Új bejegyzés Frissítés

2016.01.08. 07:15 Krizsakata

Vicces nyelvészet A Tótfalusi etimológiai szótár (a nyakunkba varrt nyelvészet) szerint: Bimbó „Alighanem a bomol, bomlik igék bom- tövének a származéka, de kialakulásának útját és módját nem látjuk világosan. Talán egy feltehető bomó, majd bommó (‘bomló’) alakból lett elhasonulás útján bombó-vá, s ebből újabb, ezúttal magánhangót érintő elhasonulással, bimbóvá.” Bomba „Nemzetközi haditechnikai szakszó az olasz bomba alapján, ez a latin bombus (‘tompa zúgás, fülzúgás’) folytatója, amely a hangutánzó görög bomboszból ered. A bomba ilyen értelme a repülő lövedék keltette zúgó hangon alapszik.” Bömböl „A szó jelentésköre erős átfedést mutat a bőg igével, s a hangutánzó eredet szintjén is valószínűleg összefüggnek.” *** Az én véleményem: a bimbó valóban bomló, de a többi duma „hivatalos nyelvészkedés” – vagyis zagy. A magánhangzó azért változott I-re, mert a szavak nemcsak a sémi nyelvekben, hanem még a mai ragozókban, pl. a magyarban is flektálnak. Csak nem olyan sokat, mint a sémi nyelvek, amik az igemódokat, egyéb nyelvtani megoldásokat is flektálással fejezik ki. Eredetileg, amíg a legrövidebb szavakat hoztuk létre, minden nyelv flektált. De a ragozók, amik később bonyolultabb, de legalábbis hosszabb szóképzésre álltak át, azok sem felejtették el a flektálást. Tehát? Az O a távolság, vagy állandóság magánhangzója, az I pedig az éppen itt, éppen most történés hangja. További példák:  itt/ott,  itthon/otthon, idéz/odáz, libeg/lobog. sőt még ezek is:  kilincs (itt van ez a kiálló izé, mindjárt nyitok vele / kolonc (ott lóg rajta valami, állandóan rázza). Emlékszünk Varga Csaba pi számára? kilenc. A bom-ba azt jelenti, hogy bumm-benne. Az O, mint említettük, az állandóság, az U viszont a befejezett (s gyakran a rosszul végződő) történések hangja. Amikor bomba, akkor még csak fel tud robbanni, de amikor bumm, akkor ez már megtörtént. Fülzúgása viszont csak annak lesz, aki életben is maradt. Bömböl A „jelentéskör”, csak így önmagában, mióta nyelvészet? Ilyen alapon a baszás is kúrás. Mivel a G-ből a büdös életben nem lesz M hang, az M-ből se G, a bőg maximum a béget rokonszava lehet. Hozzatok még ilyen okos etimológiákat...

2016.01.07. 14:04 Kati

Vicces nyelvészet címen új fórumot tervezek indítani. Elsősorban a blőd etimológiákra gondoltam - a hivatalos nyelvészetből. Például, hogyan magyarázzák el, hogy más nyelvek hosszabb szavaiból mi módon keletkeztek a magyar tőszavaink? Vagy hogyan dumálják be nekünk, hogy 10-12 különböző szláv nyelvből huzogattunk volna elő (nyilván mindegyikhez odautaztunk) a 600 "jövevényszavunkat", amíg végre mi is meg tudtuk fogni a LAPÁT nyelét?

