[473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
„S ezzel a ragozó nyelvek (amik a múltban mind sémi típusúak voltak) gyökszerkezetének kutatása elvesztette a tudományos alapokat.”
Ebben a mondatban két dolgot állítok:
A ragozó nyelvek eredetileg, a múltban, mind proto-sémi típusúak voltak. Ez az állítás a ragozó nyelvek definícióján alapul, hogy a tőszavak értelmét hozzájuk fűzött toldalékok módosítják. Tehát a tőszavak az elsődlegesek, a toldalékok későbbi nyelvfejlődési fázisban jelentek meg. A ragozó nyelvek fejlődése a sémi nyelvekétől e későbbi fázisban vált szét. Toldalékok (a mai felfogás szerint): a képzők, jelek, ragok. Példa: beomlására – be(előrag) -om-ol(ige) -ás(képző) -á(birt. jel) -ra(utórag). A gyöknyelvészet azonban, amely mondattannal már nem foglalkozik, nem különböztet meg 3 féle toldalékot. Azt, ami a szó jelentését bővíti, képzőnek - ami csak a mondatbeli funkcióját rendezi, ragnak nevezzük.
2. Ha nem a mássalhangzó vázat tekintjük (mint a sémi nyelvekben) az eredeti értelem hordozójának, hanem a magánhangzóval már feltöltött tőszót, akkor elveszítjük az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet (ÖGy) tudományos alapjait. Magyarázó, érzékeltető példa: NyL. Magyar gyökszavai: nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyíló, nyol(c=tsz), nyől, nyúl, nyúl (állat). Az NyL gyök(váz) ősi értelme (képe): kinyújtott nyelvével zsákmányol. A magánhangzóval feltöltött magyar gyökszavak jelentését mind értjük. Tovább: az Ny összetett hang: N+i/j - az L kozmopolita igeképző. Az ÖGy kimutatja, hogy ragozó finn és a sémi héberben az N+i/j többnyire ugyanezeket az értelmeket hordozza. A többi finnugor nyelvekre pedig nem én, hanem a hivatalos nyelvészet mutatja ki, hogy szintén ugyanezeket.
|
Semmi baj Kati, te csak tedd a dolgodat, úgy, ahogy eddig tetted!
|
Gyökösködés vagy gyöknyelvészet? „Nyelvészkedés” vagy NYELVÉSZET?
Hónapokon keresztül nem olvassa a honlapot, de azért reagál - majd elkedvetlenedik. Elég sokan emailezést is kezdeményeznek, kedvesen és tisztelettel, már én is megkedvelem az illetőt… majd megsértődik. Néha belátom, hogy bizony én sértettem meg, hiszen jót akart - végül elmarad.
A „gyökösködésnek” a magyar nyelvterületen 150 éves hagyománya van: amióta a hivatalos nyelvészet kereken megtagadja a magyar nyelv kutatását. Amióta még a gyök-fogalom felemlitését is kóklerségnek, áltudománynak, kocsmafilozófiának, stb. titulálja. A gyökfogalom eredete a sémi nyelvek - konkrétan az Ószövetség forditóinak rálátása, tehát a héber nyelv szerkezetének felismerése volt. A zsidóság azonban, az Ó- és Újszövetség (a két vallás) szembenállása folytán már a római kortól „taszitott” nép. Nem, a magyar nyelv nem lehet „zsidós” szerkezetű, nehogymár!… Pedig kétségtelen, hogy mégis gyökszerkezetű! -persze az akkád, arám, arab és legalább száz észak-afrikai nyelv (egyutt 300 millió ember anyanyelve) mind mássalhangzó vázas, de azokat ki ismeri? Esetleg – a hébert. E háritás első produktuma a Czuczor-féle nagyszótár volt, ami elévülhetetlen értékei mellett – s nyilván nem szándékosan - meghamisitotta a gyökfogalmat. Ettől kezdve nevezi a magyarság, mássalhangzó vázak helyett, szavaknak a gyököket. S ezzel a ragozó nyelvek (amik a múltban mind sémi tipusúak voltak) gyökszerkezetének kutatása elvesztette a tudományos alapjait.
