Új bejegyzés Frissítés

2017.07.11. 18:09 varnai

Az alábbi megjegyzésekkel szeretném segíteni, René Labat szótára alapján - ha ez segítség - Krizsa Katalin munkáját: A sumérban nincsen "isten", "is-ten" vagy hasonló írásképű szó, csak az akkádban: "iątên" = egy. A sumérban "aą" = egy, "dią" = egy. "min", "man" = 2; "eą" = 3, akkádul: "ąalaltu", "ąalâąu" = 3; "tab-tab", "tattab(-ba)", "tattam(-ma)", "limmu" = 4, akkádul: "arba' ", "erbettu" = négy. Nincs olyan sumér szó sem, hogy "ne'j". Valószínűsítem, hogy a magyar "négy" fonetikus átírása (IPA szerint: [neːɟ]) kavarodott ide valahonnan. Fentebb mindenhol "s" = magyar "sz", "ą" = magyar "s", "ê", "â" = hosszú magánhangzók (é, á); " ' " = szünethang a beszédben. A "tab" ékjel összes jelentése a "kettő, több" értelmével függenek össze. Ennek az ékjelnek a kettőzése "négy"-et (is) jelent. A "tab"-ból kiinduló olvasatok ("tab-tab", stb.) viszont csak következtetések szerintem. (A "tab" = több is esetleges magyar-rokon szó.)

2017.07.09. 20:58 Krizsakata

Magyar           Sumér (Glosbe)    Akkád (Glosbe)     Héber (hn, nn)    Finn (fonetikusan) három (halom)  nem találtam        salȧs = három      salos = három    kolme  L®R, K®H                                                                                                                 salá = kihúzta                 Hargita?                     kur = hegy                                                 hár = hegy                hȧrja = hegygerinc                                                                                 sadu = hegy          sȧd = mell             sáda = megkap 1. A finn kolme és magyar három / halom távoli rokonszavak. 2. A sumér és a héber „hegy” rokonszavak. 3. Az akkád és a héber „három” azonos szó. 4. A számnév ősi képe kicsúcsosodás: lentről-fel-le, ami lehet hullámvonal, hegy / halom, mellbimbó. Magyar            Sumér (Glosbe)    Akkád (Glosbe)    Héber (hn, nn)          Finn (fonetikusan) négy (NDJ)                                  erbe = négy         ȧrbȧ = négy              nagy (naty)                                       be-ár(ad)                natuj NTy = kiterjedt       nelje, neli = négy nyel                   ne’j = négy                                                                        nielle = el-, lenyel                                                                                          rȧv = nagy, sok Rába   B ®V      rebu = a negyedik                                  r’vii = a negyedik 1. Az akkád-héber „négy” beáradást jelent – a sumér és a héber ”negyedik” viszont sokasodást. 2. A „négy” fogalma mind az öt nyelven közös értelmi kapcsolatból indul – de a szóalakok eltérnek. 3. A sumér korban már a mat. felfogás is valószínű: a beáradó térfogat 3+1(idő) = 4 dimneziója.