2015.12.10. 08:21 krizsa

KEZDHETJÜK – menj át a Nyestre, (csak) azt olvasd, ami itt lent van. De minél előbb, mert a hozzászólásaim egy része pár óra alatt el szokott tűnni. Kellenek-e nekünk az Európai Unió által működtetett Szkepikus Társaságok? Attól függ, hogy kell-e az új-gyarmatosítás? http://www.nyest.hu/hirek/a-csaladfamodell-es-kovetkezmenyei 77 Krizsa 2015. december 10. 07:25 75 Untermentsch4 PARANOID-E a "tipikus magyar gondolkodásmód? Wikipedia: A Szkeptikus Társaság - Az Európai Unio égisze alatt - A Nyest is a honlapjuk, az INDEX is. Jó, hogy innen "átájánlottak" (átdobtak) engem 2 évvel ezelőtt az Indexre, legalább ott is körülnéztem. A chemtrail marhaság volt az elő a ravaszkodásaikból, amire felfigyeltem, mivelt tudok grafikázni. Láttam, hogy műtermék fényképeket tesznek fel... de akkor az nem elterjedt tévhit, ami ellen küzdenek, hanem szándékosan terjesztett ostobaság:-)). Pár nap mulva már láttam, hogy mindez rendszerszerű... hu.wikipedia.org/wiki/Szkeptikus_T%C3%A1rsas%C3%A1g A társaság által képviselt területek és témák Orvostudomány, egészség: Homeopátia, alternatív gyógymód, táplálékkiegészítők, diéták, méregtelenítés, csodaszerek, védőoltás Biológia, vegyipar: GMO, élelmiszer-adalékanyagok, E-számok, növényvédőszerek Történelem: Magyar őstörténet, alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról, kitalált középkor Intelligens tervezettség: Intelligens tervezettség és az evolúcióelmélet vitája Összeesküvés-elméletek: Chemtrail, háttérhatalom, gyógyszergyárak összeesküvése Tudományos módszer, tudományfilozófia: Áltudomány, érvelési hibák

2015.07.06. 14:36 Kati

Figyelem! Ma estétől kezd felkerülni az ezer oldalas GYÖKNYELVÉSZET második kiadása. Fájlonként lesz lecserélva, elsőként az I.-es és a II.-es fájl. Új címe is van, ami jobban fedi a tartalmát: "Mássalhangzó vázak közös értelme a világ nyelveiben." Akit érdekel, nagyon érdemes csak az új fájlokkal dolgoznia, mert a könyv komolyan megváltozik. A két évvel ezelőtti, első kiadás óta igen sokat fejlesztettem a gyöknyelvészeten. Áttekinthetőbbé tettem a táblázatokat és pontosabbá a szavak etimlógiáit.

2015.03.24. 03:04 Kati

Ugorj a "Nyelvészet. És tudomány" modulba. Nagyon érdekelni fog.

2015.03.03. 19:13 Kati

A finn azonban sokkal korábban vált nyíltszótagúvá, akkor, amikor már ragozni is tudott - de a "fenti" sémi nyelvek még sehol se voltak (csak az afrikaiak). Sőt a magyar is már ragozó korában került le délre (elég valószínű, hogy az etruszkok magyarféle nyelven beszéltek). Azt sem tartom kizártnak, hogy az ógörög is a KM nyelvből lett. Ahogy Varga Csaba gondolta. Szóval legkorábban a finn, később a magyar - de mindkettő még a közel-keleti nagykultúrák előtt alakulhatott ki. Mert ha nem így lett volna, akkor ma a nyelvtanunk is flektálós lenne. De a finn és a magyar csak a legrövidebb szavakat képezte hajlítgatással, a távoli múltban - s a nyelvtanuk ragozó maradt.

2015.03.03. 18:45 Kati

Az óegyházi szláv ugyanúgy tele lett zsúfolva műlatinnal, mint az ú.n. újlatin nyelvek, de még a szlávos mássalhangzó torlasztását is - mesterségesen - szétnyitották. Mert a délvidéken (ahol mindennek a mintája a sémi nyíltszótagúság volt) minden szótag nyitott lett. Aztán az oroszban is visszafejlődött az eredeti nyelvszokás. Az orosz tehát félig-meddig lerázta a műlatin óegyházi igát, de az újlatin nyelveket mind a mai napig tömik vele.

2015.02.28. 18:25 Tóth Imre

Igen! Nekem is meggyőződésem, hogy a mai "nyelvtan" csak az utóbbi évszázadok találmánya, amivel a nyeregben lévők a maguk által hirdetett elméletek felé terelgetik a nyelveket. Viszont a nyelvek szándékos megváltoztatása nem új keletű, ennél sokkal régebben is előfordult már. Például az orosz nyelvet a XVI. században valakik megváltoztatták, és emiatt embertömegek költöztek ki az akkori "orosz" területekről a Duna-delta vidékére. Mondom tudjuk, de valójában nem tudjuk, mindössze én olvastam róla valahol...

