Új bejegyzés Frissítés

2017.05.03. 11:33 Kati

Most a finn KN gyökét és gyökszavait akarjuk hasonlítani a magyar: kan, kán, ken, kén (szulfur), kéne (kellene), kín gyökszavakhoz. A finn magánhangzóknál az íráskép tér el alaposan a szokásos (európai / magyar) betűk kiejtésétől. A mély „magyaros” A hang a finnből is hiányzik, helyette itt is ȧ (nagyon rövid á) van. A finn Á: aa. De nemcsak az á-t, hanem az összes hosszú magánhangzót is úgy írják, hogy a rövidnek megkettőzik a betűjét. Az É ee, az Ó: oo, az U: uu. Egyáltalán, a gyökszavak összehasonlításakor van jelentősége a finn hosszú magánhangzóinak? Nincs. A Ü betű jele a finnben y. A németből ismert ä (umlautos a) szintén e hang – bár kissé eltérő kiejtésű. (Ezekkel az árnyalatnyi eltérésekkel azonban a gyöknyelvészetben nem kell törődünk!) A magánhangzók fejlődésének menetét – az ősi torokhangoktól a lágy magánhangzókig – legjobban a finn nyelv őrizte meg. Ezt az átmenetet az u.n. diftongusok képezik: ou, üö, ie, au, ou, eu, iu, stb. Persze a diftongusokat a magyar is megőrizte, csak a hivatalos nyelvészet nem akarja kutatni őket – pl. a vas-zalai kiejtést, ált. a tájnyelvek kettőshangzóinak jelentőségét nem hajlandó figyelembe venni. Mindez bonyolult képet fest a finn magánhangzó készletről, de sebaj, leegyszerűsítjük a dolgot: Itt van a finn magánhangzó szett: ȧ-á / e-é (az ä is) / i-í / o-ó / ö-ő / u-ú / ü-ű. És a diftongusokat hogyan kell értékelni a gyökelemzésben? Sehogy. Tekinsd az első hangjukat és kész. A héberben kétféle K volt – és maradt. (A magyarban is kétféle volt, de nem maradt.) Mi a helyzet a finnben? Mivel a finn írásbeliség mindössze 400 éves (s ez a legrégibb írásbeliség a 15 db, ú.n. finnugor nyelv között), már soha nem fogjuk megtudni, hogy mely hangokból lehetett nekik is kétféle-másféle. Még egy fontos megjegyzés: a finn mássalhangzók duplázása csak a hang erősebb ejtését jelenti. Nem pedig – mint a héberben, s többnyire a magyarban is – a gyökszó továbbképzését. Érthetőbben: a magyar áll nem ál két l-lel - hanem az álal (fel-rá: a lábára) összevonása. Az orr sem or két r-rel, hanem az oror (szimatol) összevont kiejtése. Vége az elméleti áttekintésnek. A finn KN gyök gyökszavai. Ȧ és au-val: kauna = gyűlölet, harag (kb. a magyar kan) / kanne = vád, panasz / kana = tyúk / kani = házinyúl (a héber ken = fészek) / kannu = kanna. E-é:  ken = ki, kicsoda? / -kin (utórag) = is, bizony (a héber kén = igen, igaz) / kenno = lép (méz), cella (a héber ken = fészek), kéne = kanyar. I: kiná = civakodás / kíne = csörömpölés / kinni = csukva, zárva. O-ó: konna = varangy, gazember. Ü-ű: künie = megkopaszt / küne = (író)toll. U-ú: kun = amikor, ahogy, ha, mint… (általános viszonyszó: a héber k’-  ált. viszonyító előrag rokona) / kunnon = derék, becsületes / kunnia = tisztelet // kuono = ormány, pofa / kuona = salak, szemét. Összefoglalás: az időben nagyon távoli finn nyelv csak töredékesen őrzi a KN gyök ősképét: mindaz, ami a kan-hím jellemzője. Ezt az ősképet még a magyar sem őrzi híven – csak a min. 2000 éve változatlan gyökszerkezetű héber. Hogy lehet ez? Hiszen a héber biztosan fiatalabb nyelv a magyarnál. Úgy lehet, hogy a héber nyelv hangjait, hangjegyeit, gyökvázait, gyökszavainak értelmét, de még az archaikus nyelvtani szerkezetekeit is, a mai napig  – szigorú vallási parancs őrzi a változtatástól, úgymod: „az I. által adott nyelvet tilos megváltoztatni”. Szóval a vallási hitnek is lehet (a modern, nemvallásos ember szemében is) igen nagy értéke? Hát persze. A héber vallásban 613, köztük többszáz környezetvédő, egészségvédő, mezőgazdasági, állattenyésztési, foglalkozási, nyelv-, nemzet-, család-, jogvédő, emberiességi, a pihenőnap fontossága, stb.-ket védő parancsolat van. Mindez nemcsak a vallásos zsidók szemében érték, hanem mindenki számára, aki többé-kevésbé ismeri őket.