2017.07.05. 11:59 Krizsakata

Megállapítjuk, hogy 1. A finn üksi = egy és az ühte-, ühde- előtagok eredete (K® H és D® S hangváltással) közös. 2. A magyar és az orosz „egy” a fiatalabbak – az ősibb héber ahad, ahát (hn, nn) rokonszavai.  3. Az akkád a héber előnyelve. 4. A finn ise / iso, és a héber is-isá közös eredetűek. Valószínű, hogy az akkád „egy” számnévnek a magyar „emberszám”(-ba veszik) volt az elődje. És akkor, mégis, hogyan lett belőle az "Isten" fogalom? Így: (aki) embert ad / az embernek ad. De erről már részletesebben írtam az XS gyöknél...   Magyar                Sumér (Glosbe)        Akkád (Glosbe)    Héber (hn, nn)              Finn (fonetikusan) két (köt: pár)          min = kettő (elváló)   sinȧ = kettő         sná-im, stá-im              kaksi (hasonmás) kettő (ketté: szét)                                                           sánu = másik                  pari = pár                                                                                    sén = fog, agyar                                                                                                     kat’á = elvágta                                                                                                     kat = fogó (szerszám) 1. A magyar két / kettő különböző értelműek voltak. 2. A közös természeti kép a fog-páros, ami széttép. 3. A „két” szó eredete: köt, ennek rokonszava a héber kat = fogó. A kék színű héber magánhangzó torokhangot, a kék T egy újabb, második T hangot jelent. 4. A héber számnév (kettősszámban: hn, nn) azonos az akkáddal. 5. A magyar és a finn pár / pari rokonszava a héber paár = űr, szakadék, kitátott száj.

2017.07.05. 11:56 Krizsakata

Számnevek rokonsága a gyöknyelvekben A hivatalos nyelvészet legnagyobb tévedése, hogy nem tesz különbséget a kiejtett hangcsomagok („tőszavak”) és azoknak egy bizonyos korban és nyelvben meglevő jelentése között. Pedig csak ennek a követésével lehetne megérteni, hogy az ősi értelmekből hogyan alakulak ki a szavak jelentései. A hivatalos nyelvészet a kis számneveket az ősi szókészletek részeinek tekinti. Látni fogjuk, hogy ez naív tévedés. A számnevek, még a legkisebbek is másodlagosak – mind elvont fogalmak. Fontos, hogy tudatában legyünk: mind a mai napig nem megbízható az akkád, még kevésbé a sumér nyelv megfejtése. A kétnyelvű sumér-akkád ékírásokat pont az „ismertebb” akkád segítségével igyekeztek felfejteni. S mitől lett érthetőbb az akkád? Attól, hogy nagyon sok gyöke (mássalhangzó váza) azonos a héber megfelelőkkel. Kézenfekvőnek látták, hogy ilyenkor ugyanazt a jelentést is érdemes keresni – s az ötlet bevált. (Igaz, néha a sumérnél is így van, de ott nem tömegesen.)      Online források: English-Sumerian Dictionary  https://glosbe.com/en/sux English-Akkadian Dicitonary  https://glosbe.com/en/akk/six    Kritikus szemlélet. Miután e tanulmány szerzője nem foglalkozik írástörténettel (pl. ékírásokkal), így sem a szótárban megadott sumér / akkád szavak megfejtését, még kevésbé a helyes kiejtésüket, nem áll módomban ellenőrizni. Ez viszont azt jelenti, hogy ha (bárki, bármely nyelvészeti munkában) sumér / akkád szókincset használ fel – az eredmény csak informatív – de tudományos értékű nem lehet. Magyar                Sumér (Glosbe)    Akkád (Glosbe)    Héber (hn, nn)                  Finn (fonetikusan)   egy (Gy=DJ), ety   desh = egy, első   is-ten = ember(t) ad   ehȧd, ȧhat = egy              üksi = egy. ühteen=együtt    is-ten (ember-szám)   tes (ą) = egység                                     is, isá = ember  ten = adj!   ise = apa, iso = nagy orosz: agyin

2017.07.02. 13:18 Kati

Most csak az u hang "ősiségére" reagálok. Én nem ilyen távoli fajtörténetre gondoltam: hogy az u hang fiatalabb kell legyen az o-nál. Hanem 1. a hangstatisztikákra (hogy mennyi az o és mennyi az u van a kül. nyelvek szavaiban) és 2. arra, hogy az u hang inkább a modern nyelvtani jelenségekben vesz részt és kevésbé a ragozatlan tőszavak sajátja (magánhangzója).

