Új bejegyzés Frissítés

2017.05.29. 08:14 Kati

Mi minden kellett ahhoz, hogy az ember beszélni tudjon?  1. Légzés, vagyis levegő kiáramlás, amit sokféleképpen „rezegtetünk”. De az nem volna elég, ha csak a normális kilégzés ritmusában rezegtetnénk, abból csak szaggatott nyökögések lennének. A kiáramló levegőt mintegy „akaratlagosan” kell a beszéd folyamathoz illesztenünk. Ez az „akaratlagosság” azonban szintén velünkszületett képesség és nem szándékos. Hogyan szerezhettük ezt meg? A vízben való úszkálástól. Ahhoz, hogy azonnal meg ne fulladjunk, a víz alatt nem szabad levegőt venni… Ehhez fel kell tételezni, hogy az előembernek volt (akár többször is) „vizimajom” korszaka. Rákényszerült, hogy alámerülni és úszni is tudjon. Milyen körülmények kényszeríthették erre? Ha az élőhelyét köröskörül elárasztotta a tenger. Ha teljesen elárasztotta, mind megfulladtak, de ha csak részben, akkor megszokták, hogy leginkább a vízben lehet élelmet találni…) 2. Mi kell még a beszédhez? Testi „eszközök”: olyan agy, ami a beszédizmoknak (gége, arcizmok, nyelv, ajak) hiperfínom parancsokat tud osztogatni: úgy mozgatni őket, hogy az abban a nyelvben meglevő beszédhangok létrejöjjenek. Ez az agyi vezérlőközpont, ami, a leletek igazolják, már az előembernek is megvolt (Broca terület). A legősibb beszédhangjainkat tehát nem kell tanulni, örökletesen tudjuk kiejteni őket (p, j, k, n, t – a, e, i). Ezekkel kezdenek beszélni a 2 év alatti babák. Kiderül azonban, hogy a nagyok beszédéből a többi hangot is megértik, csak kimondani nem tudják még. A legkisebbek a legősibb hangokkal helyettesítik őket: páj a peje (fáj a fejem), nyenakaj (nem akar), Jatyika pejeket (Lacika vereked(ik), pepuj a tyitya, (bebujik a cica). Kicsit később már megjelennek a „középidős” hangok is: nyemakajok (n®m), szisza (cica), dejedide (gyere ide), pilos (piros).  Azokat a hangokat, amik nem jelennek meg kb. 3 éves korig, már tanulni kell. Azokat pedig, amelyeket a körülöttük levő felnőttek sem használnak (például a finnek a B, F, G, Z-t / a héberből  a torokmagánhangzókat / a kínai nyelvből hiányzó R-et), csak sok ismétléssel lehet elsajátítani, és ez ált. csak 7-9 éves korig sikerül. Utána már legtöbben nem is fogjuk jól kiejteni. Ezért nem boldogulnak pl. az Európából érkezők a héber torokhangokkal. De mivel jó sokan vagyunk európaiak, amerikaiak, stb. – végül a „keleti zsidók” szoktak hozzá a mi „lágy” kiejtésünkhöz. Mi pedig a karcos, kemény torokhangokat tudjuk, legalábbis megérteni… hogy azok is: a, á, e, é, i, o, u magánhangzók.

2017.05.26. 20:09 baka

Köszönöm Kati az útmutatást, és a forrásokat...amint tudom szemlélem őket...és remélem más is kedvet kap e gondolatokban való elmélyedésre...Üdv Karcsi

