B, Ch nem lehetnek szókezdők.

2018.03.24. 17:30 Krizsakata

A következő ellenvetés: de igen, a hangváltozások egyetlen nyelven belül is oda-vissza válthatják egymást: pörög  ̴forog (két zöngétlen, de az F a későbbi) / lekvár-leguár (értelme: nyalnivaló, zöngétlen → zöngés), hasban → hazsban (zöngétlen → zöngés) / bicikli-bicigli, karambol-garambol, plomba-blomba. Jó, de a 3 kék szó idegen! Az idegen szavaknak úgysem „érezzük” a gyökét: azt, hogy mi volt az ősi értelem... Idegen szavaknál teljesen mindegy, hogy K vagy G – P vagy B. Egyébként mind a háromban zöngétlenről váltunk zöngésre. De netán fordított esetek is vannak? Igen: szög + fej → kiejtés: szökfej / galamb + ház → kiejtés: galampház. Mindez mitől? Attól, hogy az összetett szavak két egymásra következő mássalhangzója, a zöngésség tekintetében eltér. Ilyenkor az elől levő azért hasonul az utána következőhöz, mert a zöngés hang kiejtéséhez „le kellene ugrani” a gégéhez (ami egy csöppnyi beszéd-szakadást eredményezne). Csak a kiejtésben hasonulnak, vagy írásban is? Mivel a gyöknyelvűek (genetikusan) hűségesek a régiebb gyökmássalhangzóikhoz – úgy is írják őket. (Amíg a helyesírási szabályzat bele nem pancsol. Ahogy pl. az Ly-t akarták kipakolni mostanában a J javára!) Nincs olyan  hogy pl. a héber amảd = állt D-je az írásban az ősi T-re változzon vissza. Akkor sem, ha ragot kap: amảd-ti = álltam. Pedig a kiejtés már: amảtti! Egy állítást azonban bizonyítani is kell – pl. azzal, hogy visszafelé ez nem megy. A „dörög az ég” sehol nem lesz „törög / török az ék”. A köpköd se lesz „göpköd / köbköd”, semelyik nyelvjárásban. Akkor... miért mondja az éppen csak beszélni kezdő kisgyerek, hogy: Jatyika pejeked! = Lacika verekedik!? Azért, mert „idáig tart” neki a genetika: a magyar kisbaba még nem születik L, R igeképzők, a B, és a C=TSz, hang kiejtésének ösztönös képességével. Az újabb hangok kiejtését később tanulja meg a környező beszélőktől.

2018.03.23. 09:12 Krizsakata

Vannak ám ellenvélemények is arra, amit tegnap feltettem: a hangváltozásokra. Az egyik az, hogy a hangváltozások igenis mehetnek oda-vissza, nemcsak egyirányban. Sőt – hogy ez teljesen általános jelenség. Válasz: feltéve, hogy a váltóhangok (már) mindkét nyelvben megvannak... hát úgy, persze. Az egyirányúság csak azokra a nyelv-párokra vonatkozik, ahol az újabb hang (nem betű, ami a legújabb idegen szavakkal már be is került az abc-jükbe, csak kiejteni nem tudják) az egyikben (még) nincs, a másikban pedig már – mindkettő megvan. Az északi finnugor nyelvekben nincs B, F, G, Z. De a többi – a délebbi FN nyelvekben, meg a legtöbb akármilyen nyelv-páros között már változhat a P hang F-re, és B-re is. P/F: a finn pú = fa, pää (ejtés pee) = fej / fő – a héber píja = szopóka, szájacska (csecsemőfej). / A finn pelete = fél (tőle), puoli = fél (½), pala = darab – a héber polet = menekül, pela = darab, pulah = felhasitott. Ja és P/B? – meg a félelem-darabolás ősi kapcsolata? A héber bal’án = falánk, boléa = elnyeli. Tehát nemcsak a FN „nyelvcsaládra” jellemző a P→F, K→H, T→Z, stb... hanem a fél világ nyelveire. Folytatás következik. Brutus: Sic transit gloria mundi (latin) = így múlik a világ (ezúttal a FN nyelvészet) dicsősége.