Mikor sértődik meg az érdeklődő – vagy idegesit fel engem, hogy én bántom meg? Akkor, amikor az ismert „gyökösködő” szerzők munkáit ajánlja a figyelmembe, vagy arra biztat, hogy őket kövessem. Erre én előbb-utóbb ilyesmit válaszolok: Sem ókori történelemmel (nem is értek hozzá), sem mitológiával, ősvallásokkal, stb. nem foglalkozom. Tudományos szinten irástörténettel sem. Különálló szavacskák átgörgetésével a legkülönbözőbb nyelvekbe, hogy "mi mihez hasonit"? – semmi esetre. A gyöknyelvészet mindig két-két összehasonlitandó nyelv alapos ismeretében, azok teljes szókincsét figyelembe véve, kidolgozott módszertani szabályok alkalmazásával kutatja a nyelveket. Sajnálom, hogy jószándékú érdeklődőket veszitek el. De ha valami 150 éve nem megy, arra már régen rá kellett volna jönni, hogy miért nem - mert tévút.
|
Igen: "Egyszer s mindenkorra meg kell érteni: nem onnan ide, hanem innen oda!"
|
"A természettudományok ismerete nélküli "nyelvészet" - áltudományos zagyvaság."
Valóban.
Kétségtelen hibája ennek a Szaniszlónak, hogy nem mer kilépni a hibás történelmi keretekből, illetve csak annyira, amennyire a végképp tarthatatlanná vált finnugor mese szükségszerű cáfolata megköveteli. Így szükségszerűen áttér a "hagyományos" szkíta-hun vonalra, ám ez a nyelvünket illetően majdnem ugyanolyan vakvágány.
Egyszer s mindenkorra meg kell érteni: nem onnan ide, hanem innen oda!
|
Bérczi Szaniszló: A fogalomfejlesztés művészete a Kárpát-medencében és Eurázsiában.
Tegnap találkoztam ezzel az interneten. ELTE fizikus, csillagász, oktató (naná, hogy nem nyelvész, mert akkor rég ki lett volna… ). ÓRIÁSI!!! Sémi "visszaigazolás" nélkül mondja ugyanazt, amit én. Ráadásul pont ugyanazokban az években, amiota én kutatok – 2008-2015) --- a gyökvázakról. Aha: a valódi nyelvészethez fizika / matek / kémia / biológia alapozás (szemlélet) kell a fejben. A természettudományok ismerete nélküli "nyelvészet" - áltudományos zagyvaság.
|
Európa korai és Eurázsia késői rovásírásairól és még sok mindenről. Kövesd "A Rudapithecustól - a rovásig" modult.
|
Ott voltam a budaőrsi 2012. októberi Czuczor konferencián. Ahol a magyar rendezőbizottság, Marácz László ajánlása ellenére sem engedett előadást tartanom. (Mert előzetesen leveleztem vele, a Gyöknyelvészetet is elküldtem neki Hollandiába). Így csak a hallgatóság soraiban ültem. Mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy M. már a konferencia előtt ismerte az én felfogásomat. A Marácz-féle elemzés nagyon sok tekintetben helyes, de továbbviszi az elődeink tévedését, hogy a sémi nyelvekkel semmilyen nem-sémit „nem lehet” összehasonlítani. A Hollandiában nevelkedett M. nem biztos, hogy tud róla, hogy a magyarok a zsidóellenesség miatt nem támogatták 15o éve a sémi gyökelemzésen alapuló kutatást. Hozzáteszem most, hogy én azóta már másodszor írom át a Gyöknyelvészet nagykönyvét, mivel ilyen hatalmas munkát csak sok éves kutatással lehet létrehozni. A gyök nem szó, hanem mássalhangzó váz. A rövid tő- és alapszavak pedig már gyökszavak. Ezt tehát nem én találtam fel, csak énelőttem mindenki el lett hallgattatva azzal, hogy: „Miért pont sémi? Mi magyarok megleszünk anélkül...” A 150 év bukása bizonyítja, hogy nem lesznek meg. Amire már én