2015.02.27. 05:23 Kati

„NYELVTANOK”, 2000 évvel ezelőtt, még csak archaikus (egészen más) formában léteztek, és még így is csak a bő írásbeliséggel jellemzett nagykultúrákban. A nyelvtanok bevonása a 3-4000 ezer évnél régebbi ÉS „államszervezet” nélküli populációk nyelvének vizsgálatába – tudománytalan. Az archaikus nyelvtani sajátságokat azonban a hivatalos nyelvészet még soha nem kutatta – nem ismeri). A szavak kialakulása. A legősibb, de ma is használt hangcsomagok még NEM szavak, hanem „elvont fogalmak” voltak. A nyelvtanokat megelőző beszéd pillanatfelvételeket: tájképet, indulatot, akciókat, életszükségletek lelőhelyét, stb. hangosított ki. A beszéd az emberi fajnak a külvilágról szerzett, genetikusan beírt tapasztalatait kiabálta, locsogta (víz), morogta, sustorogta vissza – aminek semmi köze nem volt a populációk geográfiai közelségéhez. (Nem kellett sehonnan átvenni őket). Látásközelben az élőlény gesztikulál is, de a hangos beszéd pont nem a látásközelre, hanem az információ továbbvitelére, a közlési lánc kialakítására szolgált. Az információ azonnal elkülönül a megfigyelés idejétől és helyétől. (Értsd: a beszélő legtöbbször nem arról beszél, amit JÉ! ott és abban a pillanatban észlel.) Összefoglalom: nincs értelme feltételezni, hogy a legősibb tő és alapszavak (a legrövidebb hangcsomagok) külön alakultak volna ki a nyelvekben. Nincs értelme feltételezni azt sem, hogy ezeket valahonnan valahova „át kellett adni”. A ma ismert, bármilyen jellemzők által behatárolt nyelvek kialakulásának kronológiájuk VAN. A biztosan „friss” (pl. törökféle, modern szláv, újlatinok, angol, német, stb. nyelvek garantáltan újkoriak – minimum évezredekkel fiatalabbak, mint a gyöknyelvek. (Ehhez ismerni kell a gyöknyelvészet definícióját.) Tehát az alapszókincset tekintve (ehhez a gyöknyelvészet „alapszókincs” definicióját kell ismerni) egyáltalán nincs értelme egy gyöknyelvnek „friss” nyelvekből, vagy akár egymásból átvett jövevényszavairól beszélni.

2015.02.24. 05:21 Kati

Géphiba, majd az Izraelben ritka tomboló havas-viharok kártétele után a gép dátuma 2oo1 szeptemberre változott és a számlálója gyakorlatilag nem működik. Vagy alig.  Még visszafelé is pörög: nemrég 3 látogatót jelzett, most meg megint csak kettő van. Nem kell törődni vele. Én csak a dátumot tudom helyreigazítani...