2018.03.21. 08:33 Krizsakata

Nos, hogyan tovább? 1-2 emailes és szóbeli társalgásból (itt a fórumon már senki nem szól hozzá) azt vettem ki, hogy a HANGVÁLTOZÁSOKAT volna érdemes összefoglalnom. Hogy melyek a valódi hangváltozások / mitől és mikor lettek / mely nyelvekbe mi került bele, és miért nem mind – mindenhová. Továbbá: miért nem érdemes a hivatalos Történeti Nyelvészetben (hTNy) / és az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészetben (ÖTGy) a lassan már sokszáz IPA jellel foglalkozni? Ezeket fogjuk ismét megtárgyalni, most nem szétszórtan, hanem egy helyen. Tisztelt Olvasóm! Ha csatlakozási szándékkal érdeklődsz a téma iránt, akkor érdemes a közölt linkeket is átolvasnod. Most pl. ezeket:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangeltol%C3%B3d%C3%A1s https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pspanyol_hangeltol%C3%B3d%C3%A1s  -  https://hu.wikipedia.org/wiki/Betacizmus - https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B6vev%C3%A9nysz%C3%B3 Szembeállitom a hiv. Történeti Nyelvészet állitásait-eredményeit az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészettel. A hiv. Történeti Nyelvészet definiciója: „Hangeltolódásnak / hangváltozásnak nevezzük azt a hangtani fejlődési jelenséget, amelynek során a beszélők bizonyos hangokat valamilyen megfigyelhető szabályszerűség alapján másképp kezdenek ejteni (pl. zöngétlen: p, t, k, ty, c, cs, s, sz, f, h  – zöngés:  m, n, ny, j (és ly), l, r, b, d, g, gy, dz, dzs, z, zs, v // zárhangok: p, t, k, b, d, g, gy, ty – réshangok: f, v, sz, z, s, zs, h, j. A hangeltolódás lassú folyamat, több évszázad alatt megy végbe. Okai ált. különböző belső és külső tényezők együttes hatásaira vezethetőek vissza, azonban a legtöbb esetben nem lehet a konkrét hangváltozások eredetére egyértelműen bizonyítható magyarázatot találni.” Ezzel szemben az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet megállapitásai: A hangváltozások oka a beszédhangok időbeli  fejlődése – napjainkig. Az újabb hangok létrejöttét a beszédszervek változása okozta: az állkapocs lelaposodása / a szájberendezés / és a gége fejlődése / a beszédizmokat mozgató agyi Broca terület müködésének finomodása – az előemberi kortól napjainkig. A hangváltozások, a hiv. nyelvészettel ellentétben nem oda-vissza, hanem csak egyirányúak: az ősi beszédhangoktól a legújabbakig. Az ÖTGy szétválasztja az egyszerü mássalhangzókat az összetettektől, miszerint C/Cs = TSz/TS, Ny = Ni/J, Ly = Li/J, Gy (többnyire, nem mindig) = Di/J, T = Ti/J, DZ/Zs = D+Z/Zs – s ezeket, a szavak összehasonlitásakor külön hangokként kezeljük. A magánhangzók őstörténete azonban – napjainkig, sokkal bonyolultabb. Mégis kevesebb problémát okoznak – mert a szavak értelme elsősorban a mássalhangzókon múlik. Az ős-mássalhangzók (amikor a „mélyreszállt” gége még nem müködött), mind zöngétlenek: T, H, I/J, K, P. Középidős (zöngétlenek és már zöngések is): S/Sz, D, L, N / későbbiek: B/V, M, R és az O/U/W. A legújabb mássalhangzók 1-2 ezer évesek, amik a legészakibb „finnugor” nyelvekben nem (ezek sem) léteznek: F, G, Z/Zs. Honnan lehet mindezt tudni? 1. A kül. nyelvek valódi (nem újkori jövevény és nem nemzetközi vándor-) szavainak hangkészletéből. 2. A nyelvek hang-statisztikájából: hogy milyen hangok mennyi alapszót generálnak abban a nyelvben – sokat, vagy lényegesen kevesebbet? (Folytatás következik.)