2017.05.02. 19:20 Kati

Emléleti tudnivalók: A gyök a nyelv rövid, ragozatlan szavainak vagy 1 vagy 2 mássalhangzós váza. Ahhoz, hogy megtaláljuk a váz gyökszavait, a nyelv összes magánhangzóját belepróbáljuk (megpróbáljuk beilleszteni). Amely magánhangzóval értelmes szót kapunk, azzal képeztük a váznak egy gyökszavát. A magyar nyelv magánhangzói: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű. Villámkérdés: mi köze van a magyar KN gyök gyökszavainak: kan, kán, ken, kén (szulfur), kéne (kellene), kín – a Kanári madárhoz / szigetekhez - a világ nyelveiben? Nézzük a KN gyök héber gyökszavait. Ez nem olyan egyszerű, mint a magyarban, mert a itt kétféle K van: K és K/Ch. Szerencsére a Ch nem lehet szókezdő, csak a (kissé kh-san ejtett) K. Így a héberben két ilyen gyök lesz: KN és KN. Nézzük, milyen magánhangzók vannak a héberben: ȧ-á (az ȧ egy nagyon rövid á), e-é, i, o, u. A hosszúságuk nem is érdekes, mert az inkább csak a szótag-hangsúlyok függvénye. Más probléma van: a héberben a magánhangzókból két párhuzamos sor van: az ősi torokhangok és a később lelágyult párjaik (mi magyarok és az európaiak is, csak a lágyakat használják). 1. K/Ch-val és torok-magánhangzó is van: kaná = leigázta / kni’á = behódolás / kanúa = megalázkodó. 2. Ch-val és lágy magánhangzóval (de ez csak jövevényszó lehet): chán / hán = kán, mongol fejedelem. 3. K/Ch és lágy ȧ-á: kaná = állvány, alapzat, oltvány, palánta. K/Ch és lágy e-é: kén = igen, igaz, helyes, őszinte, állvány, alapzat. K/Ch és lágy i-u: kiná = tetű / kiná, kuná = elnevezte, a megnevezett. 4. K és lágy magánhangzókkal (ezzel a K-val nincs torokmagánhangzó): Ȧ-á, o: káin = lándzsahegy / kane = nád, szár, rúd, cső, légcső / kone, kaná (jelen-, múltidőben)= birtokol, elsajátít, megvásárol, kanai = féltékeny, irígy.  E-é: ken = fészek (lásd fentebb: kiná = tetű). O: koni = kúpalakú / kone = vevő, vásárló, teremtő.  I: kiná = sirató, gyászének. U: kun = gyászol, sirat. A kétféle héber KN gyökváz ősi képe: ami kanra / hímre jellemző.  Most már össze lehet keresni a magyar KAN héber rokonszavait: kaná = leigázta (ellenséget, nőstényt), kaná = birtokolta, kone = vevő (kéne!), ken = tisztség(-ben levő) vagyis fel-kent), kanai = féltékeny, bosszúálló (kénye-kedvére). A kannak (hímnek, férfinek) hímvesszője van: káin = lándzsahegy / kane = cső, szár / kone = vevő, teremtő, koni = kúpalakú. A megtámadott kín-jainak héber rokonszava a kun-kiná = sirás, gyász. És a Kanári szigetek, ahol őshonos ez a madár? A szó a héberben is jövevény – de van rokonszó: kinor = hegedű („sír a hegedű”). A madár nem sír ugyan – inkább fütyül. Nos a Kanári-szigeteken az emberek is hatalmasakat fütyülnek: lásd Wikipedia, a Kanári-szigetek.   A finn KN gyököt még nem elemeztem…

