Új bejegyzés Frissítés

2018.07.02. 23:06 varnai

Elnézést kérek Kati, régóta nem jelentkeztem. Néhány észrevétel utóbbi hozzászólások kapcsán. A SÍN és SÜN között azért nem találtál kapcsolatot, mert tényleg semmi közük egymáshoz. A sín magyarul értelmes szó, annak ellenére, hogy a germánból (pl. német: Schiene) próbálják  magyarázni, mert ott is van párhuzama. Szerintem mindenkinek feltűnik, hogy a sí, síelés, siklik, stb. szavakban is meglévő si ősgyökből származik (ennek értelme nagyjából: siklás) Ősgyök az az önállóan értelmes valami, ami nem önálló szó, de tovább toldva hanggal a hagyományos értelemben vett gyököt kapjuk. A sün a Czuczor-Fogarasi szótár szerint: szőrdisznó = süldisznó = sündisznó egymás tájnyelvi változatai, tehát eszerint sün = sül = szőr lenne. Feltéve, hogy igaz az okfejtés. A TN kapcsán: a finn: tina = ón szót is át lehet húzni, a nemzetközi: cin, tin, stb. átvétele, nem hiszem, hogy finn eredetű. A magyarban áthúzott tinó viszont az említett héber t'nu-, stb. és a magyar tűn(ik) szóval rokonítható lenne, ahogy a ton(hal) is, az en.wiktionary.org szerint az "őseredetije" az ógörögben: thünnosz; ami arra a thün- igealakra megy vissza, ami szintén gyors mozgásra utal.

2018.06.30. 21:46 Krizsakata

Baka kérdései: 1. „Az Őshangok kapcsán: a gyökök ELSŐ kapcsolási statisztikája – erről tudnál röviden írni?” Válasz: épp most irtam – az alattunk levő cikkben. Baka 2. „Az ú.n. amatőr kutatás a ragozó-toldalékolókat tartja nagyra, hogy ez a "szerves-természetes" gondolkodásmód. Ellentétben főleg a nyugati "fordított gondolkodású”, összerakott nyelvekkel, amiket elfajzásnak, rossz állapotúak lát. Te meg arra mutatsz rá, hogy a mássalhangzó csoportok: ősforma-maradványok. Érdekes "felvilágosító" az a gondolatod, hogy a nyelvtanok csak kései jelenségek.” Válasz: Igen, a latin nem természetes, hanem „összerakott” műnyelv. Emiatt az újlatinok, plusz az angol (aminek szókincse 50%-ban latin szó), szintén nem természetes nyelvek. Eurázsiában csak a sémi, az éneklő (kinai tipusú) meg a láncragozó nyelvek „valódiak”. Ezek eredete egy közös, valószinűleg európai ős-gyöknyelv volt, ami csak rövid szavakból (kijelentésekből) állt, és nélkülözte a nyelvtanokat. Ez az ősnyelv a külvilágban hallható hangzások (állathangok, vizfolyás, susogás, sziszegés, égdörgés, stb.) utánzásából fejlődött ki. A külvilág hangzásaiból ma is főleg a mássalhangzókat „halljuk ki” (sss, szszsz, zzz, pff, krr, mrr, zmm, drr, ktt, bmm, stb.). Az előembernek azonban még másféle volt a gégéje – olyan, amivel a zöngés hangokat (köztük a magánhangzókat) nem is tudta rendesen kiejteni. Ezért váltak a GYÖKÖK: a mássalhangzók és mássalhangzó-párosok – az ősbeszéd fogalmainak „szótárává”. Baka 3. „Ha jól értelek, a 3000 éves írásbeli régisége miatt érdekes a héber.” Válasz: A héber valóban egyedülálló a ma is szabadon olvasható irásainak (pl. az Ószövetség) régisége miatt – de nemcsak ezért főnyeremény. Azért, mert a héber (mint a többi sémi) is gyöknyelv, ami „nem változtatott irányt”. Nem vált se éneklő nyelvvé, se láncragozóvá. Igy kitűnően alkalmas maradt arra, hogy a ragozó nyelvek gyökei is, és a gyökszavaik többezer rokonszava is, „visszaköszönjön” belőle. Baka 4. „És hogy a Mezopotámiában talált irásemléket is ennek (a hébernek) segítségével tudták értelmezni. Eszerint az értelmezési folyamatban a magyar is benne lehetne, de lesöpörték – csak a „sumer-magyarkodás” maradt.” Válasz: Igen, a mezopotámiai ékirásokat az akkád segitségével (azt persze a héberrel összevetve) fejtegették. Csakhogy: 1. szerintem a sumér nyelv megfejtése nem megbizható. 2. szerintem a sumér nem is ragozó, inkább éneklő tipusú nyelv. Ettől még találhatunk benne „magyarra hajazó” gyök-, vagy akár „összetett” szavakat is? Mivel az ősgyökök közösek... valszeg a kinai nyelvben is találhatunk. Baka 5. Az arab nyelv (amit Te se ismersz), nem lehetne szintén fontos e kutatásban? Válasz: elvileg igen, vagyis minden sémi nyelv alkalmas. De az arab kevésbé – két okból. 1. Mert 1000 évvel fiatalabb a hébernél. 2. Mert a 26 országban beszélt arab nyelvváltozatokat, hogy mindenhol értsenek “arabul” – egységesitették. Igy ma már “az arab” sem egészen természetes nyelv.