2018.03.15. 18:10 Krizsakata

A kettős állampolgárság. Hirek: „Ma viszont kiderült, hogy aggodalomra semmi ok, Báró él és virul. Reggel repült be a bekamerázott őrhalmi fészkébe. ... tavaly március 3-án tért haza Magyarországra az éves teleléséből, ami Báró szokásához híven igen korai időpontnak számít a többi gólyához képest. 2016 tavaszán látták el őt műholdas jeladóval, aminek segítségével kiderült, hogy azért jön hamarabb, mert nem a hazai állomány fő telelő-területére (Szudán és Csád) jár, hanem a jóval közelebbi Izrael térségébe...” Már régen megfigyeltem, hogy autóval-busszal hazafelé, a környező réteken és a „fejünk fölött” átszállva... fehér gólya csapatokat látunk. Egyik tavasszal éppen a reptérre mentem, amikor nagy tömegben vonultak – Magyarországra. Együtt megyünk... még meg is könnyeztem egy picit. A héber „goj” szó értelme a Bibliában még (bármilyen) „nép” volt – s csak a későbbi koroktól jelent „nemzsidó embert”. A héber haszidá (nőnem) = gólya, haszid = jámbor, haszud = bájos, hiszed = jót tevő. Mindez az „újabb” (de az is megvan 2 ezer éves) SZ betüjükkel. Nahát - a zsidó nép / nyelv emlékezetében éppen olyan szeretet övezi ezt a vándort, aki itt is, ott is: hazaérkező. És visszafelé? Amikor a repülőben a tenger felől meglátom Tel Aviv partjait, 37 éve, azt is mindig megkönnyezem – örömömben. Itt minden a tiéd, mondta az azóta elhunyt férjem, aki 4 évet várt ránk – a kövek, a fák, sziklanyulak, a házak, emberek – minden a tiéd. De előbb a reptéri biztonságiak irodájába kért minket – a hangosbemondó. Mindenki felállt a szobában: fogtam a kislányom kezét: Ők a tiszteletetekre álltak fel, mondta az egyik magyarul: igy üdvözölnek benneteket, hogy hazaérkeztetek. A vőlegényed és az egész családja – kint várnak titeket. Mi csak ezt akarjuk átadni: az állampolgárságot igazoló iratot. Mert amióta leléptetek I. földjére, azóta izraeli állampolgárok vagytok. Erre én már héberül kérdeztem: ma csak mi érkeztünk? Ezzel a géppel csak Ti. (Pedig ekkor még nem is voltam zsidó(nak elfogadvaJ).