2017.05.26. 06:46 Krizsakata

Szia Karcsi! A gégeállás és a beszédképesség kapcsolatáról már a 2011-es "Hun gár ha-Hungár? - Hol lakott a-táborlakó?” című gyöknyelvészeti könyvemben is írtam. (A héber gár = lakott-lakik, ha- = a, az, hone = táborozik.) Ez volt a kísérleti kiadás. Ez a könyv már csak az OSzK-ban van meg, mert azóta kétszer is alaposan átdolgoztam, és a címe is „Gyöknyelvészet”-re változott. Az ember kifejlődéséről írt kb. 80 oldalamon azonban, ami csak a régészeti kutatások összerendezése, már nem sokat változtattam. Hogy hitelesnek (és ne csak az én okfejtésemnek) tekintsétek a fejezetet, az alábbi linkeken érdemes tájékozódni. Utána meg ajánlott még sok, vagyis minden fellelhető linket is átolvasni e témákban. Rudapithecus  http://epa.oszk.hu/01400/01466/00006/pdf/02.pdf http://www.origo.hu/tudomany/20100210-az-ev-ismeretterjeszto-tudosa-kordos-laszlo.html A toumai lelet   http://www.origo.hu/tudomany/elet/20020711atomrobbanas.html A floresi (nagyon kicsi) ember  https://hu.wikipedia.org/wiki/Floresi_ember Izolált zsugorodás – a Földközi-tenger ismételt kiszáradásainak tud. elnevezése: „A messinai sókrízis” https://hu.wikipedia.org/wiki/Messinai_s%C3%B3kr%C3%ADzis A dmanisi előemberről  http://index.hu/tudomany/2013/10/18/nem_volt_tobb_faja_az_eloembernek/ (a tudomány „hűvös fogadtatásának” oka, hogy többféle nagyságú és testalakatú emberleletet találtak ugyanazon a lelőhelyenJ. Ebből bontakozott ki az a kép, amit én felvázoltam (Kordos László is így  gondolta): hogy a KM-ben kialakult 6-7 millió éves előember jutott le Afrikába. És nem fordítva. A gyeniszovai ember  https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyenyiszovai_ember

2017.05.25. 13:33 baka

Üdv Mindenkinek! ..Nagyon Jó Kati, hogy a --Vizimajom--gondolatot itt röviden és szemléletesen beidézted...és előtte az Ősember Emlékek vonatkozásait...a pár szó, az --"Előbeszéd"--ről is szemléletes...alaphang nyelv?........Ha a Gége állás és a Beszélés viszonyáról is írnál így --nem tudományosan--hanem ismeret terjesztő módon röviden (akár itt)..biztos mást is érdekelne,....ennyiek jegyzésim...Üdv Karcsi...

2017.05.24. 08:53 Kati

Hozzáteszem az előbbiekhez:  A "Vizimajom elmélet" (ez a szőrtelen, tengeri sót kiizzadó, sovány, magas, stb. típusú előember) - bár kutatók fejlesztették ki az elméletet, a tud.-ban nincs még elfogadva. (Könnyen megtalálható az interneten: pl. Wikipedia) Általam persze maximálisan el van fogadva. Én azt is hozzáteszem, hogy a "vizimajom", az úszkáló ember, nemcsak a tenger által elöntött Afrikai-árok élőlénye volt (2.5 millió éve). Hanem, sokkal előbb, a PANNON-tenger teremtménye. Aki a Dunántúl vulkán-maradvány hegyeire szorulva, szintén a vízben keresett élelmet (kb. 1o-7 millió év). Vagyis ez a korábbi (a hiányzó:-) majomember-előember. Ez jutott le Afrikába - is - és maradt is "idehaza". Európából származik az ember!