2018.06.30. 18:13 Krizsakata

Az SzK (nem ősgyök, de régi) ELSŐ felkapcsolódásai → a 2 mássalhangzós gyökszavainak 3 mássalhangzós képzett szavakká bővülése. Nyelvet választunk: 1. magyar. Magyar gyökszavak: szak, szák, szék, szik, szok(ik), szök(ik), szőke, szuka, szűk. Közös értelmük – vagyis az SzK gyök jelentése: beletartozó / bennelevő / abból kiütköző. A gyökszavak első bővülései. Szak → szakács, szakad, szakajt, szakáll (tüskélel), szakos, szakasz. Szák (zsák-féle) → nincs bővített. Szék → székel, székely: székeli (ott tanyázó). Hoppá, elakadás! Bár szek gyökszó nincs a magyarban, de van: szekál (idegesít), szekér, szekrény, szekerce, szekta, szektor. Ezek mind (áthúzható) jövevényszavak volnának – vagy a szek- egy „rejtett” (már nem használatos) gyökszó? Nos, e bővitett szavak egyikénél sem biztos a magyar eredet. De ezt csak azért vettem ide, hogy ezt a problémát is megismerjük. Szik → szikkad (lassan „szik-akad”), szikla, szikár-szikra (kiütköznek a környezetből). Szok(ik) → szoknya: szoknja (befed), szokás. Szök(ik) → szökev*ény, szöked-écsel (elugrál), szökés. Szőke (kiütközik) → szőkít. Szuka (bemélyed) → bővitmény nincs. Szűk (szorong) → szűköl, szűkít. Kiértékelés: milyen mássalhangzókat kapcsolnak az SzK gyökszavai? v*=w, cs, d, j, l, ly, ny, s, sz, t hangot. Még érdekesebb az, hogy miket nem kapcsolnak! b, p, f, g, h, m, z -t. Mit lehet sejteni mindebből? Azt, hogy amikor a magyarban már megvolt az Sz és a K, akkor b, f, g, m, z valószínűleg nem volt még. De p és h sem, amik biztosan őshangok? Ilyenkor arra lehet gondolni, hogy a SzKP / SzKF / SzKH bővítmények szóvége talán nem elég kifejező (nem jól hangzik). Persze azt se felejtsük el, hogy egyik gyökváz sem „köteles” minden nyelvben mindet felkapcsolni. De ha ugyanezekkel más nyelvekben sem alkot bővitett szavakat az SzK gyök...?? 2. A héber SzK gyökszavainak (itt nem soroljuk fel őket) a magyaréhoz hasonló közös értelmet találunk. Nézzük a kiértékelést: miket nem kapcsol a héber SzK/SzCh gyök? b, d, p, g, h, s, z hangot. Mindebből arra lehet gyanakodni (következtetni nem! majd csak akkor, ha az összes (450) gyök felkapcsolódását átvizsgáltuk és az eredményeket is összevetettük már) ...tehát arra lehet gyanakodni, hogy amikor az Sz és K már megvolt, b, g, z sem a magyar, sem a héber nyelv kifejlődésének földrajzi helyén nem volt még használatban. Ez a hely (a KM) talán, mondjuk valamelyik jégkorszakban, közös is lehetett? – nem tudhatjuk. 3. harmadik nyelv a finn. Minden vizsgálat nélkül: a finnben ma sincs b, f, g, z hang.

2018.06.29. 19:23 Bálint Károly

Kedves Kati! Köszönöm a --magyar és tündér-ről -- a gondolataid. A Gy betűs utalást kifejtenéd bővebben? Ezt: "Tudjuk, hogy a magyar Gy betű – csak a Gy – megalkotása ügyetlen választás volt."

2018.06.29. 15:07 Kati

Az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet (ÖGyT) MÓDSZERTANA - bevezetés. Honnan tudjuk, hogy melyek az emberi beszéd őshangjai és azt, hogy a többi hang milyen sorrendben jelent meg? Válasz: az őshangokat a nyelvek hang-gyakoriság statisztikájából lehet felderiteni, mert a legősibb hangok – a leggyakoribbak is egyben. Megjegyzés: ehhez elvileg a világ összes nyelvét kellene átvizsgálni. Van olyan ember, aki a világ összes nyelvét ismeri? Nincs. De számitógépes módszerrel, sokszáz kutató eredményeit összegyűjtve igy is fel lehetne állitani a hangstatisztikákat? Ma már ez is megoldható volna. Csakhogy a hivatalos nyelvészet ezzel sem – hang-statisztikai elemzésekkel sem foglalkozik. Arra pedig, hogy melyek voltak a később megjelenő hangok / földrajzilag HOL jelenhettek meg / hogy Eurázsia ragozó és sémi, és Észak-Afrika sémi nyelvei milyen időbeli sorrendben „vették fel” őket – a gyökök ELSŐ felkapcsolási statisztikája tud választ adni. Az (ÖGyT) mindössze 10 éves múltra tekint vissza. Megalapitója (e sorok irója) 5 nyelvet ismer jól (magyar, héber, angol, német, orosz) – további hármat (finn, latin, francia) kevésbé. A latin betűsökön kivül a héber és az orosz betűkészletet tudom kiejtés-helyesen (mert a gyöknyelvészetben ez a legfontosabb), kiolvasni. A hangstatisztikai vizsgálatok szükségességét 7 évvel ezelőtt ismertem fel. Ez tehát az alap, amire az új tudományág, az ÖGyT – egyelőre – bizonyitó erejű lehet.    Gyakorlati, bemutató példák következnek.