2018.03.11. 06:24 Krizsakata

Az amatőr nyelvészkedők "felelőtlensége"... ez egy kicsit erős volt azért. Inkább csak a saját nemzedékem életében / óta lehet ilyesféle felelősségről beszélni. Hiszen nemcsak őszinte jószándékúak voltak-vannak közöttük - hanem egyesek igen értékes életmüvet is létrehoztak (pl. Varga Csaba). Egyáltalán, minden olyan nyelvészkedő csak amatőr lehet, akinek a diplomái között nincs meg a nyelvész diploma is? Természetesen nem mind. A hivatalos nyelvtudomány (megfelelő ágazatában) más végzettséggel rendelkező is nyugodtan kiismerheti magát. S ha már áttanulmányozta, akkor megbirálhatja, akár teljesen új alapokra is fektetheti. A feltétel az, hogy valóban legyen(ek) diplomája(i) - és reáltudományi is közöttük. EZ AZÉRT FONTOS mert egy tud. ágazatot csak kritikus szemlélettel, a módszertani alapok birtokában lehet áttekinteni - müvelni. Nos, röviden: felelőtlen az, aki "olvasta", hallotta" valahol, hogy (mondok egy példát): a gyök - valójában gyökszóra gondol - MEGFORDITHATÓ. Ezt készpénznek veszi és anélkül, hogy megvizsgálná, igaz-e? - tovább terjeszti. Hogyan tudta volna tisztázni, hogy igaz-e? Legalább 2 nyelv teljes szótárát kellett volna átvizsgálnia... majd a megfordultnak feltételezett gyököket megfeleltetnie egymással..., stb. (Na ez azért hosszú - akit érdekel, annak jobban elmagyarázom.) De még a forditott irás-irányok sem okozhattak gyökfordulást? Aha - okos kérdés:-), de azok sem.   Igen... aki nem diplomás (vagyis akinek nincs reál diplomája is - ha több van neki)... az nem képes felülirni a kátyúba jutott tudományokat. Miért nem? Mert a matek-fizika-kémia-biológia alapok minden tudományhoz kelle(né)nek. Ez van.

2018.03.09. 07:35 Krizsakata

Egy hatalmas gyök: a P/FR. Miért kezelem együtt a P-t a hangváltozásával, az F-fel... és minek, hiszen a PR gyök anélkül is nagyon terjedelmes? Egyáltalán, mindig felváltható a P az F-re – vagy forditva? (Úgy, hogy a szó értelme azonos / vagy nagyon hasonló maradjon.) Pontosabban miről van szó? Ugyanazon a nyelven belül, vagy két nyelv között lehet felcserélni őket? És forditva, az F a P-re? Olyan is van... Micsoda ostobaság (az "amatőr" nyelvészkedés felelőtlensége), hogy pl. „a hangváltozások mindig felcserélhetők”! És az is, hogy „a gyök megforditható”! (pl. TR / RT: tér-rét?) – NEM! A gyök és annak gyökszavai nem fordithatók meg. Olyan meg egyáltalán nincs, hogy: „mindig”. Ha és ahol tényeg felcserélhetők – annak oka is van! Hja, hogy (hivatalos nyelvészet szerint) hangtani ok volna: igy és amúgy képezzük a hangokat és ha a két hangot hasonlóan képezzük a szájban... akkor hajlamosak vagyunk felcserélni őket. NEM! Nem ezért és nem vagyunk „hajlamosak”. A hangtani érv csak az utolsó lépés: a kivitelezés. A váltóhangnak, aminek a képzésére az agyunk parancsot adott – a kiejtése. Pl. K → G és T → D: de a kotor(t) és a gödör szót nem fogjuk felcserélni. (Pedig valami rokonság is van köztük? Van.) A biciKlit és biciGlit – azonban felcserélhetjük. Miért? Mert idegen szó – hangváltozással és anélkül is ugyanazt értjük alatta - s az összetett idegen szót (bi-ciklus) úgyse értjük. Vissza a P/F együtt-kezelésére. Össze akarom hasonlitani a P-vel kezdődő magyar szavakat a héber és finn megfelelőikkel. Nincs akadálya. Pl: magyar PÁR – héber pore = termékeny – finn pari = házas-, pár, kettő, néhány. Most az F-fel kezdődő magyar szavakat a héber és finn megfelelőikkel. Stop! A héberben az F nem lehet szó- (vagyis gyök)-kezdő. A finnben meg egyáltalán nincs F hang. Szóval nincs mit keresgélni. De mégis...? A magyar FÚR rokonszavai a héber pir = lyuk, pore = felszakit – a finn pora = fúró. Megállapitjuk, hogy a P/F tényleg lehetnek váltóhangok. Még egy nyelven belül is lehetnek? Igen, persze csak akkor, ha abban a nyelvben mindkét hang megvan: pereg, pörög – FOROG, FÜRGE.