2015.02.23. 08:50 Kati

Nyest.hu: 12 ok a kételkedésre. GéKi hozzászólása után. Mindkettőnké tömör és egyenes beszéd volt. Te és az olvasóm ráismerhettetek arra, hogy nálam egészen másféle nyelvészetről van szó, mint amit, bármilyen szinten, ismertek. Arra, hogy a gyöknyelvészetnek az emberi ős- és ókori történelemhez (a többi már érdektelen) csak annyi a köze, hogy ne hagyjunk régészetileg megcáfolható körülményeket fantáziálni a gyöknyelvészet köré. Még világosabban: én csak annyit törődök a történelemmel, hogy ne hagyjam üresen a „hol, mikor, milyen színvonalon élhettek azok, akik BESZÉLTEK – rovatot. A „hogy hívták őket” kérdést pedig, ami nem is érdekel – az ókori írott forrásokra hagyom. Én megérthettem azt, hogy GéKi szerint a magyarféle nyelven beszélő nagyon-sokmindenki – MIKOR? – a népvándorlások párszáz éves időszakában – nem(csak?) a KM-ből, hanem máshonnan származik. Így is van, mert számtalan flektált-töveket-ragozó néptörzs is áramlott visszafelé a KM-be. Ha azonban nem hülyéskedünk (nem „magyar” nyelvről beszélünk), akkor az időintervallum az emberi beszéd sok százezer éves múltja. Amiben már megjelentek a környezeti hanghatásokat utánzó, a zöngétlen mássalhangzó-gyök alapú beszéd kezdetei. Ha flektált tő-szó-tag beszédről van szó, abba a fejlett írásbeliséggel rendelkező, ókori magaskultúrájú Mezopotámia, és a valszeg sumér eredetű kínai nyelv is benne van. Ha magánhangzókkal flektált tőszavakról van szó, akkor táncikálunk az időben. Az, min. az utolsó ELŐTTI jégkorszak idejétől, megelőzte az utolsó Özönvízbe betemetett kora-Mezopotámiát (finn-magyar-sémi TÍPUSÚ tőszavak) – s a sémi nyelvekben fennmaradva, meg is haladja azt. (A finnes-északi kisnyelvek annyira követhetetlenek, hogy nem lehet elemezni őket. Ha a flektált tőszavakat (nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyől, nyúl) MÁR RAGOZÓ nyelvekről van szó, azok az utoló jégkorszak (tízezer év) óta értendők. Ennek „kövülete” a mai finn gyöknyelv. Továbbfejlődött – mert a B, F, G, Z hangváltozásokat is felvett – „lelete” pedig a mai magyar gyöknyelv). A refugiumokról. Figyelem! A jégkorszakok JÉGHATÁRA (a legészakibb túlélhető terület) a lakóbarlangokban és melegforrásokban bővelkezdő KM volt. A KM volt a Rudapithecustól (10 millió év) – a neandervölgyitől és az elegáns, a hosszúfejű „divatot” kiváltó heidelbergitől (félmillió év) – a korai Sapiensen át (60 ezer év, de a Közel-Keleten ez 200 ezer), – a közös PROTO-kelta/szláv/avar/magyarig (kb. 6000 év, ez az európai szubsztrátnyelv) – mindig a KM volt a LEGÉSZAKIBB menedék. A Földközi-tengernek a miocénben tucatszor el-elöntött / ki-kiszáradó medencéje 13 millió éve (barcelonai majomember) volt emberelődök által lakott hely. 1 millió éve (gyeniszovai lelet) a korai Sapiens által is lakott. S végül, 195.000 éve, a Sapiens Sapiens felvándorlása óta, a Közel-Kelet volt az onnan Eurázsiába, Óceániába is továbbvándorlók gyülekezőhelye. Minimum ennyi idős az artikulátlan beszéd. Az artikulált (magán- és zöngés mássalhangzókkal való) beszéd azonban, és egyelőre csak a Közel-Kelet térségében, 20-30.000 éves lehet.