2017.05.23. 14:53 Kati

Hurrá!! Ezt mondom én már 9 éve! https://444.hu/2017/05/23/lehet-hogy-az-emberiseg-nem-afrikabol-hanem-europabol-szarmazik És én csak a gyöknyelvészetből következtettem ki. Abból, hogy: 1. A mai sémi nyelvek eredete É-Afrika.  2. A legrégibb előembert a Csád-tó mellett találták, 6-7 millió éves. 3.  A Csád-tó a Földközi-tenger maradványa, mert az Atlanti többszörös beáradásakor addig ért le - közben meg folyton kiszáradt.  Amikor kiszáradt, le lehetett jutni Afrikába. Amikor elárasztódott, csak szigetek maradtak szárazon belőle.  4. A Rudapithecus (majomember, közös ős) 1o millió éves. Leszármazottai: a pre-heidelbergi (magas-csupasz, ez volt az "európai vizimajom": valójában már előember) / és a pre-neander (zömök, szőrös, ebből lesz majd a neander-Sapiens). Ez a két előemberi alfaj részben a KM hegyein is keveredett már, és helyben is továbbfejlődött: ez lehet a cro-magnoni őse. A csupasz pre-heidelbergi nem bírta a hideget, mindig délebbre vándorolt, de százezer évekre elakadt a szigetek fogságában. Nagyon kevés élelem volt (izolált zsugorodás): ettől lett ismét olyan kicsi, mint egy majom. De már két lábon is tudott járni és emberszerű fogazata volt (search: a toumai lelet). 1-2 millió évvel ezelőtt: Az előemberi nyelv igen rövid indulatszavakból állhatott, amelyekben még nem voltak szófajok. 2oo.ooo évvel ezelőtt: a legrégibb Homo-Sapiens(ek, több alfaj is volt) nyelve egy primitív gyöknyelv-szerűség. Igen rövid szavak - az ugatós-karcos torokmagánhangzók és a mássalhangzók még nem különülnek el, az előragozás már megkezdődik. Európa és Afrika – hajózás nélkül még csak a Közel-Keletnél volt átjárható – néha, helyenként. Jöttek is fel folyton, már 2 millió éve is: a meghökkentően változó testméretű dmanisi előember! A gyeniszovai lelet már SAPENS-neander-és még egy alfaj keveréke. A "még egy alfaj" genetikája ma is megtalálható az Indonéz szigetvilág őslakóiban.   Európának, az utolsó százezer években (jégkorszakok) állandóan belakható része csak a Kárpát-medence volt. Az észak-afrikai és a közel-keleti sémi nyelvek ma is (azóta persze továbbfejlődött) gyöknyelvek. A KM ősnyelv, a múltban, a sémi gyöknyelvek primitív változata volt. A KM gyöknyelv másképp: a sumér és a (szerintem azzal rokon éneklő-kínai nyelvek) megint másképp fejlődtek tovább. A KM gyöknyelv ragozni, majd (a nyelvtani szerkezetek kialakulásakor) – láncragozni kezdett. Gyökszerkezetük azonban mind a séminek, a kínainak, és a KM-ből szétsugárzó nyelveknek egyaránt – a mai napig fennmaradt.

2017.05.22. 18:13 Krizsakata

Az alanti témakörről összerendezett, bővített tanulmányt teszek fel a JÖN! Tudománytalan (oldalt) modulba, ahol a legfelső cím lesz: Az indoeurópai - a finnugor nyelvészet is - tudománytalan. Emlékeztetek rá, hogy a rövid válaszaim, hozzászólásaim kivételével minden írásomra szerző jog - copyright - vonatkozik. Tehát bárhol, bármennyi részletet csak az én írásos hozzájárulásommal lehet idézni belőlük.

2017.05.18. 06:49 Krizsakata

Az indoeurópai – azon belül a finnugor nyelvészet – tudománytalan. Vázlat, utána majd magyarázat: 1. A nyelvtörténeti vizsgálatoknak párszáz / 1-3000 / de max. 6000 évre "visszatekintve" sincs értelmük. 2. Nyelvcsaládok felállításának napjaink nyelveiből / de még 1-3 ezer évre visszatekintve sincs értelme. 3. A természetes nyelveknek semmi közük nincs a mesterséges (mint a latin) és a keverék-nyelvekhez. 4. A természetes nyelvek gyökszerkezete betonszilárd – csak a mesterséges nyelvek, amik: „folyton változnak”. 5. Az értelem hordozó nem is az összes beszédhang? – Nem. Csak a mássalhangzók. 6. A tőszavak nem véletlenszerűen álltak össze a beszédhangokból. Eredetük 4-500 örökletes agyi reprezentáció leképezése, amik többszázezer évesek: forrásaik pedig a természeti hanghatások. 7. A magán és mássalhangzók egyaránt flektálnak (csereberélődnek)? Nem, csak a magánhangzók. 8. A beszédhangok egyidősek? Nem, a hangok őshangokra és a későbbi hangváltozásokra oszlanak. 9. A hangváltozások iránya megfordítható? Nem, hanem egyirányúak – az őshangoktól az újabbakig.