2018.03.06. 07:26 Krizsakata

Ezt irtam: Egyáltalán létezik (valódi) finn szó ezekkel a hangokkal / betükkel? Csak a D-vel, de szókezdő hang az se lehetett már.  A héberben egyetlen (valódi) szó sem kezdődik V-vel és F-fel. Mit jelenthet ez? Nyilván azt, hogy ezekkel nem kezdődött, képződött nekik gyökszavuk. Miért? Mert abban a korban, amikor ezek a gyökszavak képződtek volna, nem volt még a héberben V és F hang - a finnben pedig nem volt még D. De aztán a héberbe beérkezett a P változata a B s ez még gyökkezdővé is vált. Megjött a B hangáltozása, a V is, de abból már nem lett gyök. E kettőé az F hangváltozás. A finnben az ősi T hangváltozása, a D jelent meg - de lekéste már a T gyökképződéseinek korszakát.  Igy lehet mégis kibányászni, irásleletek hiányában is fellelni egyes kronológikus pontokat a nyelvek fejlődéstörténetében.

2018.03.05. 09:08 Krizsakata

De előbb röviden az én táblázatos szógyüjtésemről. A gyökszavak első magánhangzói szerint egy sorba (vagy ha több van, az első sorokba) kerülnek a msslh.váz gyökszavai. Közöttük általában van (vagy volt - de az újabbaknál az se biztos) hangutánzásra visszavezethető közös értelem. A további sorokban a gyökszavak bővitményei vannak. Az oszlopaimban lefelé az A-Á-val, E-É-vel, I, O-Ö, U-Ü-vel képzett gyökszó (-szavak) bővitményei. A finn szótár következik. Ott több magánhangzó (és jóval kevesebb mássalhangzó) van: Á, A, AU, E, EI, IE, I-Í, O-OU, Ö, U-Ú, Ü, Ä (kiejtés: E-szerü hang). A mássalhangzókat a finn szótár ma is „alárendeli” a szó első magánhangzójának. Szóval, hogy milyen szavak vannak Á-val – aztán mi van A-val – aztán AU-val, stb. Mit hoznak közös látótérbe ezzel? A gyökszavakat és azok bővitményeit. Miért van annyi kettős magánhangzó a finnben? Ez az ősi torokmagánhangzók lelágyulásának első fázisa. A kettőshangzók elődje valamelyik torok magánhangzó volt. Ami még nem igazi magánhangzó, hanem egy „kemény” hang: a jele legyen X. Vagyis pl. a TR gyökváz, ami a megszokott (lágy) magánhangzóink környezetében (tár, tar, tér, tor, tör-tőr, túr-túra, túró, tűr) El-, BETERJED értelmet hordoz, a (héber) TRX és TXR-szel együtt inkább SOR-SOROZATOS. (A háttérben a T → S/Sz hangváltozás van.) Ez persze nem ilyen egyszerü – mondjuk, hogy (de igen, gyakran van értelmi kapcsolat is) – okosabb, ha  külön gyökökként kezeljük őket (pl. a héberben). A finnben már nem kell. Szóval a finn szótár, ami csak 400 éves, még ma is felmutatja, hogy a gyökök és gyökszavaik – s azok bővitményei összetartoznak. A nyelvfejlődés legrégibb nyomait tehát a sémi nyelvek – a köztes állapotot a finn tartalmazza. Természetes, hogy a hivatalos történeti nyelvészet erre sem figyelt fel. A magyar nyelv, ami Európa központjában (latin hatásra) alaposan “modernizálódott” – sokkal kevésbé tartalmaz archaikus elemeket.  Pedig… a legősibb alighanem a kárpátnyelv. Igen: az ősmagyar gyöknyelv.

[473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]