2017.04.30. 18:47 Kati

Baka: A „magyar” szóról. Először erre válaszolok: „…vagy a még korábbinak mondott MT gyökre kell majd gondolnunk? Arra nem. Megindokolom: A T igazi őshang, de a gyökkezdő M nem az. Az M csak az N (szintén őshang) későbbi hangváltozása. De mi a magyar Gy-vel (= Di/j vagy Gi/j) – keresünk madjar vagy magijar hangzású szót. A madjar formában ugyan régebbi... és a G-vel? A sumér (i.e. 4-3ooo) állítólag már tartalmazta a G-t, de ez a nyelv nincs elfogadhatóan megfejtve. Még a hangok (a teljes abc-jük) beazonosítása sem történt meg - a mai napig. Ezt tehát nem vehetem (én nem veszem) alapnak. A finnben még most sincs G. A többi u.n. finnugor nyelvnek pedig vagy egyáltalán nem volt saját írása soha, vagy csak a 18. századtól...  (Az ókori (az időszámítás környékén) művileg összeszerkesztett latinban eleinte nem is volt G. Lásd Wikipedia: A latin abc „Az eredeti latin ábécé i. e. 7. sz. körül: A B C D E F Z H I K L M N O P Q R S T V X.    A G-t Spurius Carvilius Ruga (i. e. 230 körül) alkotta a C-ből (Sampson, 109 o.) A sémi és a ragozó nyelvekben (a magyarban is) kifejezetten alulreprezentált a G hang (kevés szava van). Következtetés: a zöngés G használta a magyarban sem lehet több, mint 2000 éves. Ez vonatkozik a mag szóra is.  Ha még nem, olvasd el Magyar Adorján kérdéseire adott válaszaim 1. pontját. Az európai és a szláv nyelvekben sehol nem találunk újdonságot: a népnevünk (többé-kevésbé eltérő helyesírással) vagy (h)ungár, vagy madjar – s mindenhol jövevényszó.

2017.04.30. 04:34 Kati

Most nagyon sürget, hogy még munkába menés előtt Imrénél kell valamit (bevezetést) írnom Czeglédi Katalin "törökségére". Hogy lehet így beleveszni az utolsó másfél ezer évbe, mikor a nyelvek nyilván sokkal (többezer évvel) előbb alakították ki a közös jellemzőiket, tőszavaikat, de még az egy-mássalhangzós toldalékaikat is. De azért itt is belefogunk: menj oldalra, Magyar Adorján kérdései, alatta Válaszok, oké. Annak a tanulmányomnak az első oldalán foglalkoztam (4 évvel ezelőtt) azzal, amit kérdezel. Persze, hogy most (valszeg még ma) részletesebben fogok már erről...

2017.04.29. 13:03 baka

Üdv! ..a KN gondolathoz hirtelen nem tudok imprózni, de mivel jelzed más hasonló is lehet, ..felvetném az --MG--gyök gondolatát, mint a Magyar szó magját...ha jól gondolom.. Milyen gondolatkörök forognak e gyök--MG--körül?....gondolva arra, hogy tanításod szerint a G hang késői alakulat...talán MD volt az előtte való forma?..alak?..( nem is tudom hogy nevezzem..a jelentésre akarnék utalni )...és akkor ennek függvényében a --magyar...mgr--régibb formája a --madiar..mdr--?..vagy a még korábbinak mondott  MT gyökre kell majd gondolnunk?.....milyen formán értelmezhetjük ezekehez a MAG értelmet?.. Ezeket kérdezném, most--ha érthető lehet-- ..amúgy meg ahogy néztem, érdemes újra olvasni, az itt levő korábbi gondolatokat..sok érdekes van még azokban...de most legyen ennyi...Üdv Karcsi....

2017.04.28. 08:33 Kati

A saját kis monológot levettem, hogy az se zavarjon senkit. Meg egyébként is le szoktam venni olyasmiket, amit csak úgy megemlítettem... de megtöri a téma vonulatát. A probléma azonban itt sokkal nagyobb: a gyöknyelvészet, amit 2006 óta dolgozok ki, egyetemi szintű és komplexitású tananyag / kutatási módszertan. Hogy tud ebbe bekapcsolódni bárki, aki ezt nem tanulta 11 éven át (az elődeitől és önmagától), mint én. Hát lehet tehetségesebb nálam, de pl. 11 nap akkor sem elég neki (főleg, ha annyit se szánt rá). Villámkérdés:  mi köze van a magyar KN gyök gyökszavainak: kan, kán, ken, kén, kéne (kellene), kín – a Kanári (madárhoz, szigetekhez): a VILÁG NYELVEIBEN? A világ (általunk ismert!!!) nyelveiben előforduló KN gyökvázak és szavak jelentéseihez? Na ilyesmit kérdezzetek (de eredetibb, ha új ötletet adtok - és máris belejutunk a módszertanba (néhány elemét már otthonosan fogjuk kezelni).