jöttem rá, s ebben nincs elődöm, hogy a magánhangzó nélküli gyökök) a természetben hallható hangok utánzásai valszeg még az előember által. Hogy ezek genetikusan beírt (környezeti, veszély, élelem és vízforrás, védelem, szülő /csoport összetartozás, időjárás változás, stb.) értelmeket hordoznak, amiket nem tanulnunk, mert veleszületünk. S hogy a már artikulált beszédképességű Homo Sapiens a különböző magánhangzókkal feltöltött gyökökből még mindig összetartozó értelmű gyökszavakat alkotott. Marácz László csak a finnugor nyelvészetet veti el, de a nyelvészet többi ágazatát (amiből a nyelvész diplomáját szerezte) elfogadja. A támogatásomról ezért, bár talán az elméletem akkori kidolgozatlansága miatt is – mondott le. Egy kis incidens győzött meg erről a konferencián. Angela Marcantonio is tartott előadást, amihez, elsőként jelentkezve, hozzá akartam szólni. Marácz kivárt, amíg mások is jelentkeztek. Legelől ültem, látott és nem adott nekem szót. Sőt Angela is észrevett, rámmutatott... de Marácz leintette. Mert ő tudta – ha másból nem, a levelezésünkből, hogy én a sémi gyökökről akarok beszélni.
|
http://www.or-zse.hu/peszahzsid.htm
Hag pészah szaméah - Örömteli Pészah ünnepet!
|
A gyöknyelvészetről Az „engem", vagyis a gyöknyelvészetet (2o11) megelőző fogalmak magyar nyelvterületen és a ma olvasható Wikipedián is) tévesek. A gyök nem szó, hanem MÁSSALHANGZÓ VÁZ. Gyöknyelv nemcsak a magyar, hanem nagyon sok. Minden sémi és minden természetes (mesterségesen nem "szerkesztett") ragozó nyelv - gyöknyelv.
E fogalmakat helyesen csak a sémi nyelvekből lehet(ett volna, ha nem lett volna zsidógyűlölet) visszavezetni. Sokan már énelőttem is megpróbálták, de: ne legyen már pont a "héberrel" összehasonlítva... ettől bukott meg a magyar gyöknyelv. Miért csak a sémi nyelvekből lehet visszavezetni? Mert azok a mai napig sem váltak ragozóvá, hanem gyöknyelvként fejlődtek tovább. Az mit jelent? Ez már tanulnia kellene az érdeklődőnek, de nagyon leegyszerűsítve ilyesmit: a héber taász, tiesz, tiszá, tosz(esz), tuász – a magyarban tasz(ít), tesz, tész, Tisza, tosz, túsz. A gyök itt TSz, a gyökszavak pedig a ennek a különböző magánhangzókat felszedett szavai.
Tehát helyesen: a GYÖK: mássalhangzó váz, a rövid tő / alapszó: GYÖKSZÓ – az ilyen szerkezetű nyelv: GYÖKNYELV – az új nyelvészeti ágazat: GYÖKNYELVÉSZET
A magyar és az összes ragozó nyelveknek a múltjuk volt a gyöknyelvi állapotú. A múltjukat ugyan meghaladták, de az összes gyökszavukat megtartották. A mostani nyelvtípusuk: ragozó.
Egy másik kérdésre válasz: Igen, az angol szókincsnek 5o%-a a műlatin, de nemcsak szakszavak ám, hanem a leghétköznapibb köznyelvi fogalmak is. Tessék utánanézni az angolnak az interneten, hogy tényleg ötven százalék! Az újlatin nyelvek: spanyol, olasz, francia, portugál, román is hasonló mértékben műlatin szókincsűek. A latint 2ooo éve és ma is (a környező ókori, főleg a sémi nyelvek szavait hamisítva, kiforgatva, előragozva) folyamatosan íróasztalnál „termelik”... Az ókori latin szintén nem természetes nyelv volt, hanem a mű(új-görög) átmásolása. És az „új-görög”? Ugyancsak összeállított nyelv: a széttöredezett ógörög nyelvjárásaiból + az ősszlávból /+ na persze a környező sémi nyelvekből.