2018.06.27. 09:32 Krizsakata

Baka 2. kérdése: A tündér szó „gyökértelme”. Először nézzük a gyöknyelvészetet megelőző véleményeket. Wikipedia: A tündér etimológiája nem tisztázott. Vannak, akik egy sumér szógyököt ismernek fel benne (dingir = isten(ség) és ég jelentésű – egyébként ugyanebből vezetik le a tenger-t is. A Tótfalusi etimológiai szótár alapján: Tenger: nagy, sós állóvíz / nagyon sok. Ótörök, csuvas: kun tengiz, üzbég dengiz, oszmán-török deniz. Kikövetkeztethető (értsd: nincs ilyen adat) egy ócsuvas *ten(g)ir, mint a magyar szó előzménye. Krizsa: e két fogalom között az Ószövetség – Mózes I. – teremt kapcsolatot (saját forditásom): „Azt akarta (szó szerint: mondta) az Úr, hogy legyen a vízben boltozat, vizet a víztől elválasztó. Létrehozta (megcsinálta) az Úr a boltozatot, hogy az alatta és felette levő víz elkülönüljön. A boltozatot az Úr ÉG-nek nevezte. ...hogy a ég alatti víz mind egy helyre gyűljön, és látható legyen, ami száraz. A szárazat FÖLD-nek nevezte, a vízgyűjtőt pedig tengereknek.” Szóval (feltéve, hogy helyes a megfejtés) a sumér dingir az ÚR, aki az ÉG is egyben (ott kell keresni). Tótfalusi: Tündér szép, jóságos, varázshatalmú női lény. Régi jelentése: múlékony. A tündér a tűnik szó származéka az -ér főnévképzővel (mint pl. vezér). A D hang a tűnődik, tündöklik igékből vonódott ide. A szó legkorábbi értelme jelenés, tünemény, kísértet volt.  Tűnik Mai jelentései főleg igekötős formákban használatosak: fel-, ki-, el-, előtűnik. Származékok: tünet, tünemény, tünődik. Ismeretlen eredetű szócsalád. Megjegyzés: az orosz féja, német die Fee, angol fairy (tündér) csak egymásnak – de a TN gyökszavaknak nyilván nem rokonai. A TN eredeti magyar gyökszavai: tan, tanu, tinó, ton(hal), tűn(ik). Megfelelő héber gyökszavak: toen = feltölt, állít, érvel (tan, tanu) / tnuá = mozgás (fel-, eltűnő), t’nudá = ingás, változás, vándorlás (tendál, tender: idegenek). A finn TN gyökszavai: tűni = szélcsendes, tina = ón (mert elporlad). A TND váz helyett a finnben még csak TNT van: tuntea = érez, felismer, tonttu = manó, védőszellem.   Nos, ennyi lett... ezzel a tündérrel jól megdolgoztattál:-) - ügyes vagy, Baka.

2018.06.27. 07:53 Krizsakata

Baka 1. kérdése: Mi lehet a magyar szó ősformája? Válasz: A G hang késői megjelenését figyelembe véve aligha ősszó és valószinüleg nem is KM (hanem bevándorlási, feltehetően kaukázusi) eredetű. De G-re talán nincs is szükség, mert a Gy (többnyire) a Di/J összetett hangot jelöli. (Azért lehet Gi/J is. Tudjuk, hogy a magyar Gy betű – csak a Gy – megalkotása ügyetlen választás volt. Bizonyitani – a „magyar” szó származását, nem tudom. Ötlet: a héber meder = (száraz) agyag. A délvidék időszakos folyóvölgyeiről lehet szó, amik nyáron teljesen kiszáradnak. (Az itteni „föld” is általában, agyag.)  A mediterrán folyóvölgyekben, a nyári vizhiány ellenére, egész évben dús a növényzet – s a vadak is ott tanyáznak. A szó értelme talán mederjáró lehetett. A KM-ben is volt mediterrán klima? Igen, az interglaciálisok idején többször is. Más elképzelés: A szó eredete MAG is lehet – amiből „varázslatos módon” növények / hatalmas fák is nőnek ki. (A héber mảg = varázsló → mágus.)

2018.06.26. 13:36 baka

Ez egy próba ..régebbi gondolatra utalva... engem a -magyar és tündér- szó "gyöktörténelme" gyökvonatkozásai érdekelnének. Nagyon érdekesek a lentebbi gyök-gondolatok. Ha tudod, kérlek folytasd. Nem biztos, hogy ki tudjuk tanulni a gyöknyelvészetet, de az ilyen "ehető morzsák" talán segíthetnek.  üdv Karcsi.

2018.06.24. 09:39 Krizsakata

Mivel nincsenek kérdések, összefoglalom és zárom a témát. A hit és az erkölcs között csak hatalom teremthet kapcsolatot. A múltban (a vallásosak körében ma is) az a felismerés, hogy az ember a mások jól-létét: az érdekeit, nem biztos, hogy figyelembe veszi. Mindig lesznek olyanok, akik másoknak ártani – akár gyilkolni is fognak. Egy „felsőbbrendű” lény parancsára  azonban, a múltban, sikeresebb lehetett az elrettentés. Ennek az a feltétele, hogy a hatalom már a „felsőbbrendű”-ben való hitet is kötelezővé tegye: magát a hitetlenséget akár halálos bűnnek is tekintheti. (Ez a kétlépcsős, már a bűnbeesés „előszobájába való belépést” is tiltó törvénykezés feltétele.) Na és? Ha nem kötelező egy felsőbbrendű lényben hinni – mi lesz jobb attól? A világi törvénykezés talán nem alkalmaz elrettentést? A „hitetlenek” számára nincs megtiltva már „a bűn előszobájába való belépés” is? Pl. egy balesetveszélyes járművel / vagy jogositvány nélkül – szabad közlekedni? Nem szabad. Már ennyi is (károkozás nélkül is) büntetést von maga után.  Mi az erkölcs? Azon szabályok ismerete és betartása, amelyek a közösség jóllétét / biztonságát garantálják. Miből tevődnek össze az erkölcsi szabályok? 1. Az ösztönös, velünk született erkölcsi szabályok a saját faj védelmét szolgálják. A kicsik és a gyengék „szeretete” valójában a még fokozottabb védelem parancsa. A „szerelem” a fajfenntartás igen erőteljes, szintén ösztönös hajtóereje. Az élhető  környezet megőrzése is az: hacsak nem követeli meg az önvédelem / és az életünk fenntartása (táplálkozás) – az egészséges embernek a többi élőt is „rosszul esik” bántania! 2. Az emberi közösségek – egészen az udvariasságig finomodó – további szabályokat termeltek ki. Ehhez sem „hit” – hanem tudatosság kell. Tudni, hogy mi az, ami másoknak rossz – s azt ne is akard megtenni. S ha minket már bántottak? Azt, nyilván elrettentés céljából, megbosszúlhatom? A modern társadalmakban az önbiráskodás is tiltott – a megtorlás jogát társadalmi koncenzus tartja fenn magának.   Az eddigiekből látható, hogy én a „hit” és az erkölcsi szabályok → innen a hit és a törvénykezés összekapcsolását károsnak tartom. Miért? Mert a „hit” olyan parancsokat is ránk kényszerithet, amiket a józan belátás nem indokol / vagy tiltakozik is ellene – amik gyakran csak a hatalom birtokosának érdekeit szolgálják.