2017.04.26. 20:50 Kati

Helló baka! Örülök, hogy idelátogattál.

2017.04.26. 19:30 baka

...ez egy próba jegyzet... Kedves Kati! M A és V Cs munkásságáról gondolkodva igen magasra dobtad fel a labdát...vagy más szóval magasra raktad a lécet...elgondolkodtató...üdv Karcsi

2017.04.22. 16:00 Kati

Második folytatás. Kiemelem a kritikám 3. pontját: Nem lehet egy nyelvet (a magyart) önmagában vizsgálni annak eldöntéséhez, hogy a világ nyelvei (Eurázsia nyelvei / az amerikai indián / akármilyen nyelv) mind abból (magyarból) származtathatók volnának. Miért nem? A.) Mert önellentmondás (tudománytalan). Ha azt állítod, hogy a magyarból… akkor bizonyítsd! Ja, de “azok” (pl. a 16 db. finnes-és-ugoros “nyelvészet” nyelvei) még ma sem írnak / még párszáz éve sem írtak / hangfelvétel sem volt a beszédjükről. Akkor semmit nem tudsz bizonyítani. És ebbe, ha tudományos igénnyel kutatsz, belenyugszol. Ha nem nyugszol bele, akkor az nem tudomány (a finnugor nyelvészet nem tudomány). “A magyarból a világ nyelvei… stb.” B.) Jó, de TE, aki kutatni akarsz, mely hasonlítani kívánt nyelveket ismersz ”elég jól” (nyelvtant is beleértve)? / milyen eredeti írásukat vagy képes min. kiolvasni? Amit nem, ott semmit nem vagy képes bizonyítani – és ebbe belenyugszol. C.) Hozzáférhető-e azt általad a magyarhoz hasonlítani kívánt nyelvek teljes szótáranyaga (a mai?? Ha a mai már nem, akkor mikori? de az már írásos adatokkal). Ha nem a teljes szótáranyaguk, akkor kompromisszumot kötünk: legalább 2.000 tőszavuk / vagy inkább 30.000 bármilyen szavuk. Ha mindez reménytelen, akkor tudományosan semmiféle hasonlóságot nem vagy képes igazolni. Az 5. pont a kritikámban: találtam szóbokrokat – más nyelvekben is. És (én) be tudom bizonyítani, hogy a szóbokrok a mai nyelvekbe is átjutottak, vagyis sokezer éve “időtlenek”. Ekkor viszont az összehasonlítani kívánt más mai nyelv teljes szótáranyagát kell ellenőriznem a teljes mai magyar szótáranyaggal szemben (mindent minden szóval összehasonlítani.) Tehát nincs olyan, hogy a magyar “fa” szóból származhatott a “fázik”, mert az FX váz egyik gyökszava a fa, a FÁZ pedig (a Z hang sokkal későbbi), egy még sokkal későbbi gyökszó. Most akkor milyen nyelvekhez lehet hasonlítani a fázik szót? Csak olyanokhoz, ahol a (késői) F hang is, és a még sokkal későbbi Z hang is megvan (a finnben egyik sincs, ma sincs meg). A mai héberben mindkettő megvan, de az P/F hangpáros F-je nem lehet szókezdő. Z helyett meg, mivel a Z alul-reprezentált: kevés van) inkább a korábbi Sz hanggal lehet (nem biztos, esetleges) rokonszót találni a fázik-ra: poszeh = ugrál ® remeg. Összefoglalom: a tudományos nyelvkutatás bizonyítékok megtámadhatalan sorozatán, sokéves kutatómunkán alapszik. Még egyetlen egy szó rokonítása is ennyit követel.