2015.02.15. 19:54 Kati

AKTUÁLIS:-). Az askenázi, vagyis az európai zsidó, a genetika szerint már biztos, hogy eu származék. Úgy, mint a magyar. Jégkorszakok... minden túlélő a jéghatár alá menekült. A jéghatár alatt a Kárpát-medence volt. Meg annak a príma barlangjai, plusz a számtalan melegforrás. Korábbról a kelta is oda... hát persze. Talán még a finnes-északiak is lehettek jégkorszaki KM-menekültek? Feltehető – de a párezer évre visszamutató genetikai kutatások szerint ők nem néprokonaink. Akkor csak sokkal régebben, pl. egy korábbi jégkorszak idején lehettek „errefelé”. Aztán már megtanultak nagy(vad)-vadásznak lenni és onnantól nem érdekelte őket a hideg. A nyelvük is nagyon eltérő (egészen Szibériáig): a mi mássalhangzóink egyharmada nincs meg nekik. Persze ezt a Wikipedia is eltakarja a szem elől: beírják az összes „európai” mássalhangzót, mintha mind megvolna nekik. A finnen kívüli északi kisnépek úgyse írtak soha, és azóta (ha még egyáltalán léteznek) átvették az orosz abc-t. Pár évvel ezelőtt még én is azt gondoltam, hogy a „fenti” sémi nyelvek csak az észak-afrikai sémi nyelvekből alakulhattak ki. Aztán megszerkesztettem az első kétnyelvű, 1080 oldalas ÖT OSZLOPOS összehasonlító gyökszótárt – a szókezdő magánhangzók oszlopaival: a, e, i, o(ö), u(ü). Az eredmény még számomra is elképesztő volt: 7300 rövid magyar szónak 4000 héber rokonszava van. A magyarok viszont nem flektálással képezik a szófajokat, hanem utóragozással. Hát akkor miért csináltam az egész szótárt, mind a két nyelven ötoszloposra? Csak ösztönösen. Mert így lett helykihasználó és mert a vízszintes sorokban levő szavak is elég gyakran hasonló értelműek. Gyorsan megpróbáltam egy kisebb részt németből, angolból, latinból is megszerkeszteni. A fenéket, ezekhez nem is kell öt oszlop – max. kettő, vagy három. A héber a flektálással „nyelvtanoz” is, de a magyar alapszavak (a ragokat eleve ledobáltam) anélkül is ötoszloposak. Szóval a magyar és a héber nyelvtani funkciók nélkül is flektál, de a héber a szófajokat is azzal képezi, sőt ragozás helyett is használja. A nyelvtanok kialakulása azonban már „újkori” (2000 éves) jelenség. Az ennél régebbi történeti nyelvészetben nem is érdemes nyelvtannal foglalkozni. Most akkor flektál a magyar, vagy nem? Az 1 és 2 mássalhangzós vázakból (ez a gyök) 454-et különítettem el. Majdnem mind megvan a héberben is. A magyar gyökvázak fele 4-5 magánhangzóra is flektál: szal(ag)-szál, szel-szél, szil(fa), szól-sző(l), szul(ák)-szül – a héber még ennél is gazdagabban. Nyelvtani funkciók nélkül is! S a rokonszavak gyakran a sorok mentén szerint is közös értelműek. Tehát a váz hordozza az értelmet? Igen. Nem mindig, de gyakran. Azóta foglalkoztam a finnel is: az is „4-5 oszlopos”. Tény, hogy a fehérbőrű, kékszemű, szőke-vörösses héberek őse is európai. A nyelvük is? A „tőszavak-korabeli” előnyelvük az. De nem kazár, nem 1-2 ezer éve, nem is a mono-vallások kialakulásának korától. Hanem beláthatatlan tízezer évektől – az őskortól.

2015.01.31. 15:04 Botond

Kedves Kati! A titkos római (vatikáni) levéltárakat ma is kutatgatják, akiket beengednek oda, meg is van ennek az eredménye. Például az, hogy tévhit, miszerint a nándorfehérvári diadal emlékére harangoznak a keresztény templomokban minden délben. Nesze nektek magyarok, kértek még a titkos vatikáni iratokból? Ezzel csak azt akarom mondani, hogy igazad van, oda a valódi tudomány egyelőre nem teheti be a lábát! http://mult-kor.hu/a-magyar-tortenelem-ismeretlen-dokumentumai-kerultek-elo-a-vatikanbol-20150116