2017.05.15. 04:25 Krizsakata

A hivatalos nyelvtudomány legfőbb dogmája: “a nyelvek folyton változnak”. NEM! Csak a mesterséges, vagyis a csinált nyelvek. A TERMÉSZETES NYELVEK 1 és 2 mássalhangzós vázai / a vázak flektált gyökszavai / e gyökszavak hatalmas szóbokrokrai, amelyek (pl. a magyar) szókincs legnagyobb részét alkotják – évezredek alatt sem változnak. Nem is képesek változni, mert a szóbokrok, amelyek több tucat (néha többszáz) szót tartalmaznak, egyidőben soha nem tűnhetnek el a nyelvből. Akármennyi szó is veszett ki – mondjuk 3000 év alatt – a KR gyök “kör” gyökszavának bokrából (körte, köret, Körös, köröm, körül, köröz, körzet, körző, körönd, környék) – egyszerre az összes nem veszhetett ki - s a gyökszó továbbélt. Milyen nyelvek “változnak folyton”? Csak a mesterséges nyelvek. Pl. a 2000 éves gyarmati adminisztráció nyelve, a mű-latin. S annak keverék-leszármazottai: angol, francia, spanyol, román, stb.). Hasonlóak a két-többféle nyelv keveredéséből származó ú.n. kreol nyelvek. Sajnáljuk is őket, mert a mesterséges nyelvek anyanyelvi használata, ami a természeti jelenségek sokmillió éves agyi huzalozását kihasználatlanul hagyja, nehezen kiküszöbölhető intelligencia deficitet okoz. Egyszer talán majd ezek a nyelvek is egyensúlyba jutnak? Talán…)  A természetes nyelvek is használnak ugyan bejövő, majd gyakran el is avuló jövevényeket (pl. diszk, fonetika, laboratórium, intelligencia, deficitJ, stb.) de ezek mennyisége a szókincs elenyésző (20% alatti) része marad. Ennél többet csak a mesterséges szaknyelvek tartalmaznak. A beszélő azonban soha nem sajátít el az élete folyamán többszáz szakmát, hanem csak (jó esetben) kettőt-hármat – amivel egy nemzetközi nyelv néhány szeletét sajátítja el. A szaknyelvek szókincse azonban nem! - nem része a természetes nyelveknek.

2017.05.14. 18:05 Kati

Az indoeurópai – azon belül a finnugor nyelvészet – tudománytalan. Miért? 1.   A nyelvek kutatásának lehetséges kronológiai határát max. 6000 évre állapították meg. Indok: ennél régebbi, megfejthető írásos adatok nincsenek. Válasz: ennél régebbi pont-pont-vesszős, hierolgifás és rovásjellegű szórványok vannak ugyan, csak azokkal a hivatalos nyelvtudomány nem foglalkozik. Amatőr megfejtők sokan próbálkoznak, de az eredményeik (általában, vannak kivételek) nem meggyőzőek. Csatlakozom tehát a hivatalos Összehasonlító Történeti Nyelvészet (H.Ny.) érveléséhez: 6000 évnél régebbi, tudományos színvonalon megfejthető nyelveket, azok hangállományát, szókincsét, nyelvtani szerkezeteket - nem ismerünk. Az következik ebből, amit a (H.Ny.) állít, hogy a mai nyelvek (sőt nyelvcsaládok?!) közös ősét (és a beszélő népek vándorútjait, a nyelvüket ért szomszéd-hatásokat) a 6000 éves intervallumon belül KELL megállapítani? Mert ezt álltjak. De nem kell, ami lehetetlen. S ez már több, mint tudománytalan dolog – ez csalás. 2. A nyelvcsaládok kijelölése – 6000 / 2000-1000 / párszáz éves időkorlátokon belül – abszolút tudománytalan. A „szabályos hangmegfelelések” – egy dogma. Indokolás: A hangváltozások (K/H/G, T/Sz/Z, T/D, B/V, N/M, stb.– bármely két nyelv között is működhetnek!! Sőt idővel azonos nyelven belül is változtathatják a szóalakot. Ehhez nem kellenek nyelvcsaládok!  A mai nyelvtani és mondattani jellemzők többsége kifejezetten új, még 2000 évvel ezelőtt sem létezett. A nyelvek legnagyobb részének még egyezer / párszáz éve / vagy akár a jelenkorig (pl. az ú.n. “finnugor nyelvek” többségénél soha) nem volt saját írása. Jelentősebb élő beszélőközösség hiányában megbízható hangfelvételek sem lehetnek. (Egy-két elöregedett beszélő “nyelve” bármilyen nyelvkeveredés eredménye is lehet, ami sem a kihaló nyelv szóállományát, sem nyelvtani szerkezetét nem hitelesíti). Ilyen nyelveket belevonni a nyelvcsaládokba tehát – ismét tudománytalan. Folytatás: a hivatalos nyelvtudomány legfőbb dogmája.