2017.06.30. 21:20 varnai

Szerintem jófelé veszed az irányt, ha a felnőttek agyi beidegződése felé tájékozódsz. A beszéd, mint sok más folyamat, megszokás kérdése. Ezért van az pl., hogy a nagymamám "injekció" helyett mindig "inekcsinó"-t volt hajlandó mondani, csak az orvosnál, stb. nagyon hivatalos helyen volt hajlandó "helyesen" kimondani az injekciót. Neki a saját megszokása szerint el kellett torzítania ezt a szót. Így alakulnak ki nyelvjárások is? Talán. Hiszen ha a gyerek mindenhol azt hallja: "én", de ezt a szót otthon úgy ejtik: "ejn", akkor azt fogja mondani. Selypítő családban selypít, pösze családban pöszén beszél. Bármelyik nyelv az idegen szavakat torzítva, sokszor tudatosan torzítva veszi át. Az "u" hangra térve: a leghivatalosabb feltevések szerint az ember és a csimpánz, gorilla őse legalább 8 millió éve különvált egymástól. Minden majom, amit eddig hallottam (főleg tévében) remekül ki tudja ejteni, hogy: u-u-u! Valószínűsítem, hogy a 8 millió évvel ezelőtti ember-szerűségnek sem okozott gondot. A világ nyelveit megnézve, a magánhangzók közül a legelterjedtebbek a "rövid á", az "i" és az "u". Ezek szinte minden nyelvben megvannak. Az "e" és "o" már ritkábbak, nincsenek az arabban (eredetileg) és néhány rokon nyelvében (kihaltaknál feltételezetten nincsenek); nincsenek az indiai dravida nyelvekben (eredetileg) és a szanszkritban sem. Az "ö" és "ü" még ennél is ritkább, az amerikai indián nyelvek nagy többségéből hiányzik. Más példa. Létezik egy "selyp cs" hang. Többek között a szerb-horvát nyelv is használja, nevek végén gyakran találkozunk "ć" betűvel, amit magyarra hol "cs", hol "ty"-ként írnak át (a szerb "Tadić" = magyar "Tadics", "Tadity"). Itthon meg mindenkit csak zavar, hogy most ez "cs" vagy "ty", miközben egyik sem, de ha az eredeti nyelvi "csy"-t halljuk, akkor mindenki arra gondol, miért selypítenek? (Az agyi beidegződésünk szerint nincs ilyen beszédhang, mert ez egy hibásan ejtett másik hang?)

2017.06.30. 10:38 Kati

Várnai: „Mivel a sumér írás… vízözön utáni, pár ezer éves, nem tudom elképzelni, miért ne lehetne ilyen vagy olyan hangja. Nem félmajmok voltak a sumérok, hanem fejlettségükben mai emberek.” Nagyon jó, hogy felhoztad, én is sokat gondolkoztam rajta. Főleg azon, hogy lehet(-ett még pár évtizede is) ÖT DARAB hiányzó alap-mássalhangzó a finnben. Továbbá se „rendes” S-ük / Sz-ük nincs – vagyis ezek közül csak S-sel írt, de „szejpes” Sz-et ejtenek. Hogy lehet ez egyáltalán a „rokonnyelvünk”J? Más eurázsiai nyelvben is hiányozhat 1-2, de ennyi, mint a finnben, sehol! Magyarázat: Természetesen minden (min. 300.000 éves) H. Sapiens képes volna kiejteni az összes mai alap (pl. T) / lelágyult (Ty) / összetett (C=TSz) mássalhangzót, egy szálig. Még a magánhangzók közül az összes kemény torokhangot is, amire mostanság csak a sémi anyanyelvűek képesek. Az anyanyelv volna a döntő? Igen. Pl. ha egy közép-európai kisbabát finnek nevelnek fel, akkor 5 mssh fog hiányozni a beszédéből. Ha afrikai „csettegő” nyelvűek, akkor úgy fog csettegni, mint a bennszülöttek. Ha viszont „keleti” zsidók nevelik 0-6 éves korig, akkor még a kemény torokmagánhangzókat is prímán tudja ropogtatni (amire az európai származású zsidók se képesek). Dehát miféle csoda történik velünk a babakorban, ami később már nem (alig, nagyon nehezen) működik? Az agyi beidegződés az, ami ekkor még sokkal hatásosabban működik. Az emberi beszéd hangképzését a Broca-terület teszi lehetővé – az idegzi be és mozgatja a beszédizmokat. (A Broca terület lenyomatát már előemberi koponyákon is megtalálták.) A magatehetetlen apróság csak akkor marad életben, ha kölcsönösen megértik egymást a környezetével. De később, amikor már magától is találhat kaját, szabadon mozog, elbújni is képes, stb. ez már nem élet-halál kérdése. Szóval a kisbabakor csak az anyanyelvi környezet hangjait „veszi fel”. Ha később más nyelveket is tanul, az anyanyevből hiányzó hangokat már csak nagynehezen, vagy soha nem fogja rendesen megtanulni, kiejteni.