2018.06.21. 16:29 Krizsakata

Folytatás: Persze ez egy példabeszéd volt, hogy aki hivő, bármilyen rizikós „fejlődés” (mint a beláthatatlan kimenetelű robotika) mellett is nyugodtan elsétál – úgyis a „megismerhetetlen” igazgatja a világot. Szóval ne is vigyázzunk, hadd csináljanak velünk akármit?! Valójában azon akadtam ki, hogy újabban (és ez még pár évtizede sem volt igy!) a vallásosak a nem „hivő” többséget valamiféle elkorcsosult variánsnak tekintik. Azokat, akik az életet a megtapasztalható jelenségek alapján fogják fel / a születést és a halált természetes dolognak tartják. Mintha csak a képzelet világában élők volnának épeszűek. Azok, akik csak önmaguk és a társadalom képességeiben látják az élet értelmét, remélnek védelmet – az utódokban a folytatást – és nem képzelgésekben, hogy pl. a halál után az „igazak” megdicsőülnek, az „engedetlenek” pedig a pokolra jutnak... Micsoda szemforgatás, hogy vallásosság nélkül ne volnának erkölcsök? A tizparancsolatot is emberek (az se biztos, hogy vallásosak, talán csak okos tanitók) állitották össze. Most mért nem tanitjuk, az általános iskolától kezdve, otthon meg a tapasztalt szülők – az erkölcsi szabályokat? Ahol tanitják és ahol kivételeket nem ismerő jogrendszer számon is kéri – ott van erkölcs. Mi a hatalmaskodás, a vallástalan többség diszkriminálása – ha nem ez?   Hinni azt jelenti, hogy valaki olyasmit képzel, ami a valóságban nem tapasztalható, de „kell, hogy legyen”. Innentől biztosra veszi, hogy ez is a valóság része. A képzelt felsőbbrendűt tulajdonságokkal és képességekkel ruházza fel, majd belőle magyarázza a tapasztalati világ összes jelenségét. Egy ilyen lény szerinte a világ(mindenség) megteremtője, onnantól pedig mindenható ura is „kellett, hogy legyen”. A józan ész rákérdez: be tudod bizonyitani, hogy a világmindenséget teremtette valaki / valami? Vagy talán állandó és örökkévaló? Hja, ehhez a csillagrendszerek térbeli elhelyezkedése és idő-koordinái kellenének – de máris baj van. Tér és idő csak ott létezik, ahol van anyag-energia, de még ott is elfodul, körbezár... Szóval a józan észnek egyelőre nincs is mibe kapaszkodnia! A tudomány a mai napig (talán soha?) azt se képes bizonyitani, hogy volt-e kezdet? De amit senki nem tud bizonyitani, mire kötelezi a „hitetlent”? Semmire? Hát ez sem olyan egyszerű. Amig a vallás(ok)ban való hitet a világi hatalom kötelezővé tette, addig a hitetlen az életével játszott – eszébe se juthatott tiltakozni. Ma azonban (a legtöbb helyen) már nem jár halál az I. tagadásért. Egyéb hátrány, megbélyegzés se jár vele? De, az még akad...

2018.06.20. 08:30 Krizsakata

Egy hozzám érkező emailből idézek: „A vallástalanság semmire nem jó”. Krizsa: Szóval „neked” van önvezetős autód (analógia: van hited az ismeretlen felsőbbrendűben). Ez számomra azt jelenti, hogy rábizod magad egy szerkezetre, amit nem tudsz uralni – s aminek a képességeit sem Te programozod bele. Te azonban már rengetegszer használtad és mindig el is juttatott a célodhoz? Sőt a statisztikák szerint (amit szintén nem tudsz ellenőrizni) ez a ketyere sem okoz gyakrabban balesetet, mint az ember vezette autók. Egy ilyenbe én beleülnék? Dehát nekem nincs is önvezető autóm (nincs hitem). Mégis, ha muszáj volna, ha nagyon sietnék, stb? Akkor persze hogy beleugranék. És attól kezdve már a tömeggyártását is támogatnám? NEM! Miért nem, hiszen hasznos? Azért, mert az élettelen ketyerét nem én vezetem – ennyi már elég is – de nemcsak emiatt. Azért sem, mert a GÉP emberi alkotóit se tudom ellenőrizni. Azt, hogy ők mikor fogják – vagy mikor fogja ez az általam megismerhetetlen automata akár sajátmagát úgy programozni, hogy pont az élőket pusztitsa ki? Egyszóval: nem bizom sem magam, sem a leendő nemzedékeket – az utódaimat – a megismerhetetlenre. A hivők ellenérve: hiszen pont Ő, a megismerhetetlen teremtette az Univerzumot, s benne az élőket is. Aha, ez is a hitednek része. Csakhogy számomra az Univerzum „eredete” (egyelőre? fogalmam sincs) ugyancsak ismeretlen. Tehát szerintem ez körkörös, ismét csak hiten alapuló érvelés.  Szóval nyugalom, kedves hivő embertársaim. Egyelőre el kell fogadnotok, hogy (legalábbis) a 20-21. századi emberiség legnagyobb része kizárólag a saját tapasztalatait tartja követendőnek. És hogy mostanában ezekkel (mivelünk) kell – békésen – együttélnetek.