|
Válaszok egy régi ismerősöm olvasói levelére:
A magyar nyelvről ismeretterjesztő célzattal, és eleve nem tudományos feldolgozásban könyveket író Varga Csabával 2 évet leveleztem. Munkássága kiemelkedő, igen nagyra becsülöm. De nem azzal foglalkozott, amivel én. Az elmúlt napokban több személyről szóló: „Varga Csaba csaló, aki nem fizette ki a tartozást, stb...” című cikkek kerültek fel a magyar az internetre. (A módszereket ismerjük).
A kevéssé tájékozottak számára: 1. Varga Csaba nevű akár kétezer is él egyidőben Magyarországon. 2. A magyar nyelv (és történelem) megmentése céljából kutató – vagy csak fantáziáló, ez most mindegy – tisztességes írók nemhogy pénzt nem várnak (nem is kapunk:-) soha senkitől, hanem mindent maguk fizetnek. Az esetleges munkatársainkat, a lektort, a nyomdát, a borítólapot. A könyveink (nagyon kevés kivételtől eltekintve) amúgy sem fogynak, sőt legtöbbjük soha be se kerül a piaci forgalomba. Ha azonban a könyv valódi, módszeres, tudományos kutatásról szól, akkor egészen bizosan nem is kerülhet be a forgalomba. Nemcsak a cenzúrázás miatt, hanem azért sem, mert nagyon kevesen vásárolnák meg. A tudományos igényű munkákat ugyanis csak előtanulmányokat végzett személy képes megérteni. A Gyöknyelvészet kifejezést én vezettem be – korábban nem volt ilyen tudományág.
A honlapomon szinte mindent én írtam, hozzászólások kevesen, alig vannak. A számlálóm csak azt számlálja, aki ír is valamit. Ebből látszik, hogy a honlapot nem én szerkesztettem, és hogy azóta sem eleggé értek hozzá...
|
A zsidó "összeesküvésről" egy hozzászólásom a Nyesten. Ne nyavalyogj, mert csak a saját ostobaságod miatt keseregsz.
http://www.nyest.hu/hirek/magyarorszag-elmagyarosodasarol?comments
62 Krizsa 2014. július 20. 21:53 @blogen: Hát az nincs. Zsidó összesküvés. Annyira kevesen vannak világon (akármennyi pénze is volna párezer nagyon gazdag zsidónak - hogy mindez porszem. Szal marhaság.
@bloggerman77: Kezd már tisztulni. Magyarországon nem mentették a halálraítélt zsidókat. A csecsemőket sem. Én se vagyok született zsidó - Izraelbe mentem másodjára férjhez S az apám végképp nerm volt. (Az anyám 4 éves korom előtt meghalt tbc.-ben). Ezt mondta a nemzsidó apám: soha, de SOHA, senkinek ne hidd el azt, hogy nem meghalni vitték őket. Akiket itt a Budaőrsi úton hajtottak, öregeket, anyákat - kisgyermekekkel a karjukon. Heteken át zokogtam, Katikám, mondta. Mindenki tudta, hogy MEGHALNI viszik őket. - Az apám soha nem volt katona. Egy beomlott föld alatti borpince volt a házunk alatt (Budaőrsi út 85), aminek két kijáratot kapart ki, két utcára... ott bujkált végig, egyedül. A "Katonaszökevény felkoncoltatik" hirdetmények az utcán idejében, a nyilas korszakában. Azért bujkált, hogy soha, senkit ne kelljen megölnie. Nem féltél? kérdeztem. Katikám én annyira féltem, hogy el se lehet mondani. Ha valami zajt hallottam, bepisáltam. Csak egy dologtól féltem még jobban... hogy nekem embert kelljen ölni. S még "zsidóbarát" se volt az apám - csak egy épeszű.
|
Várnai írta, hogy nemcsak betűk, hanem szótagjelek is vannak a rovásokban. Ez a gyöknyelvészetben egyáltalán nem probléma, hiszen a szavak értelmét a puszta mássalhangzók elemzésével kezdjük keresni.