2017.06.29. 20:41 Kati

Egyrészt: a kétségeimben csak megerősítettél. Éppen vergődök már egy fejezettel és a nehézségeim (a Glosbe angol-sumér online szótárát használva - a vártnál is nagyobbak. Másrészt: miért nincs még a mai finnben sem (a legújabb vándorszavakat kivéve, de azokban sem képesek kiejteni): B, C, F, G és Z? Mert nem jutott fel. Miért nem lehet a finn szavakban szókezdő a D sem? (Szó belsejében már lehet.) Mert túl későn jutott bele. A héberben ugyanezért nem lehet szókezdő az F és a V. A kínaiban (úgy tudom) nincs R. Az arabban nincs P, pedig ez nagyon érdekes, mert Eurázsiban igencsak ősi hang... Miért nem volt eleinte G sem - nagyon sok nyelvben?

2017.06.29. 19:29 varnai

Amit eddig én tudok a sumér nyelvről és írásról, az alapján szinte bármit biztosan állítani róla lehetetlen. A hangtana az akkád nyelvnek (a feltételezett, de nem bizonyos) hangtanából kiinduló feltételezés. Az ékírása jeleinek hangcsoportokkal (szótagokkal, stb.) párosítása szintén csak más nyelvekből visszakövetkeztetett feltételezés. Mivel az ékírás eredetileg képírásos jellegű volt, ezért bizonyos jelek alapértelmét tudni lehet. A gond ott van, hogy egy ilyen írásrendszert átvevő más nyelvekben rendszertelen lesz a jelek felhasználása. Lásd: a kínai írást (is) használó japán, koreai, vietnámi jelekből nem lehet visszaadni a kínai nyelvet. De a betűírásos nyelvekből sem lehet hasonló következtetéseket levonni: a latin betűs írású mai népek írásaiból sem lehet(ne) megállapítani a latin nyelv eredeti hangtanát. Mivel a sumér írás tudtommal vízözön utáni, pár ezer éves, ezért nem tudom elképzelni, miért ne lehetne benne ilyen vagy olyan hang. Nem félmajmok voltak a sumérok sem, hanem fejlettségükben mai emberek.