2018.06.18. 17:32 Krizsakata

Psztn msslhngzk sgtsgvl s mjdnm mndnt mgrtnk. Akarmalyan maganhangzat taszank a mandatba, mandant magartank. Peszten E segetsegevel es megertenk mendent. Ö mögönhöngzök szöröpö öz ömbörö böszödbön ölöröndölt.  Ösziveszá es kuvárhatjok i meginhengzüküt, mög ákker is magirtjok? Hát... nagyjából még akkor is. Megpróbálnád puszta magánhangzókkal? Akkor semmit se értesz. Tény, hogy az értelem-hordozók a mássalhangzók. Mi ennek az oka? Nyilvánvalóan az, hogy az emberi beszéd kialakulásakor nem, vagy csak elkapottan használtunk mindegy-milyen magánhangzókat. Később már lett valamelyes jelentésük is? Igen: oda-ide, akkor-ekkor, elé-alá... és még sokféle. Pl. az értelem differenciálás: mit csinál a szél: szál (szálaz, szálal), széle(-re sodor), szel (szelel), szól, sző(l: összegubancol). Nyel: nyal, nyál, nyil(ik), nyúl(ik), nyél, (a nyelv, mint egy) nyíl...   Ezen kivül a sémi nyelvek (és csak azok) a nyelvtani jelenségeket is főleg a magánhangzók cserélgetésével fejlesztették ki. A héber dvóra, dvorit = méh, méhraj, dover = szól, mond / davár = beszélt, mondta, dolog, valami. Mi állandó? A DVR mássalhangzó váz. Ösi jelentése nyilván a folyamatos zümmögés (dvrrr). Erről nevezték el a beszédet, meg azt, hogy „van valami”! Persze a V a B/V változó hang V-je, itt tehát egy mássalhangzó is forgolódik: dabúr = darázs, dibur = beszéd, dubár = szó van róla (meg van beszélve), dabrán = beszédes, szószátyár. Magyarban: dübörög.

2018.06.15. 08:12 Krizsakata

Muszáj volt, feleim, egyszer keményen fogalmazni, mert a szép szót, hogy KÉSŐ! hogy már nagyon nagy bajban vagyunk! – 6 éve próbálom magyarázni, de senki nem érti. Nem baj, ha megharagudtál rám, majd megbékélsz. (Meg én nem is vagyok fontos.) 1. A trrr hangzás – TR gyök gyökszavainak közös értelme: sorozatosan (vagy erőszakosan) rá-, be-, elterjed. Most felteszek néhány példát (az egyszerűekből, mert a gyöknyelvészet minden csínját-bínját megérteni, az kb. 2 éves tananyagJ) – arra, hogy milyen gazdag a magyar gyökrendszer. S hogy milyen szépen fogja egybe a gyökszavakat a (többnyire genetikus) vezérük: a GYÖKVÁZ.  2. A b’böbö hangzás: buborékolás és gügyögés. A BB gyök (= mássalhangzó váz). Magyar gyökszavai: bab, baba, báb, bába, bébi, bibe, bibi (seb), búb, bubó (-pestis, idegen szó). A gyök ősi értelme, ami az összes gyökszóra érvényes: üreges, üregből jön. 3. A CsP gyököt „inspiráló” hangzás valszeg: csip-csep-csap. Gyökszavai: (rá-, be-)csap, (víz)csap, csáp, csép(hadaró), (kender)csepü, csíp, csípő, csipa, csupa. A gyökszavak közös értelme: rácsap, beborit. Most még legyen egy „szegényes”, de azért valódi magyar gyök, az SN. Gyökszavai: sín és sün. Itt nem éreztem hangzatot – de (ezt még nem mondtam) az nem is mindig „megfogható”. Inkább ősi képet látok a gyök hátterében: ragadozó fogsora. S a két gyökszó közös értelme fogazott, tüskés. Ezt miből gondolom? Abból, hogy egy másik gyöknyelv, a héber, igy köszön vissza: sén, sináim = fog, fogak, siná = rovátkolt (mint a sín). Majd még sokat fogunk felsorolni... de kérjetek is: hogy ti milyen gyököket szeretnétek kirészletezni!