A személy és helységnevek eredete MINDIG értelmes szó és csak azután lett név. Az igaz, hog a személynevek népek között át-meg-átcsúsznak és azalatt torzulhatnak, vagy összetett szavakká válnak - de ez is letisztul akkor, ha párhuzamosan több nyelvből keressük az értelmet.
|
A magánhangzók ki nem írásának a magánhangzó illeszkedés az oka – vagyis azért nincsenek kiírva, mert feleslegesek. Sőt, úgy tudom, hogy a kezdő magánhangzó meg is szokott lenni, csak utána már nem. Azt is tudni kell, hogy 2-3 ezer évnél régebben még nem voltak „nyelvtanok”: ragok, és képzők is alig. Ha az írás nem írásjellel kezdődik, akkor kísérletezni kell, mi van akkor, ha nem veszem figyelembe az első jelet? A magánhangzók is kevesebben voltak az ős-beszédben. Biztosan volt A (mély) és E (magas hangrend). Valószínűleg volt I (ami magas is, mély is) és a többi már nem biztos. O még szokott lenni, az U már ritka. Az Ö (eredete O) és Ü (az eredete U) kifejezetten újkori hangok, amik a legtöbb eurázsiai nyelvben még ma sincsenek (vagy vannak, de betűjük nincs).
Van tehát egy sor rovásjelem. Igyekezni kell (az elején) eltekinteni a magánhangzóktól és csak a mássalhangzókkal foglalkozni. NEM tudom milyen nyelv – még akkor sem „akarom tudni”, ha feltételezem, hogy magyar. Mit jelent más (vagy sémi, vagy ragozó) gyöknyelvekben pl. egy KT együttes? A héberben vagy kat → köt, vagy kat (egy másik k-val) → nyél, fogó, szétvág, része, kicsi. A magyarban: ketté (szét) – kettő (együtt), kút, kátyu, kutya (megfog, elnyel). A finnben kóta (összegyűjt), kota = kunyhó, sátor (kötözött, csak később lett ház!), kita = torok (szétharapta), kato = pusztulás, csökkenés. Eredményhirdetés: a KT gyök vagy szét-, vagy egybe- értelmű. Tehát ha tényleg ez a két msslh van ott (a rovásban), akkor valami ilyesmiről van szó – és mindegy, hogy milyen nyelven! Jó, de ha XK (az X egy magánhangzó) volt az első gyök és a T már a köv. alapszóhoz tartozik? Az bizony lehet. Akkor azt is végig gusztáljuk minél több gyöknyelvben. Most csak nagyon felületesen: a magyarban ék, ok, ük- (3.ik nemzedék). A finnben: tüske, kinyit, az őse. A héberben: nyom, nyomában van, akad, köböz (3. kitevő:-). De ehhez már a gyöknyelvészet alapjait kell ismerni – és minél több nyelvben átkutatni a gyökváznak megfelelő tő- és alapszavakat. A rovások megfejtéséhez az elő-tanulmány a gyöknyelvészet ismerete kell, hogy legyen.
|
Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet: rovás jellegű írásokban előfordul, hogy nem jelölik a magánhangzókat, vagy csak utalásképpen. A szavakat nem írják egymástól külön, hanemegybeazegészmondatotvagyszöveget. hnmgybzgszmndttvgyszvgt. Az utóbbit azért írtam így, mert gyakran ilyesmi zagyvaságot kapnak csak a szöveget megfejteni vágyó emberek. Ebből nyelvet, lehetséges mondanivalót, de gyakran még írásrendszert sem lehet meghatározni. Még a jelek elkülönítése és beazonosítása is általában problémás, mert a jelek sokszor hiányosan vagy elmosódottan maradtak fenn; és több rovásírásrendszerben is gyakori a jelek egybeírása ligatúrává (latinban is pl. œ = oe). Nem tudhatjuk azt sem, milyen rövidítéseket használtak, vagy melyik jelek számjelek és nem betűk. Hol kezdődnek és végződnek a személynevek betűi. Néha még az is lehet, hogy nem (elsődlegesen) betű, hanem szótag- vagy szóírás jeleivel van dolgunk.