2017.04.21. 00:05 Kati

Folytatás. Mit értek azalatt, hogy tudományos következetesség? Természetesen nem azt, amit a ma érvényes tudományos koncenzus (pl. a hivatalos nyelvészetben) hatalmi szóval előír. A humán tudományok (de nemcsak azok) igen sok területen nélkülözik a “tudományt”. Az orvostudomány… hajjaj. De lentebb utaltam rá, hogy pl. a több, mint 4 dimenziós matematika is csak fantázia. Akkor mindaz, ami ezen alapul, pl. az Univerzum kutatás – az elméleti fizika is. Vissza a magyar nyelv kutatásának tévútjaihoz. A magyar nyelv nem finn+ugor eredetű, márcsak azért sem, mert az összevonásnak nincs semmi értelme. Nem, nem tudom pár sorban felsorolni M. Adorján és V. Csaba értékeit, csak fejet hajtok előttük. Hozzájuk fogható elődöm – a magyar nyelv kutatásában – nincs. Az elődeim kritikája pontokba szedve: 1. nem lehet a magyar nyelvet – amit 1000 évvel ezelőtti írásos forrás még nem nevezett így (tehát nincs erre bizonyíték) magyarnak nevezni. 2. A magyarság genetikája a szlávokéhez hasonló. Genetika azonban nem biztosít közös protonyelvet. Ez igaz. (De azért, ha nincs kizáró bizonyíték, valószínűsíti azt? Igen.) 3. Nem lehet egy nyelvet önmagában vizsgálni annak eldöntéséhez, hogy a világ nyelvei (vagy szerényebben: Eurázsia ragozó nyelvei) mind abból (a magyarból) származtathatók volnának. 4. A magyar nyelv gyök(VÁZ) = (mássalhangzó váz) szerkezetű. Vannak ma is élő gyökváz szerkezetűek? Igen: az összes sémi nyelv. Mi a legfőbb különbség a ragozó és a sémi nyelvek között? Az, hogy a ragozók láncragozásra tértek át, a sémi nyelvek pedig a magánhangzók csereberésével (flektálás) fejlődtek tovább. Ettől még bízvást lehetett közös a nyelvtörténetük? Igen, és az is volt. De a sémi nyelvekkel – 1000? 2000? 3000 éven belül – nem lehettünk “szomszéd-közelségben”. Mivel 3 ezer éve már vannak írásos források, ez nem valószínű. Kétezer éven belül már kizárt. És ez ok arra, hogy ne hasonlítsuk a magyar (az összes ragozó) nyelvet a sémi nyelvekhez? Nem ok, hanem tudománytalan ostobaság. 5. A nyelvek, a hivatalos nyelvészet szerint, “folyton változnak”. Ez tudománytalan állítás, ami csak a (mű-)latin alapú nyelvekre érvényes. A gyöknyelvi szerkezetek évezredeken keresztül sem változnak. (Írásos bizonyíték: az akkádtól a héber-arám-arabig igen sok gyökváz ma is megvan, ugyanazt is jelenti, tehát állandó.) A gyökszavak és az azokból “kitermelt” hatalmas szóbokrok – a több tucatnyi (esetleg több száz) szóból álló szóbokor semmi körülmények között nem veszhet ki egyszerre egy nyelvből. A szóbokor, bármennyit vesztene is lassacskán, mondjuk 5000 év alatt, mivel egészében sose tűnhet el, korlátlan ideig marad fenn.