2018.06.14. 11:30 Krizsakata

Az „eredendő bűn”. A GYÖK nem szó, hanem mássalhangzó váz. Ragozó nyelvekben 1-2, esetleg 3 / a sémi nyelvekben 1-2-3 mássalhangzóból áll. Különböző magánhangzókkal feltöltve kapjuk a gyökszavakat. A gyökvázak, a legtöbb nyelvben, összetartozó eredetű-értelmű GYÖKSZÓ csomagokat képeznek. Pl. a trrr hangzás utánzása, a TR gyök. Magyar gyökszavai: tar, tár, tér, tor, tör, tőr, tőr(csapda), túr, tűr. A közös eredeti értelem: sorozatosan (vagy erőszakosan) rá-, be-, elterjed. És itt a lényeg: a váz gyökszavainak más: ragozó, sémi, stb. nyelvekben ugyanez / nagyon hasonló a közös értelme! Hogy is lehetne más, hiszen eredetileg a trrr hangzás utánzásáról volt szó. A gyök tehát a nyelveket az ősnyelv(ek)ig összekötő kapocs. Az egyes nyelvekben található gyökszavakat azonban már (a „sarlatánok” és a hivatalosok egyaránt) csak a szó leszűkült egyedi értelme alapján próbálják rokonitani. S mivel a magyar gyöknyelvészkedők a szemétre dobták a GYÖK-öt, ma már egy csónakban eveznek a hivatalos nyelvészettel. (Az összehasonlitásaik egyformán esetlegesek, vagy idétlenek.) Dehát miért dobták el, pont a magyarok, a gyök(váz)at? Hisz épp elegen tudták, hogy a héber Ószövetségben a msslh. vázak hordozzák az értelmet... hasonlitották is akárhányszor a magyar gyöknyelvet - a héberhez. Magyar nyelvterületen, a naivitás és a zsidógyűlölet katyvaszából alakult ki a GYÖK nélküli „gyöknyelvészet”. Ez tette lehetővé, hogy már 150 éve a nyakunkba tudják varrni az áltudományos (a hivatalos) történeti, – s azon belül a finnugor nyelvészetet. S a félresikerült gyökkeresgélést a hivatalosék, persze tudatosan – hogy kieresszék a gőzt, s egyúttal nyiltan alázhassák a „sarlatánokat” – kegyesen a Wikipédiára is felengedik. Pont emiatt terjedt el, ma már széles körben, hogy a magyar „gyök” a legkisebb értelmes szó - pedig nem az.

2018.06.11. 16:36 Krizsakata

Nem becsülöm le a magyarság és a magyar nyelv eredetének minden követ megmozgató régi kutatóit – hiszen én is a követőjük vagyok. A 200 éve tartó sikertelenség sem az ő hibájuk, hanem az azóta élő nemzedékeké – a miénk, az enyém is!  Csak a kisebbik baj, hogy 200 évvel ezelőtt még nem voltak meg a régészet és a genetika mai eredményei. Nagyobb baj az, hogy: 1. A népek történelmét mindigis a győztesek (Európa és a Közel-Kelet gyarmatositói) irták. 2. A 150 éve beinduló német „történeti nyelvészet” már az elejétől áltudomány volt és az is maradt – amit azóta is a mindenkori, körülöttünk ólálkodó gyarmatositók érdeke diktál (ma is!) Hamis történeti nyelvészet emel falakat, vezet félre nemzedékeket – az általános iskolától kezdve a történelem és a történeti nyelvészet egyetemi oktatásáig. A magyar nyelv a világ leggazdagabb és legjobban megőrzött RAGOZÓ gyöknyelve. Hogyhogy pont a magyar? Összeszámolod – én már megtettem – a gyökvázait (ebből 450 van): pl. a TR. A gyökvázak ma is ismert gyökszavait (tar, tár, tér, tor, tör, tőr, túr, tűr (ebből 1800). Majd ezek mindegyikének a szóbokrait (pl. tördel, törekszik, törmelék, töröl, törés, törzs, törek, törpe, stb.). Van még ilyen gazdag ragozó nyelv? Ha van, keresd meg! (Szóval nincs.) Miért pont a magyar? Mert mindvégig egyhelyben, a KM-ben fejlődőtt ki. Csak időközben láncragozóvá vált, vagyis a nyelvtanát már toldalékokkal fejlesztette ki. Ezért nem annyira nyilvánvaló, hogy a magyar is gyöknyelv – mint a sémi nyelvek. Amik nem „változtattak irányt”. Ők a nyelvtanukat is gyöknyelvi eszközökkel (flektálással: a magánhangzók cserélgetésével) alakitották ki. De mivel az európai ősnyelv „szétesése” nem volt pillanatszerű, egy keveset a sémik is ragoznak – s egy keveset a ragozók is flektálnak... Évszázadok óta tudtuk (az Ószövetségből), hogy a magyar nyelvhez valamiképp közel áll a héber. De a 19. századi fineszes német nyelvészek azt is tudták, hogy vigyázat! az összes sémi nyelv is ilyen – bár a többit „senki” nem ismeri. Csak a héber Ószövetséget. Azt minden keresztény pap is tanulja, hogy legalábbis kiolvasni tudják. Pont a 3500 éves iráskultúrájú, ma is olvasható héber legyen a nyelvészek mumusa – a kontroll? Hiszen abból minden szöget-kalapácsot elő lehet kotorni... Na, akkor ez a sémi társaság egy cakk-pakk különkezelt „nyelvcsalád” legyen! Eltérő nyelvcsaládok között pedig nincs hasonlitgatás! Miért nincs? Hát mert ez a parancs. Itt jött a német nyelvészet segitségére a szétszóratott, 2000 évre hontalánná vált zsidóság elleni gyűlölet. Igy lett ez is egy plusz érv az antiszemitizmus állandó felszinen tartására! S a magyar „nyelvészkedők” engedelmesen irányt változtattak. Tudták ugyan (ma is sokan tudják, Marácz is), hogy a gyöknyelvek „lelke” a mássalhangzó váz – de nem sokkal értelmesebb, gondolták naivan, ha mi a gyökszót nevezzük gyöknek? A legrövidebb értelmes szavacskákat, nem igaz? Akkor a héberre emlékezni se kell többé... Ebbe buktunk bele! Nem volt elég ebből 150 év!?