2017.05.11. 07:29 Krizsakata

Feltehetően az egyik magyar (nem nyelvészet profilú) egyetem munkatársától érkezett hozzám a harmadik email. Amelyben matematikai módszer alkalmazását ajánlja fel X.Y. (ritka név) a nyelvészethez. Mivel a harmadik válaszom sem ment át, itt teszem azt közzé: Üdvözlöm, X.Y. A kezdeti érdeklődésemet tartalmazó korábbi válaszom nem jutott át. A számítógépemben pedig zavaró szókereső applikáció jelent meg - de mielőtt technikust hívtam volna, letisztult.  Idézem: „…a nyelvek közötti távolságot-közelséget egzaktabb módon tudnánk megadni”. Válasz: A nyelvek közötti (milyen nyelvek!?) távolság definiálására a hivatalos nyelvészetben fellelhető eszköztár tudománytalan. Erre (és ált. a világ jelenségeinek összehasonlítására) önmagában matematikai módszer sem alkalmas. A matematikai módszer premisszáit (amelyek a kutatási módszeremből erednek) viszont csak én tudnám - esetleg - megadni. Az érdeklődésem arra irányult, hogy előbb én kellene megismerjem az idevonatkozó matematikai módszert (amihez fel kell újítanom a régi - ELTE TTK - ismereteimet). A szanszkrit leszármazott nyelveit sem olvasom / beszélem - de még ha kompetens volnék is, ez a kérdéskör (i.e. 2-4. század) már a probléma közepébe ugrik bele. Nyelvészeti kutatásokra csak azok a nyelvek alkalmasak, amelyeket a kutatni vágyó „elég jól” ismer. Ez azt jelenti, hogy a nyelv teljes szótáranyagát kezelni: az írásképet kiolvasni, fonetizálni és lefordítani képes. Az egy évtizedes kutatásaim során tehát csak ilyen nyelvekkel foglalkoztam: anyanyelvi magyar / több évtizede beszélt héber / orosz / angol / német. Még szóbajön 3, általam kevéssé ismert (rövid ideig tanult) nyelv:  francia, a mű-latin, és finn.  Tájékozódásra a saját honlapomon fentlevő munkáimat javaslom, amik nagy részét folyamatosan újítom. Ezekből az interneten (három különböző honlapon) több változat is megtalálható. Mindig csak a legújabbak vannak érvényben (kb. 2015-tól). A megszólításokról: nálam a tegeződés a természetes. De tiszteletadás céljából a magázódást is kézenfekvőnek tartom. Tisztelettel: Krizsa Katalin.

2017.05.09. 16:50 Kati

Közlemény:: Mivel az évek óta alig használt Facebook fiókom kezelhetetlenné vált, a mai napon töröltem.