2017.04.20. 08:16 Krizsakata

Időrendben  Magyar Adorján (1887-1978) és Varga Csaba (1945-2012): Valamiképp a magyar nyelvnek kell lenni a… legelső, a legrégibb, a leg… biztosan KM-őshonos nyelvnek (igen). Jó, de úgy nem megy. Mégis nagy koponya mind a kettő? Feltétlenül. Probléma, amit én is csak elég későn vettem észre: a tudományos következetesség (szigorúságuk) hiánya. Magyar Adorján korábban élt. Az elvégzett tanulmányai sem biztosíthatták, sőt akkor még nem létezett  a tudományban mindaz, ami a kortársam, Varga Csaba idejében már megvolt. S ő matamatikus is volt. Korunkban viszont pont a matematika tudományos értékével van baj (de annak semmi köze V.Cs. kutatásaihoz). A matematika csak a “földi” – pontosabban fogalmazva az “anyagenergia” viszonyok vizsgálatára alkalmas. Többre azért nem, mert az idő- és térfogalom (a 4 koordináta) csak az egymással kapcsolt objektumok változásainak leírására érvényes. Csak ilyen kapcsolatokat képes követni. Az idő és térfogalmat, ami az emberi faj genetikusan beírt “tudása”, az ember a “saját képére” definiálta. Aztán meg (ezt tanulta az egyetemen - önálló gondolkodás hiányában) “elfelejtve” az önkényes definiciókat, elkezdte kiterjeszteni az Univerzum “idejének” és térbeli jelenségeinek a vizsgálatára. Csakhogy innentől semmi értelme az egésznek…  Amikor és amiben Adorján és V. Cs. túlléptek a bizonyított ismeretek határán, mindketten elbolyongtak a fantázia világába. Varga Csaba ugyan sokkal kevésbé, ami az életművét már alig érinti (az ilyen részeket évekig el sem olvastam). Tehát, amikor a magyar nyelvet kutatja, a járulékos fantáziálást nyugodtan figyelmen kívül is hagyhatnák. (De mivel V. Cs. tudatos lejáratása a cél, nem hagyják figyelmen kívül.) S akkor én is nagyra becsülöm őket? Sőt! Nagyon sokat tanultam tőlük. Varga Csaba internetes barátom is volt. Azt írta: “Katikám, mindent ki kell mondanunk és le is kell írni, amit már tudunk, hogy fennmaradjon. De még azt is, amit csak sejtünk. Jönnek majd utánunk másokJ.”

2017.04.19. 18:01 Kati

Krizsa: Na, emberek! Való igaz, hogy én nem tudom megítélni, kinek lehet kellemetlen, ha ide (a saját nevén) írogat. Sőt, ha bármi köze van a hivatalos nyelvészethez, történelemhez, régészethez, stb., nicknéven is ciki. Tehát inkább emaileket kapok. Csakhogy olyan emailt, amiről fogalmam sincs kicsoda, és utánanézni sem tudok, nem nyitok ki. Így aztán választ sem várhat. Kár...

2017.04.07. 06:43 Kati

Az emberi beszéd kialakulásának KULCSA a légzés akaratos szabályozása volt. Ennek első lépése még nem volt akaratos, de megvan a genetikai reflexe: ha egy egészen kicsi baba a vízbe esik, azonnal visszatartja a légzését. Vagyis nem rögtön fullad meg, jó esetben még percek mulva is kiemelhető úgy, hogy csak meg van ijedve. Vagyis károsodás nélkül. Saját élményem is van erről: egyszer az egyik gyerekem beleesett a gumimatracról a Balatonba, és (úgy tűnt, úgy tudom) elég sokáig keresgettem a vízfenéken az emberek lábai között - de csak meg volt ijedve és sírt. Azt se sokáig. (Miért nem kértem inkább segítséget? Mert én láttam belefordulni a vízbe, én láttam azt is, hogy pontosan hol... s amíg ezt elmagyaráznám bárkinek, régen késő...)  Szóval a merülési reflex nyomán alakult ki az önkéntelen légzésszabályozás, majd a szándékos. Abból az emberi beszéd hangokat, hangcsoportokat jól utánzó képessége.

2017.04.06. 09:43 Kati

Folytatom: mit kérdezett még Karesz? A „bababeszéd” legelejéről, amikor még csak gőgicsél – nekem nincs véleményem. Arról viszont van, hogy a kisgyermekek beszéde (az összes nyelvben, az egész világon) leplezi le az emberi beszédhangok időbeli egymás-utániságát. A P volt az őshang, mert minden épphogy-beszélő baba P-t mond B helyett, és F helyett is. A J volt az ős „igeszerű-képző”, mert minden kisbaba J-t ejt az L és R igeképzők helyett. Persze nemcsak a bababeszédből, hanem az összetartozó fogalmak hangváltásaiból a legkülönbözőbb nyelvekben: a T volt az őshang - az S/Sz váltóhangok utána jöttek (utána a D is, de az földrajzilag máshol jelent meg). A Z/Zs páros pedig a legutolsó T utód, a délvidékről.