2015.01.31. 08:02 Kati

A magyar gyöknyelv ott bukott meg, hogy elfogadtuk a "magyar egy szigetnyelv Európában" falfirkát - ezt a szándékosan kitalált mesét. Ezzel lehetett kiközösíteni a magyart és utána már megalkotni a nevetséges, a nagyon északi-régi finnen kívül semmivel nem dokumentálható, kitalált finnugor nyelvcsaládot. A "lentebbiek", az észttől az oroszig, mansytól az eloroszosodott, már ki is halt sok apró kutyagumiig, persze hogy a KM nyelv el- és leszármazottai. De nem 6 ezer, hanem 4o.ooo-12.ooo éve származtak és szóródtak le róla. Az előmagyar nyelv a szláv-őssel együtt a KM-ben alakult ki, és utolsóként MARADT helyben - ahol végül majd csak a magyar maradt. Az indogermán nyelvészet a Római Bir. bukása után kifejlesztett műlatint, mint a SAJÁT (hamis) kultúra-teremtő bizonyítványát mutatta fel és ezzel indult be az "árjaipar". Nem a Habsburgok alatt, hanem már 2ooo évvel ezelőtt indult be. A kereszténységet cinikusan felhasználó gyarmatosító egyházbiznesz indította be és mi azóta is beleragadtunk ebbe a mocsárba. Megengedtétek, hogy szétválasszák a nyelvcsaládokat - ez a főbűn. Ezzel lehetett elkülöníteni a magyar nyelvet Európától. Levakarni róla a magyarral közösen induló szláv nyelvcsaládot is. Eltagadni a KM-szubsztrátnyelvnek, mint az eurázsiai nyelvek ősének, megteremtőjének a szerepét. A hangok megjelenésének történelme van, ami a nyelvek statisztikai elemzése nélkül is, már első látásra nyilvánvaló. De a nyelvtörténetet írásban is kitűnően ("hisztérikusan", vagyis vallási alapon) megőrző héberben minden nyelvtörténeti lépés benne maradt. Írásban maradt meg benne. Ezért nem hasonlítják össze a hébert (de akkor már, a biztonság kedvéért, a későbbi sémi nyelveket s az arabot sem, mert azok is épp eléggé árulkodnának a valóságról). Ez a titka a mai napig mesterségesen szított antiszemitizmusnak is - az, hogy a zsidó-téma olyan bűzös legyen, amihez isten őrizz, még nyelvészetileg sem lehet hozzányúlni. A magyar nyelv számára ennek az elfogadása lett a bukás - tengerbe hajítottátok a kulcsot. Felhoztam? Mégcsak nem is a tenger fenekéről, hiszen partra vetve villogott. Itt van az eurázsiai nyelvek kialakulásának a kulcsa - tessék. Az eurázsiai nyelvek ugyanis az afrikai sémi (és nem a "fenti", a közel-keleti sémi, mert az is sokkal későbbi) - és a KM nyelv egybeolvadásának terméke. Már a legősibb - a finn nyelv is az volt. Azért, mert a jégkorszakokban MINDEN túlélő lent járt a délvidéken. Azoknak a populációknak ősei, amik egyáltalán nem mentek le (legalább a KM vonaláig), nincsenek már közöttünk:  kipusztultak. A BIZNESSZ-kultúrának a 2ooo évvel ezelőtti, az egyházzal összefonódott világ-gyarmatosítási szándék volt a kezdete - és az is maradt. Pl. az angol nyelv FELE, több, mint 5o%-a, érted??? egy-az egyben az egyházi műtermék: az újlatin. Szószerint az. Nézz már utána az angolban, most rakosgatom fel fájlonként:-)))). Az angol még csak nem is keveréknyelv, hanem egyházi eszperantó - műnyelv.  A többi újlatin nyelv már csak többé-kevésbé kevert az újkori műlatinnal - mert a megfelelő területek őslakóinak nyelveivel is kevert. A görög imég kevésbé műnyelv - de a német-gót sem annyira, mint az angol. A német alaprétege a keltával ötvözött arám. A nyelvek valódi múltját csak RÓMA ismeri és ma is bezárva őrzi. Ahova az európai nyelvészet (a tudomány) azóta sem teheti be a lábát.

2015.01.15. 08:45 Kati

Tegnap bővítettem az "angol-latin" összehasonlító szótár eddigi részét (ugyanazt a fájlt).

2015.01.09. 17:27 varnai

Az angol nyelv latin szókincséhez annyit fűznék hozzá, hogy a normann uralkodók "francia" anyanyelvűek voltak, az ő udvartartásuk latinosította el az angol nyelvet. A "francia" azért van idézőjelben, mert ilyen nyelv akkortájt még vagy nem létezett, vagy a késői latinra erősen hasonlított. Az egyház pedig a mai napig elvileg élőnyelvként kezeli a latint, hiszen újkeletű szavakra is alkotnak latin megfelelőt. A miniszoknya megnevezése állítólag "pellicula minima" vatikánvárosiul. A latin nyelvet pedig tényleg érdemes gyöknyelvészetileg vizsgálni, mert az egyik leggyöknyelvebb gyöknyelv. Az angolnak pedig a nem-latin, nem-germán szókincsét érdemes vizsgálni, főleg a rövid szavakat, mert közülük - még a legújabb szóalkotásokat is ide véve - rengeteg a hangutánzó szó, vagy a magyarból már ismert gyökszó. Kati! Véleményem szerint telitalálat az angol és latin gyöknyelvészeti vizsgálata.