2017.05.09. 03:29 Kati

AVAR A „lomb” (nép) nem a Kárpát-medencében „hullott le”, hanem ott, ahonnan elvándorolt. A szóalak és az értelme pedig biztosan sok ragozó-gyöknyelvben megvolt (arrafelé, ahonnan elvándoroltak). Csak azok a nyelvek nem maradtak fenn „írásos” alakban. (Vagy fennmaradtak ugyan, de rovásírásként…) Mi maradt fenn, könyvtárnyi írásos szövegben 2500 év óta? A héber. S mivel elődje, az akkád is csak úgy-ahogy van megfejtve – nincs más. De a héberben hatalmas szóbokorai vannak  az XVR gyöknek (az X bármely magánhangzó). Avȧr = a múlt, elmúlt, elment, elvándorolt, folyón átkelt. Over = ugyanezek a szavak jelenidőben. Avirá = átkelés, komp. Avur = -ért, -nak, miatt. Ever = oldal. Evrá = szárny, végtag, evrá = düh, harag (éber). A B/V hangváltozás közismert, a héberben még két külön betűje sincs, csak egy. Iber = teherbe ejt (kidudorodó, kiterjedt: ibrik, Ibéria). Most nézzük az ibrik szót - ahol nem héberJ. Tótfalusi etimológiai szótár: ibrik ‘csésze, csupor, kisebb korsó’. Az oszmán-török ibrik átvétele, amely egy azonos arab, végső soron perzsa szóból származik. Aha, csak sem az oszmán-török nem létezett, sem az arab nem volt még feltalálva – és perzsa írás sem maradt fenn abból a korból, amiből a teljes héber nyelv megvan és prímán olvasható. Jó, de mindennek mi köze a magyar nyelvhez? Az, hogy a láncragozó-gyöknyelvek eredetileg csak szimpla gyöknyelvek voltak (nem, vagy csak nagyon keveset ragoztak).

2017.05.08. 15:58 Kati

A T (ős)hang kronológikus hangváltozás lánca: T - D - S/Sz - Zs/Z, de! a D máshol alalult ki (keletebbre). A magyar VÍZ esetére mind megvan: kiveti - vidd (és voda) - wisz (és wes(z)i finn veszi a kiejtés) - (Wasser) - meví (héber, ahol a me- csak előrag). Szóval nemcsak T-Sz-Z. Megjegyzés: a finnben kizárólag csak w van, hiába irják v-vel.

2017.05.08. 14:57 varnai

A K/H és T/Z hangváltozással kapcsolatban jegyzem meg, hogy a "finnugor nyelvcsalád" elméletben is, és még sok helyen máshol jelen lévő "hangtörvények" a valóságban nem "törvények", legfeljebb hangváltozási trendekre utalhatnak. Ezt jelzi a rengeteg kivétel. (Ha a finn: kota -ból alakult magyar: ház szó esetében lejátszódott volna a hangtörvényes átalakulás a finneknél meg nem, akkor a finnugor: *vete -ből miért lett a finnben is: vesi, nem csak a magyarban: víz? Hány szót is érint ÖSSZESEN egyik-másik "finnugor" "hangtörvény"?) Másik megjegyzés: egy bizonyos kata szóból a latinban is casa (= kunyhó, ház) lett, ahogy a germánoknál egy *kuta szóból hus, huis, house, Haus, stb. Most készülök írni a KOTA szó rokonságáról egy cikket, ha időm engedi és elkészül, szerintem nagyon tanulságos lesz. A nyelvcsalád-elméletek a szótan szintjén nem sokat érnek: egy szó rokonsága sem ismer nyelv(családi) határokat. Mert aki több nyelven is beszél, keverni fogja a szókészletet valamilyen mértékben. Erre jó példa Pázmány Péter fennmaradt írásai, ahol a magyarba rengeteg idegen - főként latin - szót kever. Vagy ott van Habsburg György, aki nem a szavakat keveri, hanem a magyar nyelvet német szórend szerint beszéli. Ha már előkerült: Varga Csaba szerintem túl szabadon értelmezte a matematikai statisztikát a szóelemzéseknél. Ugyanis két szó úgy is rokon szokott lenni, ha nem pontos hangtani megfelelői egymásnak, de azonos hangtani kategóriájú hangokból állnak. Ez azt jelentené, hogy pl. a ház szó és egy vele rokon 3 betűs szónál a véletlen egyezés valószínűsége - hat mássalhangzó-kategóriát és kettő-négy magánhangzó-kategóriát feltételezve: 1:72 / 1:144. Varga Csaba szerint ugyanez: kb. 1: 16 000 (40 mássalhangzót és 10 magánhangzót véve). Viszont Varga Csaba is egymással rokon(ítható) hangtanú és nem azonos szavakat hasonlított össze.