2017.04.06. 07:01 Kati

Krizsa: A Vizimajom elmélet a Wikipedián: https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzimajom-elm%C3%A9let A cikk is említi azt (először ÚGY EMLÍTI), hogy a Rudabánya-leletek (8-1o millió év) és az afrikai előemberek (3-4 millió év) között nincs előemberi lelet. De utána mégis megírja, hogy VAN: a Csád tó mellett talált toumai előember, ami 7 millió éves. Szóval van, de az is Afrikában. Csakhogy: pontosan a Földközi-tenger akkori partján találták. A Földközi-tenger viszont a miocénben többször is kiszáradt, majd újra beömlött az Atlanti. Ilyenkor csak szigetek maradtak ki a vízből (pont úgy, mint most). Tiszta sor: ilyenkor kerültek mind délebbre a „rudabányaiak”, és a szigetek fogságában lettek mind kisebbek testűek (ahol nagyon kevés a kaja, növénnyel / állattal / emberrel ez történik): ez a toumiai - Sahelanthropus tchadensis:   https://hu.wikipedia.org/wiki/Sahelanthropus_tchadensis Ez már két lábon járt. HETES millió éves. Amikor a Gyöknyelvészetem első kiadása, 2o12, megjelent, az internet (a magyar is) tele volt még a szenzációval és hamar megfogalmazódott az is, hogy a kicsi toumai igazi előember volt. Azóta ezek a cikkek és a Wiki magyar változata is – eltűntek. (Meg kell keresni a nyelvek listáján a „magyart” és arra átváltani.) Az előember kialakulása tehát a szintén tenger-elárasztotta, de az afrikainál 4 millió évvel korábban elárasztott Kárpát-medencére huppan vissza. Onnan (innen) ment le Afrikába. Szóval (Krizsa) nemcsak a magyar nyelv ős-őse KM termék, hanem valószínűleg az egész emberi faj is azJ.

2017.04.06. 00:53 Kati

Újabb kérdések emailben (már sok ilyen hozzászólóm, mások is): Ha jól gondolom írottaid..az egytagú magánhangzóhoz is kapcsolódik, ha láthatatlanul és halhatatlanul is mássalhangzó.. mint példád szemlélteti. - ÍÍÍ -VÍ, vijjog. UUU..Huhog?...Ó és Oh..?.. ...és hogy ezek genetikus képhordozók is egyben. Lehet azt gondolni?...hogy a magánhangzók nyelvvilága a csecsemő kori beszéd?...és ez a megérzéses beszéd világa? Említed az élőlényeknek különböző a hangképző képességük...ez hogy függ össze az értelmességgel?  Az emberi beszéd őstörténetében írtad - a Vizimajom - elméletet, mint beszédfejlesztő tényezőt...ez a gondolat nekem Magyar Adorján Őskétéltűek gondolatára hajaz.. (persze MA nem fejti ki olyan gazdagon a beszédfejlődésre vonatkozóan) Gondolhatjuk, hogy ez a vizi életkor lehet egy ilyen "magánhangzós" csecsemő nyelv?...a fókák "beszéde" jönne ide példának.. említik még a delfinek magas szintű kommunikációját. ..és ez változik az egyre szárazföldibb életre alakulással gazdagabb "mássalhangzós" nyelvvé?...és a KM jó élet körülményei - melegvizes élőhelyek - következtében gazdagodik?  Ha írnál ezekről...

2017.04.05. 18:02 Kati

Az egyik megjegyzésem: egy általam Karesz néven ismert hozzászóló csak emaileken keresztül kérdezgetett. Pl. az alanti hozzászólásommal kapcsolatban. Ezúttal válaszoltam is rá (mint sok másnak, aki csak emailben... de miért?) Kérem, hogy a "tartózkodók" (bármilyen nicknéven) itt folytassák. 2. Bilecz nicknevű egy kitűnő blogot tett fel ma a Nyestre, ami a "nádor" szóval és a Halotti Beszéddel kapcsolatos humoros (de úgy igaz) véleményét tükrözi. Próbáltam válaszolni, rá: "menj a Facebookra". Elvileg ott is fenn vagyok (bár nem szoktam írogatni, csak néha követem), de ott se lehet hozzászólni. Na, nézzük, ki lát engem és ki nem? Mert többen írogatnak nekem emaileket - de hozzászólni, ITT, egy se mer? Hozzájuk szólni meg (más honlapokon) én se tudok?