2015.01.09. 10:27 Kati

Kedves Mindenki!  Pár naponként ismételt csere és bővítés lesz az Angol gyöknyelvészet modulban. Az ANGOL–LATIN–MAGYAR–HÉBER összehasonlító gyöknyelvészet, a múltkori 6 helyett már 16 oldal. Így sem értem még a magánhangzóval kezdődő szavak közepére se. Egyelőre nem osztogatom az anyagot fájlokra, hanem csak ugyanazt hosszabbítom. Végül ez egy önálló könyv, 11-12 fájl, többszáz oldal lesz. Csak az elején aprózok, mert még sokat töprengek és sokmindent tanulok is közben. Tehát még nem rutinmunka a számomra.  Annyit már most is láthattok, hogy az angol szókincsének kb. fele egyszerűen: latin. Ilyen természetes nyelvfejlődés azonban nem létezik. Az angol tehát nemcsak keverék-, hanem mesterségesen összeállított nyelv. De mikor és hol – hiszen a római birodalom már i.u. 500-ban sem létezett. A latint viszont az „egyházbirodalom” még kb. 1600-ig nemcsak közigazgatási nyelvként, élőbeszédben is használta és folyamatosan szerkesztette tovább. A latin legrégebbi rétege a délrejutott, sémiesedett kárpátnyelv volt – s világos, hogy ez az etruszk. Az etruszk kultúra kezdetét nem ismerjük, de legalább 6000 éves. Mezopotámia valszeg létezett már, de héberek ekkor még sehol sem voltak. Annyit tudunk, hogy már Mezopotámia is (az akkád egy sémi nyelv), és az egész Földközi-tenger vidéke akár több tízezer éve is az Afrikából felérkező sémi nyelvek hatása alatt volt. Ha héberek még nem is léteztek, hogyan tudok én sikeresen összehasonlítani „mindent” a héberrel? A titok abban rejlik, hogy a zsidó vallás, kb. 2000 évvel ezelőtt a legszigorúbban megtiltotta, hogy a nyelvet (amit szerintük az I. adott), akár egy vesszőcskét is, meg lehessen változtatni. Már akkor rájöttek arra, hogy csak az a nép marad fenn, amelyik megőrzi a nyelvét. Úgy is lett. A héberek, 2000 évi száműzetés után, ma ismét otthon vannak. És a nyelvüket a 20. századi nyelvújítás idején sem „újították fel”. Bizonyíték erre, hogy én is szabadon olvasom az Ószövetséget – még az arám nyelvet is eléggé. Pedig soha nem tanultam mást, mint a „modern” hébert. A továbbiakat a rómaiak a közel-keleti gyarmatukon az arámból és a könytárnyi jogi-gazdasági-államszervezési-egészségvédelmi, stb. iratokból – majd a görögöktől „származtatták át” a kultúrát a latinba. A R. Birodalom keleti és nyugati ágra (Róma és Bizánc) bomlott. A nyugati keresztény vallás-birodalom terjesztette tovább a latint – így alakultak ki az újlatin nyelvek. A bizánci pedig a keleti szláv nyelveket latinosította el alaposan.