2017.05.07. 07:26 Kati

Folytatás: Akkor miért "kérem számon" a módszertant? (Pontosabban miért tudja a hivatalos nyelvészet pl. Varga Csabát sarlatánnak minősíteni?) Én csak a tudományos módszertant hiányolom, de valódit - nem pedig a tudománynak álcázott tekintélyelveket / csalást. Vegyük a gyöknyelvészet módszertanát: két különböző nyelv szavainak rokonságát csak akkor fogadjuk el, ha 1. mindkét nyelvben van közös jelentésű szóbokruk. 2. Ha a két nyelv teljes szótáranyaga sem mond ellent annak, hogy az innen-és onnan kiválasztott két szócska közös eredetű lehet. EMIATT a gyöknyelvésznek arra is ki kell dolgozni módszertant, hogy mely szavakat tekintünk jövevénynek, és mióta? Amik ugyan benne vannak a szótáranyagban, mégsem bizonyíthatnak írásos adatokkal is megtámogatott / és időben meghatározott múltból származó – közös származást. A nyelvész, ha tudományos szinten kutat, részletesen ki kell dolgozza és be is kell mutassa a komplex kutatási módszertanát. Ehhez pedig nem elég annyi, hogy matematikailag (helyesen) zárja ki a véletlen szóegyezések nagy tömegének lehetőségét.

2017.05.07. 07:23 Kati

Varga Csaba helyes megállapítások ezreit közli a magyar nyelvről. A más nyelvekkel való összehasonlításainak (szópárosainak) nagy része is tudományosan is visszaigazolható. Ezért volt nyelvész. Azt jelenti ez, hogy nyelvész kutató is volt? Nem. Tudományos értelemben nem volt kutató. Miért nem? 1. Mert egyes szavakat egy másik nyelv egyes szavaival még akkor sem lehet közös eredetűnek tartani, ha a kiejtés és a jelentés pontosan azonos. Még kevésbé, ha csak hasonló. Pedig tény, hogy legkülönbözőbb nyelvek szavainak százai-ezrei rokonszavak. Sőt V. Cs. matematikai módszerrel azt is bebizonyította, hogy a véletlen szóegyezések valószínűsége elenyésző – gyakorlatilag nulla. Hogy két nyelv között még 3-4 véletlenül azonos, vagy néhány tucat nagyon hasonlót szót sem várhatunk. Pedig nemcsak százával, hanem gyakran ezrével vannak. Akkor mi nem tudományos Varga Csaba munkásságában? Az, hogy a nyilvánvaló igazságot bizonyíthatatlan feltételezéssel (a magyar a világ ősnyelve) fejelte meg. Mondta volna úgy, hogy egy „magyar-féle” nyelv az ősnyelv – vagy nevezte volna pl. „kárpátnyelvnek”? A világ ősnyelvének csak olyan ember nevezhetne bármit, aki ismerné az összes nyelveit. Vagy legalább beszélné / olvasná a világ minden tájáról a fontosabb nagy nyelveket. Ilyen ember azonban nem létezik. Persze számítógépes módszerrel ma már – tudományosan megállapított kritériumok alapján – összehasonlíthatnánk őket. Itt van a baj: a tudományosan megállapított kritériumokat ki és minek alapján határozhatná meg? Mert azokat előbb be kellene táplálni a buta számítógépnek. 2. Varga Csaba nem tett közzé, és nem is épített ki kutatási módszertant. Na és? A finnugor nyelvészet kidolgozta a magáét, ami – úgy, ahogy van – kóklerság. Szerintük azok a nyelvek közös származásúak, amelyekben arra a nyelvcsaládra jellemző hangváltozások figyelhetők meg. A finnugor nyelvcsalád nyelvei között pl. a K hang H-ra – a T hang Z-re változhat - mondják. Mi ebben a kóklerség? Ez: persze, hogy változhat, hiszen egész Eurázsia ragozó és sémi nyelveiben megvan a K/H és a T/Z hangváltozás. Igen, de (a hivatalos nyelvtudomány szerint) eltérő nyelvcsaládokban ezt már nem kell vizsgálni – mert azok nem közös eredetűek. (Kergeti a macska a saját farkát.) Attól, hogy egy módszertan tudományosnak van elfogadva – még ilyen körbenforgó (ostoba) érvelése is lehet. Ez azt jelenti, hogy a tekintélyelvű tudományokban sem bízhatunk? Hát persze, hogy nem! (Ezt az iskolában kellene tanítani.)