És ha mindez még nem volna elég: az etruszkhoz, az ógörög jelek legrégebbi (rovás jellegű) alakjaihoz hasonlóan, hiába van meg a nyelv, minden településnek (vagy embernek) meg volt a saját jelkészlete, ami a többiekétől kis mértékben eltért. Mivel nem volt szabványosítás, egységesítés.
Egyszóval, ha bárki ma rovásírásos szövegeket akar olvasni, annak nincs könnyű dolga. Ez meg is látszik a sok "béna" vagy "ilyet eszébe jutna leírni bárkinek a megfejtőn kívül?" olvasaton.
|
A rovásírások és a Gyöknyelvészet. Tudjuk, hogy bármely ismeretlen írásproduktum megfejtésére akkor van egyáltalán lehetőség, ha ugyanaz az írás két különböző nyelven rögzíti ugyanazt a szöveget – miből az egyik írást már többé-kevésbé megfejtették. Példa: Mezopotámia. A kétnyelvű táblákon levő az akkád fordítás segített hozzá a sumér nyelv körülbelüli megfejtéséhez. Miért csak körülbelüli? Mert az akkád sincs tökéletesen megfejtve. Az akkádot miből bogozták ki? Összehasonlították az ismert (2000 éve alig változó, ma is élő) arám-héberrel, amikben gyökök (msslh. vázak) adják a szavak értelmét. Ugyanezt teszi az Összehasonlító Gyöknyelvészet. Amely nem korlátozódik a sémi nyelvekre, mert a természetes ragozó nyelvek is mind gyökvázasok.
Munkamódszer: 1. Először sajnos a jelek hangértékét kell(lene) beazonosítani. Kezdeti reményt ad, hogy a sokezer éves KM rovások grafikája (betűk és szótagjelek) egész Eurázsia rovásjeleihez hasonlóak: a sokkal későbbi föníciai (=etruszk és óhéber), török, kazár, barcelónai és rúna jelekhez is. Sajnos megállapították, hogy még az azonos jelek betű-értéke is eltér – tehát az „abc”-knek csak egy része azonos. Ebben áll a legnagyobb nehézség. Mégis rögzíteni kell, legalább a mássalhangzó jelek hangértékét. A sokezer éves KM rovások zöngés mássalhangzói azonban (lásd a finn nyelv példáját) még valószínűleg hiányoznak. Biztosra vehetjük, hogy a legkésőbb megjelenő hangok: a G, Z – de valószínűleg az F is hiányzik. Helyettük az ősi hang-elődeiket érdemes feltételezni... stb. 2. Már van elképzelésünk egy KM rovás mássalhangzó (vagy mássalhangzós szótag-) készletéről. Most eltekintünk attól, hogy milyen nyelven (pl. magyarul) akarjuk megfejteni a szöveget. Elfelejtjük az összes pre-koncepciónkat is, hogy egy szíjvégre, használati tárgyra ugyan már mit is írhatott a készítője? Fogunk egy (minél több) másik, olyan sémi vagy ragozó nyelvet, amelyet ismerünk. (A szótárazás nem elég, mert abból még fogalmunk se lehet, hogy mik az elő és utóragok abban a szóban – amik nem az értelem-hordozók! Találtunk pl. XK (X bármilyen magánhangzó), T, TP, NR, SzJ, stb. vázat. Milyen értelmeket hordoznak ezek a többi sémi vagy ragozó nyelvekben? Itt és így kezdődhet a már korszakolt (megvan, hogy kb. mikori) rovásírás megfejtése.