2014.12.31. 17:46 Kati

Boldogabb Újévet Kívánok! A gyöknyelvészet történeti nyelvészet, de nem indoeurópai – nincs hozzá semmi köze. Nem használja az ókori latin nyelvészeti kategóriákat, sem az indo?európai nyelvészet (IND) definícióit. Az IND szerint például minden nyelvben vannak betűk, de a héberben (sémi nyelvekben) magánhangzók nincsenek. Csak „mater lectiones” vannak. Ha nem tudtad, nem érdemes utánanézni sem: a Wikipedia és a héberről informáló szakcikkek, a héber magánhangzó betűk meglétét tagadva - akkor amik vannak, azok micsodák? „mataer lectionesnek” nevezik őket. Azon az alapon, hogy nemcsak egyetlen különálló hangot jelenthetnek. Hány nyelvben van hasonló jelenség? A fél világ nyelveiben. De mivel „senki” – kevesen – olvasnak héberül, ezt a nagyközönség már elhitte és meggyőződéssel ismételgeti, mint ami köztudott. Persze az, hogy az IND (pláne a Wikipedia) miket mesél a sémi nyelvekről, tökéletesen érdektelen. Az IND úgysem foglalkozik semmilyen szinten a sémi nyelvekkel. Nem hasonlítja össze őket egyetlen „nyelvcsaláddal” sem, SOHA SEMMIBEN, tehát az sem derülhet ki, hogy pl. a finnugor nyelvcsalád összes kritériuma sokkal jobban illik a héberre, mint a magyarra. Ha összehasonlítaná, azonnal kiderülne, hogy a nyelvcsaládokat célzatosan, hamisan fabrikálták. A latinok valójában szintén kelták voltak – nem pedig „farkas szoptatta ikrek”. A latinból leszármazott nyelvek + Eurázsia összes ragozó nyelvei Szibériáig + az összes sémi nyelv mind egyetlen nyelvcsalád. Mind közös mássalhangzó vázakból épülnek fel, e vázak jól meghatározható önálló jelenetéseivel. A gyöknyelvekben ezek még ma is kódolják az őskori természeti jelenségeket, amik „belső fejlesztéssel” váltak „kultúrszavakká”. Az ősi gyökszavak az IND nyelvekben már nehezebben ismerhetők fel, de annál inkább, óriási tömegben a 8-1O ezer éves KM és a 6OOO éves Mezopotámia kultúrfogalmai. Azokat ugyanis, előragokkal némileg fedve (orosz, angol, stb.) – „készen vették át”. -  Eleinte csak indogermán nyelvészet létezett. Ezt ma már szemérmesen indoeurópainak hívják, pedig pontosan ugyanaz. Természetesen „indo” őshazájuk, ősnyelvük sem volt soha. Ezt ma már el is ismerik, de az „indo”-előragot azért megtartották. Az indogermán nyelvészek már 15O évvel ezelőtt tudták, ami a nagyközönség elől el van takarva, hogy a latin és leszármazott nyelveinek eredete a saját ősnyelvük. Tudták, hogy a római birodalmat is az elődeik alapították, majd, a még nagyobb birodalmak kialakításának lendületében, a saját, későbbi nemzedékeik döntötték halomra Rómát. A múlt századi németek olyan nyelvészetet fabrikáltak, hogy a világ kultúrájának ők legyenek a netovábbja. Ebben elsősorban Mezopotámia, majd az utolsó Özönvíz utáni Indus-völgy és a Közel-Kelet héber kultúrája zavarta őket – másodsorban az Eu közepén ücsörgő, KM-beli magyar nyelv. Ezeket nem lehetett „befogadni” az IND nyelvek közé anélkül, hogy a német felsőbbrendűség mítosza összeomolna. Pontosabban fogalmazva sem a magyarok, sem az állatként kezelt héberek nem is voltak hajlandók ebben közreműködni. Az oroszok, főleg a II. világháború sebei után, mint jelentéktelen dolgot már megtűrték, hogy „indoeurópai” nyelv legyenek. S nyomukban a sokkal kisebb lélekszámú szláv nyelvek már mit tehettek? - A sumér nyelvet megpróbálták a későbbi akkád (kora-sémi) nyelv alapján „megfejteni”, ami valójában a mai napig sem sikerült – majd kijelentették, hogy az egy rokontalan nyelv. Ezzel lezárult a sumér sorompó. Ezután már csak a héberen keresztül vezetett volna alagút a nagykultúrák múltjába – de őket a rómaiak szétkergették. Eleinte nagyon kellemetlen volt nekik a kis zsidó-keresztény szekta. De miután sokezer követőjét keresztre feszítették vagy széthasították, s a maradék nagyon csendes lett – rájöttek, hogy érdemes volna mégis ezt az egyet a keblükre ölelni. Egyet a sokezer iszonyatosan meggyilkolt áldozatuk közül. Persze alaposan át is dolgozták a történetet: egy mindenbe belenyugvó, tehát mindenre felhasználható vallásra.  Az ókori, de az újkori rémtörténet (zsidóirtás) is a múlté már.  A jelen és a jövő vesztese mára csak a MAGYARSÁG maradt. Ma már csak a magyar gyöknyelv képes új kultúrát és új nyelvészetet teremteni – és egyben megvédeni önmagát a nagy EU-i beolvadástól. Nyelvi beolvadástól – a maradék területének kihasználásától, „felvásárlásától” – a megsemmisüléstől.

2014.12.21. 21:46 Kati

A finnugor nyelvészet cáfolata dióhéjban a "JÖN! Tudománytalan!" modul alatt a fórumán.

2014.12.11. 07:35 Kati

Kövess a "Nyelvészet. És tudomány" - modulba.

[473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]