2017.05.07. 06:36 Kati

Várnai: amit írtál, abból nagyon kevés az, amivel nem értek egyet... lényegtelen. Fogarasi János és Varga Csaba között (az én számomra) az a különbség, hogy Czuczor és Fogarasi közismert. Munkásságuk jelentőségét sem a magyar nagyközönség nem tagadja - de még a tudományos nyelvészet is csak "piszkálja". Nem nevezi őket senki amatőrnek, sarlatánnak, stb. Meg ők nem is a kortársaim. Fogarasit én ezért nem "védem".

2017.05.07. 01:48 varnai

Talán érdekes lehet egy méltatlanul mellőzött nyelvész, Fogarasi János munkája: A magyar nyelv metaphysicája (1834-ből). Ebben írja: a magyar nyelv előnyei minden más nyelvvel szemben: (megj.: ezek együttese lenne az előny; néhol a mai nyelvhez igazítottam a szöveget az eredeti gondolat megtartásával) 1. több mint félezer egytagú gyökérszó 2. minden saját szó gyökérszóig felbontható 3. rendszeres nyelvtan, kivételek alig vannak 4. a névszóragozás (declinatio) azonos szabályú 5. az igeragozás (conjugatio) jelentés szerint többféle (alanyi, tárgyas, szenvedő avagy ikes), nem szóvégződés szerint (mint a latin: -ēre, -ere, -ire) 6. 30 igeforma a legfinomabb megkülönböztetéssel és idegenek számára is könnyen megtaníthatóan 7. az igeidők képzői állandóak maradnak 8. jövő idő kapcsolható bármely igeidőhöz 9. a szótőnek nincs felesleges végződése (mint a latin: -us, -um, stb.), ezért sem declinatio, sem conjugatio nincs, csak ragozás 10. számtalan toldalék, egyszerűség, rend és törvény 11. magán- és mássalhangzó-torlódás kerülése 12. kifejezősége rendkívül nagy (nincs kötött szórend) 13. évszázadokon át szinte változatlan 14. nyelvjárási különbségek nem zavarják az érthetőséget sem tájak szerint, sem a nemesek és köznép között 15. természeti hangok után képzett szavai többszázan vannak (megj.: szerintem akár 1-2 nagyságrenddel többen is) 16. termékeny szóképzés (egyetlenből akár többszáz szó is) (hozzáteszek még kettőt: 17. hangtana egyszerű, nincsenek különösen nehéz kiejtésű hangjai (a gy és ly már kikopott a kiejtésből), sem egymással közeli rokon hangokból nagyon sok (mint a németben a rengeteg féle r-hang vagy az arabban a g-, h-hangcsalád) 18. bármelyik szótag lehet hangsúlyos, ezért egy mondatnak számtalan árnyalatot tudunk adni)

2017.05.05. 11:13 Kati

A magyarság 1000 évnél régebbi történelmét (megfejtett írásos adatok hiányában) csak a gyöknyelvek tudományos szintű kutatása képes igazolni – és a tarthatatlan feltételezéseket (finnugor nyelvészet / hivatalos magyar történelem) - is ez tudja cáfolni.  „Felbecsülhetetlen tudományos értékű-e (a szerintem legnagyobb amatőr nyelvész): Varga Csaba hatamas munkássága? IGEN. Tudományos kutatásokat végzett-e Varga Csaba? NEM.” Hol itt az ellentmondás? Mit értünk azalatt, hogy "tudományos kutatás"?

[473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]