2017.06.27. 21:43 Krizsakata

Sumért hasonlítani a gyöknyelvekhez? 9 éve foglalkozom gyöknyelvészettel, de eddig ellenálltam a kísértésnek. Bizony, nem jó ötlet… mert a sumér mai napig sincs elfogadhatóan megfejtve. Még a hangjait sem azonosították be. Wkikpedia: „A sumer hangkészletéről nincsenek pontos ismereteink. …az ékírásos sumer-akkád kétnyelvű szövegek alapján lehetséges némi képet kapni. A hangok feltehetően (zárójelben az IPA-átirat): Mássalhangzók: p, b, t, d, k, g, ŕ (dr), m, n, ĝ (/ŋ/), s, z (/ʦ/), ą (/ʃ/ vagy /ʧ/), ¶ (csak az ósumerben, /ʃ/), l, r, ḫ (néha h). Néhány kutató feltételezi a /c/, a /f/ a /h/, /j/, és a /w/ hangok jelenlétét is. Magánhangzók: a (/a/), e (/e/), i, u – az /o/ hang léte kétséges. Egy szótag a köv. szerkezeteknek felelhet meg: V (magánhangzó), CV (mással- + magánhangzó), VC, vagy CVC. A bonyolultabb struktúrákat az ékírás megfelelő ismeretének hiányában nem ismerjük.” Krizsa: Az ind. nyelvészetnek soha nem is lesznek „pontos ismeretei”. Mert bármely olyan nyelvet, aminek csak írása maradt fenn, de nincs élő beszélője – csak gyöknyelvész (lett volna) képes megfejteni. A sumérban nem volt C, F, V és Z. És a G? Elképzelhetetlennek tartom, hogy a legújabb mássalhangzó, a G meglehetett volna. Szerintem csak az előd-hangjai: H és / vagy K lehettek benne. A Z-t az indoeurópai megfejtők Cs-nek tartják. Amit (angolosan) S-nek írnak, az Sz, miközben feltételezik, hogy az ósumérben S is volt. (Fordítva van: S biztosan volt, mert az S/Sz párosból mindenhol az S jelent meg először). De mivel a C (=TSz) megléte kétséges, pont az Sz kellett hogy (eleinte) – hiányozzon. Szerintem nem az (idősebb) O megléte kétséges, hanem az U hangé (ami fiatalabb). J helyett csak a változó I/J hang lehetett, W helyett pedig csak az O/U (vagy más hasonló) diftongus. Bár a sumér szavak helyes megfejtését (az ékírásokat nem olvasom) egyáltalán nem tudom ellenőrizni – MÉGIS  megpróbálom az összehasonlítást. A magyarral, héberrel - a finnel is? Ez a tanulmányom azonban nem lesz, nem is lehet, tudományos színvonalú.

2017.06.19. 07:54 Krizsakata

Most pedig a  Túlélés és (a kapitalista) orvoslás-ipar - modulban folytatjuk.

2017.06.13. 20:46 Kati

A társalgást (Bálint Károllyal) nem itt, hanem az ŐSHANGOK / ŐSKÉPEK modul (oldalt) Fórumján folytatjuk.