2018.06.11. 08:29 baka

Kedves Kati! ...az Őstörténet főoldalon Horvátra írottaidra itt jeleznék röviden. Ne légy olyan kritikus a régiekre... azok akkor még nem láttak léthattak tudhattak annyit, mnti ma. Az akkori gondolkodásuk is másabb volt a mienknél. Azért mert Horvát játszott és látott a nyelv szavak adta gondolatokkal, azt gondolom nem balfék nyelvészként kéne Őt nézni. Hanem tudomásul venni, hogy valamire jól látott, valamire meg nem. Amúgy mindenki aki olvassa, láthatja milyen nagy ismeretű ember volt... Ez a sok ismeret ma nem része a közgondolkodásunknak, ahogy a Czuczor-Fogarasi ismeretei sem általánosan ismertek. Mert lehet, hogy szaktudományilag nem oly tutik, de egy csomó oly tudás van bennük, amely jó lenne ha élőbb lenne manapság. ..amúgy nagyon örülök hozzászólásodnak, hogy értékes Őstörténeti Gondolataidat röviden szemléletesen közlöd. Ennyiek rövid jegyzéseim - próbálok majd az utóbbihoz is szólni.. üdv Karcsi.

2018.06.06. 08:57 Krizsakata

Vissza a MAGYAR NYELV eredetére - aminek bizonysága a páratlanul gazdag és ép gyökszekezet: 1. Eurázsia ősnyelve nem alakulhatott ki máshol, mint a Kárpát-medencében. Mért? Mert a KM a 3 durva jégkorszak alatt is jégmentes (túlélhető) maradt. Ennél északabbra – nem! Bár az Atlanti partok mentén (Lascaux, Altamira, stb.) / az ős-baszk nyelv / Észak-Afrika „fehérbőrű”, ős-sémi nyelvű törzseinél / a Közel-Keleten / és bárhol, a KM-től délebbre – is kialakulhatott ugyan az eurázsiai ősnyelv – de ezeket az interglaciális (olvadási korszakok) hatalmas ÖZÖNVIZEI vagy elárasztották, vagy elzárták a továbbterjedés lehetőségétől. Ugyanez vonatkozik a Fekete-tó → Fekete-tenger / és Mezopotámia vidékére, amik szintén, a min. 1.5-2 ezer évig tartó felszáradásukig (akár ismételt elárasztás-, felszáradásokig), átjárhatatlanok voltak. Tehát Eurázsia ősnyelve - keleti irányban mindenesetre - a KM-ből áradt szét.  2. Eurázsia ősnyelve egy ős-sémi (egyszótagos, zöngés mássalhangzókat kiejteni nem képes / magánhangzókat is alig nyökögetett) nyelv volt, ami Észak-Afrikába is leterjedt. A művészi rajzokat, azokon kiolvasható pont-pont-vesszős számokat, de talán rövid szavakat is?) lejegyző - tehát az értelmes ember IRÁS-KEZDETÉNEK korszaka, mindenesetre több tizezer év. (Nyitott kérdés: vajon fekete-Afrika és Óceánia ős-nyelvei külön alakultak-e ki? Erről nincsenek ismereteim.) 3. Az eurázsiai ősnyelv – kb. 6-7000 évvel ezelőttig – még semmilyen, mai értelemben vett nyelvtannal (flektálás, ragozás, képzés, mondatszerkesztés) nem rendelkezett. A későbbiekben már zöngés hangok kiejtésére is képes (beleértve a magánhangzók szabadon kezelését) európai nyelv „értelmeit” a mássalhangzó-vázak fejezték ki. (S az eurázsai nyelvekre – többé-kevésbé – ez a mai napig jellemző maradt.) Ezért nevezem Eurázsia ősnyelvét: ős-séminek. A kinai tipusú éneklő (pre-sumér) / a mai sémi / majd a ragozó nyelvekre való elkülönülés - a nyelvek pre-sumér korszakában, i.e. 7-8ooo, történhetett.  Mindezt lehet, sőt ajánlatosJ is, vitatni!

2018.06.05. 05:43 Krizsakata

Ezt az oltás témát, annyira aktuális, úgy éreztem, fel kell tennem. S hogy ne csak személyes vélemény szerepeljen: Szendi Gábor honlapjáról   https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_biztonsagos_oltasok_mitosza.htm