2017.04.03. 03:45 Kati

A magánhangzóval kezdődő gyökök vizsgálata után: A  MÁSSALHANGZÓVAL  KEZDŐDŐ  GYÖKÖK         YX   és  Y1-X-Y2 szerkezetűek lehetnek (Y egy bizonyos mássalhangzó, X bármely magánhangzó)                                 Az emberi beszéd az élő és élettelen természeti környezet hanghatásainak (krr, mrr, csss, zmm, pkk, ktt, pff, shh, zzz, stb.) utánzásából alakult ki. E hangzatok az emberi faj genetikus emlékezetében a természeti környezet jelenségeinek mentális reprezentációit (túlélést biztosító kép és hangemlékeit) hordozzák. A gyöknyelvészet megállapítja, hogy a sémi és a ragozó típusú nyelvek közös eredetűek. Fejlődésük csak az 1 és 2 mássalhangzós, magánhangzókat flektáló gyökök kialakulása után vett eltérő irányt. A sémi 1-2-3 mássalhangzós / és a ragozó nyelvek 1-2 mássalhangzós gyökszerkezete, a gyökvázak jelentéseivel együtt sokezer (a legősibb gyökök sok tízezer) éven át sem változtak. Az elmondottak ÍRÁSOS bizonyítékai azok a sémi gyökök, amelyek hangalakja + jelentése, az írásbeliség belátható (olvasható, érthető) 4000 évén belül változatlanok maradtak. A magyar nyelv kiemelkedő szerepe abban rejlik, hogy az 1 és 2 mássalhangzós gyökvázainak száma a nyelvek sokaságán belül példátlanul nagy (kb. 400). Lásd Rátki Zoltán kutatásait. A gyökvázak flektált gyökszavai (ismét a magyarban) a 2000-et közelítik. E gyökszavak egyenként alkotnak, gyakran igen nagy szóbokrokat. Mivel egyszerre több tucat / többszáz szó semmi körülmények között nem veszhet ki egy nyelvből, a gazdag szókincsű (pl. a magyar) gyökök gyakorlatilag örökéletűek.

2016.12.04. 15:33 Kati

Igen, ezzel azt érzékelteted, hogy a legkülönbözőbb nyelvekben tömeges hasonlóságok vannak… s nemcsak fogalmak, igék, stb., hanem irányok, időbeliség: most éppen: i, közelre-távolra… Ez valóban abba az irányba visz, hogy a nyelvek NEM egymástól függetlenül alakultak ki. Én teszem hozzá (vagy talán te is?), hogy ebben a „nyelvcsaládok” nem vonnak semmiféle határt. S Te (és mások) szerint ezt az átfogó „nyelvközösséget” a beszédhangoknak az emberi fajba genetikailag bekódolt értelmei okozzák. Ezt én csak azzal egészítem ki, hogy a kódolt értelmeknek konkrét forrásaik vannak, amik ma is hallhatók: a természeti környezet „hangoskodása”. Csak erre a hivatalos nyelvészet azt mondhatja (mondja), hogy a nyelvek akkor is külön-külön alakultak ki is bizonyos populációkban – s e feltételezett múltbeli nyelvközösségeket (bizonyíték persze nincs) nyelvcsaládoknak nevezi. Ráadásul mindössze párezer éve szétvált populációkat fantáziálnak. Miért állítják ezt: mert korábbról nincsenek (értékelhető, értsd: általuk olvasható) nyelvemlékek? Ez egy érv? Én elsősorban a szemellenzős kronológiát támadom: párezer év nem dönt el semmit és nem indokol semmiféle nyelvcsaládokat. Miért ostobaság ez? Mert az emberi nyelvek kialakulása (Broca terület: beszédközpont az agyban) már az előembernél elkezdődött. Azért alakultak volna ki az összehasonlítani is tilos különböző nyelvcsaládok 2-6 ezer éve, mert 200.000 évvel ezelőttről még nincsenek irásleletek? Az írásleletek helyett megvannak a ma is élő természetes (nem bucherált) nyelvek. Azokban ma is megvan, keresztül-kasul, a nyelvi kapcsolatok sok százezer bizonyítéka.

2016.12.04. 14:38 varnai

Az előbbi bejegyzésemben csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy az "i" magánhangzónak van jelentéshordozó szerepe, nem csak mássalhangzóvázak kitöltőhangja. Ez nem jelenti azt, hogy minden "i" hang a beszédben hordozná a közelre mutatás, vagy ebből eredően a mozgás jelentését, de vannak szavak ahol ez a helyzet. Nem is kevés esetben.

[473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]