2017.06.11. 16:29 Kati

Egyáltalán: reális lehetőség-e a Jelenlegi Civilizáció (J.C.) felváltása egy, az "emberi jogokat biztosítóra"? Az egész földkerekségen egyszerre – nem reális. Mégis (tudomásom szerint csak Európában) – ez a felváltás készülődik-bukdácsol már 2000 éve. A felvilágosodás kezdte felrúgni a hitet (a vallásokban, és a tudományok tekintélyelvű ideáiban is). A hit-etetés a hatalom megszerzésének eszköze. Eleinte a józan értelem és a józan eszűek máglyára küldésével, napjainkban már inkább manipulációkkal, agymosással működik. S a felvilágosodás lámpája még mindig csak pislákol. Ha az embert az különbözteti meg az állattól, hogy esze van, akkor nem hihet semmiben. Vagy bebizonyítható valami, vagy nem. Aki hisz, az még nem tudatos ember. De mit kezdjünk mindazzal, amit ma sem (vagy egyáltalán nem) lehet bebizonyítani? Pl. hogy létezett-e valamiféle előidézője-teremtője az Univerzumnak? Ilyenre nyugodtan válaszolhatjuk, hogy: nem tudjuk. Hozzáteszem: ez a kérdés a földi világunkban még nem is fog szerephez jutni – tehát (egyelőre?) nem lényeges. Az élővilágnak és azon belül az emberi testnek elképesztően bonyolult a biológiai szerkezete – s az összeállítás módja ismeretlen. Első közelítésben jó az evolúció elmélete, habár azóta fraktálos evolúcióra fínomodott. Mi tehát az élővilág túlélőgépeinek (fajok) specifikus terméke vagyunk (emberi faj), amely születő és leromló szerkezetekből áll. Az öntudatra ébredt, ma már céltalan élvezőgép tudatát megzavaró csapda az, hogy mindenképp el kell pusztulnia. Az nem lehet!! hisztériázik (hogy ő nyomtalanul el fog rothadni)… Ebből származott a kollektív elmezavar, a hit: biztosan tovább élhet azért, kell, hogy legyen valaki-valami, hogy tovább juttassa – akár béka, kecske képében, de leginkább a mennyországba… Igaz, hogy a továbbjutás is megvan a biológia tervében: az utódok. Csak azok felnevelése (főleg a mai élvező-lény számára) csak keserves macera és az utód sem lesz „saját maga”. Ha bármi értelme-célja volna a tömegek életének, az írásbeliség birtokában már fennhagyhatná a tapasztalatait az utódok számára – dehát (a legtöbbnek) – semmije nincs. De legalább ne lehessen bárhol agyonverni… Jó, a „nyugati” társadalmak ma már igyekeznek garantálni, hogy nem is lehet „csak úgy” agyonverni egymást. Akkor esély-egyenlőséget is akar!! Mindenki egyenlő (egy frászt!), egyenlő joga is legyen! Nehogymár „Tajgetosz”J. Azt is megoldjuk! Hozol a gyerekednek orvosi papírt, hogy nem képes rendesen írni-olvasni, matek-fizikát tanulni meg pláne nem. Akkor az orvosi igazolásra is adjanak diplomákatJ.

2017.06.11. 07:35 Krizsakata

Trianon is ez volt: a 2000 éve (a rómaiaktól a mai napig) gyarmatosító feudál-kapitalizmus befrászolt a feltételezett vetélytársától, a bolsevizmustól. De a bolsevizmusnak sem volt esélye, mert a kidolgozatlan ideológia ismét csak a meglevő, a Jelenlegi Civilizáció (J.C.) bugyrába hullott bele. Nem volt, nem is lehetett kivetelező tömegbázisa, ezért ennél is a mega-gyarmatosítás és az erőszak lett a legfőbb eszköz. Miközben az sem körvonalazódott, hogy valójában mit akarnak, stb., - tehát az egész visszacsúszott a J.C.-ba. Bukásuk után a kapitalizmus (a gátlástalan pénzvilág) már többé-kevésbé rejtőzködve, vagyis az államok bábkormányainak háta mögé bújva - visszakapta a koronáját.