|
Ez előtt minek nevezheti a tudomány a magyar nyelvet? Maximum a magyar előnyelvének. A magyar népet mióta magyarnak? Amióta magyar nyelvű adatok (források tömege) ezt visszaigazolják. Ettől még visszanyúlhat a magyar protnyelv kialakulása akár több tízezer évre is? Igen. De annak a tudományos neve már nem magyar. Lehet proto-magyar, lehet kelta-szláv-magyar protonyelv, lehet „késői kárpátnyelv”. (Nálam ez a neve. Miért ez a neve? Mert a finnes-legészakibb nyelveket én egy korábbi, még nem-nagyar nyelvfejlődési korszaknak tulajdonítom). Vagy lehet az európai szubsztrátnyelv. Vagy akár – ha feltételezzük, hogy egész Eurázsia nyelveinek kialakulásában már részvett egy magyarféle protonyelv – az eurázsiai szubsztrátnyelvnek is. És akkor a finnes-északiak is belefoglaltat-nak. Ez utóbbit azonban én azért tartom tudománytalannak, mert Eurázsia, és benne a kínai éneklő típusú (ezek előde a sumér? lehetséges) – benne a legészakibb finnesek nyelvének kialakításában Afrika sémi ősnyelveinek már bizonyítottan meghatározó szerepük volt. És ez a ráhatás a legutóbbi párezer évig – még az őskelta / a szintén északról leérkezett fenti-sémi nyelvek / sőt a műgörög-műlatin-újlatinok kialakulásáig – meg is MARADT.
|
Magyarság tudomány. Kérdések, amiket először tisztázni kell: Mi a nép? Mi a nemzet? Az állam? A nyelv? Mit értünk „magyarság” alatt? Mi köze mindennek a történelemhez? Kik írják a történelemet: az adatok hitelességének problémája. Korban mióta nevezhetünk MA egy (bármilyen) nyelvet a ma ismert nevén? Válasz: amióta ezt a különböző (hatalom / érdek-szférájú) forrásokban meglevő, tévedéseket kizáró tömege viszaigazolja. Ilyen ellentmondás mentes adattömeg a magyar NÉP-re és egyúttal a magyar NYELV-re nézve (sajnos) csak a „honfoglalásnak” nevezett eseménysor óta van (van elismerve? igen, de az is mindegy).
|
A nyelvészet KERETÉN belül nem létezik írástörténet. Az egy teljesen más tudomány! De még MAGYAR írástörténet is csak akkor van, ha már biztosan tudható, hogy az az írás: magyar nyelvet rögzít Amíg nem tudható, hogy milyen nyelvet, addig az írásábrákról csak azt lehet tudni, hogy, jé, ezek: 1. ikon (képecske) jellegűek 2. ha írás-grafika, akkor milyenek a jelek:
a). pont-pont-vessző típusúak b). önálló (esetleg ligatúrás, összekapcsolt) jelecskék, de mit ábrázolnak? egy egész mesét? vagy egész mondatféléket, vagy szótagokat, vagy szótagokat zenei jelekkel? vagy mássalhangzókat de ahol muszáj, ott magánhangzót is? vagy vegyesen összekevert írástípusokat? Amíg mindez nincs eldöntve addig KÖZÜK NINCS A NYELVEKHEZ. Mert bármelyik írástípussal le lehet írni bármilyen nyelvet.
A "szabadegyetem" konfrerenciájának mostani címe olyan mértékű kóklerságot árul el a kőkorszaki az első két szavával: sémiták-árják, ami az egymásra köveket és gallyakat dobáló majmok/ előemberek / ősemberek színvonala. Az ilyen szabadegyetemet a belőle kilógó egyetlen szaktudomány, a történelem-felderítés reális IGYEKEZETE sem menti. Mivel pedig én a történelemhez nem is értek, szóba se kerülhet, hogy az aktuális (a most meghírdetett című) környezetben előadást tartsak. Az elfogadott, érvényben levő tudományokat nem lehet úgy cáfolni, hogy nem is ismerjük. Akkor sem, ha szemenszedett csalás és áltudomány, mint amilyen a hivatalos "indoeurópai" történeti nyelvészet. Csak úgy, hogy ismerjük és bebizonyítjük, miért ostobaság, csalással. Úgy meg végképp nem, hogy a "szabadegyetem" működésének, engedélyezésének a hatalom részéről a ki nem mondott feltétele pont az, hogy NYELVÉSZETET nem okíthat.
|
[473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