2018.05.30. 10:35 Krizsakata

Kisgyermek koromban kaptam diftéria-tetanus-feketehimő ellen oltást. A reakcióm, mivel nem maradt fenn panaszos beszámoló, nem lehetett nagyon hisztis. Kb. 7 évesen a tbc. fertőzés átvészelését ellenőrző „Mantoux” próba már durva ellenkezést váltott ki belőlem. Olyan lett tőle 3 napra az alsókarom, mint akit leforráztak. Úgy is égett (folyton lengettem és borogattam). Vörös vonalak is kúsztak felfelé a vállamig. „Miért nem mondtad, hogy nemrég tüdőgyulladásod, vagy más bajod volt?” kérdezte az iskolaorvos. „Neked nem is lett volna szabad beadnom.” Nem volt semmi bajom, se nemrég, se semmikor. Csak az anyám, ő halt meg tbc.-ben, amikor 4 éves voltam. „És te is elkaptad, vagy...?” Se én, se apám nem kaptuk el – de lehet úgy is, hogy meg se betegszik, aki elkapja? kérdeztem. „Talán... Na mindegy, ez már el fog mulni neked. Csak többet ne engedj Mantoux oltást beadni.” Kb. 68 éves koromban valaki gyanus lett a családban, tbc.-re vizsgálták (annak se volt). Emiatt tbc. ellenőrző vizsgálatra zavart el az egyik gyerekem... hogy másképp nem látogathatom az unokáimat! Az eredmény: „Asszonyom, egy dolog biztos, az hogy maga nem tbc.-ben fog meghalni” mondta az orvos. „Annyi ellenanyag van a vérében... Sikeresen kikezelték?” Engem soha. Csak az anyám, 4 éves koromban... De az is lehet, hogy én és az apám (aki majdnem a haláláig le is feküdt anyuvalJ) – már igy születtünk, hogy védettek vagyunk ezellen? Ezeken kivül még egyetlen, influenza elleni oltást kaptam életemben, 1968 decemberében. Én ugyan, a nem halálos betegségekre már akkor is „oltásellenes” - de... a 9. hónapban voltam. (Jan.1.-én éjjel 1 órakor meg is született a fiam.) Ezúttal elővett a „felelősségtudat”: hátha megkapja a pár napos babám, még el veszithetem - uramisten! Most nem az számit, hogy én mit gondolok... Az oltás után szinte rögtön elájultam. Felélesztettek, újra elsötétült a világ... s még néhányszor - majd koffein injekciót kaptam. Egy fél óra mulva végre hazaengedtek. Égett az egész világ, nyilván hatalmas lázzal buktam be az ajtón. A padlón elfeküdve aludtam el. Amikor úgy 2 óra mulva felébredtem, megmértem a lázamat: 4o.5 fok volt. Teljesen normális influenza lett belőle, ami a sokásos módon, pár nap alatt múlt el. (Ilyenkor általában én semmilyen gyógyszert, lázcsillapitót se szoktam bevenni.) Na kérem: ez két külön sztori lehetett. Először az oltást tartósitó (akkoriban - és most is? - higanyos vegyszer) miatt ájultam el – 1 órával később pedig az oltástól kaptam meg, bevezető tünetek nélkül, „azonnal” az influenzát. De: az első immun-tiltakozásomtól a lebénuláson keresztül esetleg a HALÁLIG is károsodhattam volna. (Mert az oltások történetében ilyenek is vannak!) Több oltást persze, semmi ellen nem engedtem többé beadni. Én ennyire gyenge vagyok, vagy épp ellenkezőleg: ennyire hevesek a velemszületett immunválaszaim? Mivel az életemet születéstől a mai napig (73 év) egyetlen komolyabb betegség nélkül élem, nyilván az UTÓBBI érvényes rám. A tanulság: nemcsak a krónikus betegségben szenvedők közül „hullanak ki” néha a felesleges oltásoktól, hanem a halmozottan beadott oltások a hevesen védekező, "szuper-egészségesekre" is veszélyesek lehetnek.

2018.05.29. 12:02 Krizsakata

Ebben mindenesetre egyetértek Varga Gézával: A tudomány szó jelentését semmi esetre nem szabad átengedni az államokon élősködő üzleti érdekeltségek / és a megélhetési kutatógárdák cégéreként.... Amit eddig a „tudományosságról” irtam, azt a Magyarőstörténet G portál honlapra is feltettem. Itt csak kiegészitem konkrét példákkal. (A hivatalos történeti nyelvészetre vonatkozó bőséges kritikámat már ismeritek.) Gyógyszerkutató vegyész (ELTE vegyész diploma) volt a szakmám, tehát ez az a terület, amire rátlátok. 1. A TELJESEN EGÉSZSÉGES ember miért is KELLENE számtalan „megelőző” (rádioakiv: rákveszélyes) vizsgálatra kötelezni, pl. mammográfiára? Amire engem két országban is hivogatnak - itt Izraelben lerázhatatlan gyakorisággal... Még soha nem voltam - s amig nincs kóros tünetem, nem is fogok menni „megelőző” vizsgálatokra. 2. A jelentéktelen fogászati problámákkal: szimpa tömések / töméscserék – fájdalmatlan (mert azt nem várom meg!), tehát gyulladásmentes állapotban – minek engedtem volna meg több tucat fogröntgent? Amik szintén rádioaktiv besugárzással járnak. Nem engedtem. Igy viszont a fogászaton nincs betegbiztositásom – évtizedek óta jelentős többletköltséggel, magán-fogorvosokhoz kell járjak. Akik – a pénzemértJ - szótfogadnak. 3. Gyermekkoromban a 7 féltestvéremmel együtt megkaptuk az összes enyhe (kanyaró, bárányhimő, rubeola, skarlát) és néhányunk a sokkal kellemetlenebb, de szintén átvészelhető (mumpsz, szamárköhögés) gyermekbetegséget. Volt olyan, amit észre se vettünk volna, ha nem tudjuk, hogy már a fél iskola megkapta és most otthon kell maradnunk. Ilyenkor – á, ez nem veszélyes, majd elmúlik – a szüleink még orvost se hivtak. Vajon egészen biztos, hogy nem pont ettől – vagyis a szokványos fertőzések legyőzésétől – vagyunk mi sokkal védettebbek? Mert 58-tól 73 évesek: mind egészségesek (persze normál súlyúak) vagyunk. KI HAL BELE kanyaróba, bárányhimlőbe, stb? Valószinüleg csak azok (de én egyről se tudtam), akiknek párhuzamosan más súlyos, krónikus betegségük is van. És ezt a lehetőséget kutatják / ha igen, az eredményeket közreadják? Vagy: miért nem csak a veszélyeztetett populációt oltják – a legtöbb, az egészségesek számára ártalmatlan gyermekbetegség ellen? Válasz: Mert ahhoz csak század-, ezredrésznyi oltóanyagot lehetne ELADNI – a világ összes államának. Az oltások káros mellékhatásai (igen, vannak) biztosan jelentéktelenebbek az oltatlanságból eredő károknál?   A gyakran halált okozó betegségek (diftéria, tetanusz, stb. régebben a feketehimlő) ellen persze, hogy nagyon fontosak a védőoltások...

[473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]