2017.06.09. 19:32 Krizsakata

A trianoni szemétség. Mert ha az lett volna a cél, hogy a területet minden nemzet számossága és lakhelye szerint osszák fel… Nem az volt a cél. Trianon igenis ordas nagy csalás volt a magyarság kárára. A magyarság nem volt független tényező az I. világháborúban, hanem Habsburg gyarmat. A magyarok nem önszántukból katonáskodtak (habár a hülyék mindig vannak, volt "lelkesedés" is).  Trianon igazi motivációja azonban a bolsevizmus ellenesség volt. Pontosabban is kimondták: a munkásság mozgalmainak letiprása. Pedig a bolsevizmus, legalábbis csírájában, mint ELV többet ért, mint a mega-kapitalizmus. Nahát azóta sikeresen kiküszöbölték a nagy komm. kísérletet, és ma már röhögve gyarmatosítanak tovább. De amíg a komm. csak elv volt, igenis jobbnak nézett ki. 1918-ban még nem tudhatta senki, hogy abból is mega-gyarmatosítás lesz… És mindez akkor is igaz, ha később magam is megjártam vele: a mega-gyarmatosításon kívül a komm. az erőszak és a blőd idiotizmus tanodája is lett. Apám soha NEM tanított minket a komm. ellen, pedig látta a hatalmas hibáit látta és tudomásul vette a saját lealacsonyítását is, a sárga földig. Az újpesti proligyerekből, aki a háború előtt pitiáner kávé-tea kereskedő, utólag kinevezve „nagykereskedő” volt – 8 gyerekes szamaras fuvaros lett. De még így sem "uszított" minket ellene. Abban bízott, hogy a 2-3. nemzedék már nem kőbunkó-elvtárs lesz, hanem tanult értelmiség, akik (azt remélte) már jobban fogják csinálni. Tudatában volt, hogy ő is egyike a "jóeszűeknek" (komoly tehetségeknek), akiket sárba tipornak. Csak amikor már engem is megaláztak és kikergettek a pártgyűlésről… ahol kimondták, hogy a „származásom” miatt nem vesznek fel. Pedig nem is akartam igazán párttag lenniJ, mert akkor már eléggé biztos voltam benne, hogy úgyse vesznek fel… Én már csak a bizonyítékot kerestem, hogy miért van évek óta ki…va velem, mint kp-iskolai tanárral? "Második napirendi pont következik, de előbb K.K-t, aki nem párttag, megkérjük, hogy távozzon." Amikor ezt elmeséltem neki, azt mondta: tévedtem, ezek barmok. Nagyot káromkodott, majd sírva fakadt. Egy ilyen barom rendszernek buknia kell! – mondta. Csak még azt is megérjem!!! Menj, Katikám! (S még életében meg is érte a bukásukat).

2017.06.09. 05:42 Krizsakata

Karcsinak és másoknak is: sajnálom, hogy a honlap nem vette fel a hozzászólásodat. Sajnos ez másokkal és velem is előfordult már. Itt, helyben, csak rövid 3-4 percig lehet írogatni. Az is előfordult, de még csak egyszer (pont az elutazásom előtt), hogy egyáltalán nem vette fel, máshonnan átmásolva sem.  Javaslat: vagy "hamarosan" küldjétek el a kommentet, vagy át lehet küldeni hozzám és akkor én teszem fel, persze az illető nicknevét feltűntetve.

2017.06.08. 19:06 Kati

Visszajöttem Magyarból.

2017.06.03. 11:48 Kati

Teszt: hátha most megjelenik, amit írok. Mert reggel többszöri próbálkozásra se maradt fenn. Csak úgy jelent meg, amit feltettem, mintha javítani akarnám az előzőt - ahelyett...

2017.06.02. 06:10 Kati

A honlapomra ma reggeltől nem tudok rendesen beírni (csak mintha javítanék). Holnap Magyarországra utazom. Az ötvenes évektől, apró korrajz: én elvileg egy „kizsákmányoló” leszármazottja vagyok. Sokáig nem tudtam rájönni, hogy a pinceraktárunkban berendezett 1 db. kávépörkölő gép, plusz egy 3 méteres csomagló gépsor miatt (apám találmánya és ő is csinálta meg) – hogyan lehetett belőle – utólag, a háború után – nagykereskedő? De egyszer valaki megmagyarázta: aki bármilyen árut, bármilyen (kis) mennyiségben a „nyugati világból” hozatott be, az importőr volt, tehát nagykereskedő. Egyébként az apám egy újpesti (nemzsidó) proligyerek volt, özvegy, 3 gyerekes mosónő fia. Persze azért kereskedelmi érettségit végzett – hogyhogy? – hát mert akart. A kommunizmusban már az apám, mi más lehetett? szamaras fuvaros volt (anyám meghalt tbc.-ben). Aztán lett még 7 féltestvérem is… Az ált. iskolai tanáraim közül egy se félt (nem is volt mitől), símán beírták a nevemhez az osztálynaplóba a nagy F-et (fizikai származású). Erreföl a továbbiakban, az első egyetemi végzettségemig mindent megkaptam, mint kiugróan tehetséges „fizikai” származású gyerek. Ingyenes kp. iskolai és egyetemi kollégiumokat, teljes ellátást, még egy kis kézpénzt is havonta (mert, de csak formálisan, állami gondozásba is vettekJ). Ki lehet „fizikaibb” a bp.-i szamaras fuvarosnál a 8 gyerekével? Eddig jó. De aztán el akartam helyezkedni, a (fiz-kém) középiskolai tanári pályán… ekkor szűnt meg a nagy F-em. Mindig csak ideiglenes helyettesítéseket, de állandósítást sehol se kaptam. Párthatározat: K.K. felvételi kérelmét elutasítottuk. Indokolás: „K.K., aki nagykereskedő származású, nem képes szocialista szellemben nevelni a felnövekvő nemzedéket.” Na, jó, úgyse igazán akartam… csak kíváncsi voltam, hogy mi miért van? (Ezt is kikutattamJ). Meg én nem is tanár, hanem igazából kutató akartam lenni. Második egyetem kell ide: vegyész szak. Azt már 1981-ben végeztem el. Válás – a szintén diplomás férjemtől. A 3 gyereket nekem ítélték – de a lakás közös. Egyik se mozdul (ki a lakásból), mert nincs hova. Újabb állásprobléma: „Miért van magának annyi bejegyzése a munkakönyvében? Az elvtársnő nem szeret dolgozni?” Mégis felvettek „Na, reméljük, hogy ezúttal meg fogja becsülni magát…” ITT LETT ELÉG!!  A válásom közben egy Pestre látogató, izraeli „magyar-zsidó” udvarlóm lett… dehát a gyerekeim még nem elég nagyok! Négy év szenvedés után, a 2. diploma kézhezvételekor – azonnal lepattantam. Vagyis szöktem. A legkisebb, 9 évest is elszöktettem, ami akkor halmozott bűncselekménynek számított. Summárum: az én gyermekkorom azért (egy kicsit) gazdagabb volt mint a mélyszegényeké. Volt elég kajánk, apu rengeteg gyümölcsöt is hozott és fürdőszoba is volt (feltéve ha én, már 12 évesen, felvágtam a fát és befűtöttem abba a jégverembe…) Végül már csak ideát, Izraelben lett belőlem gyógyszerkutató… De amikor rájöttem, hogy mi (főleg az amcsik megrendelésére), a TEVA-ban főleg rákellenes (rákkeltő) szarokkal dolgozunk (figyelmeztető tüneteim is voltak!) és én közeledek az ötvenhez… Ekkor az izraeli férjem is meghalt egy műtétben. Pedig még volt két kiskorúm. Azóta kis magánvállalkozó vagyok.  MEGCSINÁLTAM. Mert eddig nem volt, hiába is keseregtetek. 2012 óta már van kidolgozott, tudományos módszertana a magyar gyöknyelvészetnek. Innentől folytassátok, ha jót akartok! Várom az utódaimat.

2017.06.02. 01:33 varnai

Amikor Franciaországban voltam, a nevemet nem tudták rendesen kimondani. A felnőttek. János helyett "Ja nosss", "Zsanosz", "Janosz" -féléket hallottam vissza, kinek-kinek a saját nyelvérzéke szerint, de mindig rövid á-val. A Csaba már mindenki képességeit meghaladta. Nem így a gyerekekét. 12 és 4 éves fiúk és főleg 11 éves lánytestvérük első hallás után elsőre olyan hibátlan magyar kiejtéssel mondták: "Várnai János Csaba", hogy elképedtem. Az említett gyerekek holland bevándorló család gyermekei, hollandul és franciául anyanyelvi szinten beszéltek, a nagyobbak tanultak némi angolt. Mindkét anyanyelvükből hiányzik a magyar "cs" és "a" hang, ezeket nem igazán használják. (Az angolban mindkét hang megvan, bár a magyar "a" nagyon ritka.)

[473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]