Új bejegyzés Frissítés

2017.10.23. 18:44 varnai

Nagyon igazat írtál, a sumér nyelvről is láttam olyat, hogy 5 igeképző ragot megfeleltettek a magyarral, mind ugyanolyan szerepű. De ha megnézzük a lesajnált és roncsnyelvnek mondott indoeurópaiakat, ott is ami toldalékolás, az a magyarral (stb.) legalább részben azonos toldalékokat használ. Pl. a múlt idő utótoldaléka többfelé -t vagy -d. Ezeknél azért nem írtam ragot, mert csak toldalékokat használnak, amit mechanikusan illesztenek a szóhoz. Azt is érdemes lenne megnézni, hogy ezek a nyelvek miből "roncsolódtak", mert az(ok) a nyelv(ek) szinte bizonyosan ragozó(ak) volt(ak). Sajnos a megelőző nyelveknek (pl. szkíta, pelazg, krétai, etruszk, ibériai nyelvek) vagy egyáltalán nem, vagy nem elegendő írásos emléke maradt fenn.

2017.10.23. 10:34 Kati

Október 23. Ja, máma zuhog… jól tesziJ. De erről és a saját kis 56-os, meg későbbi élményeimről / tanulságokról majd máshol… mondjuk az e Fórum fölött levő „Senki sem hibás(abb)” modulban. A mi témánk itt: mik a RAGOK? mi volt a ragozás (de melyik: az elő-, vagy az utóragozás) előtt? Honnantól és mikortól van LÁNCragozás? Minden, amit erről (de csak a gyöknyelvészetben!) tudhatunk – már tudunk – komoly összefoglaló tanulmányt igényel. (A Gy. most következő kiadásában – meglesz.) Ennek a kijelentésnek, hogy „a sumér egy ragozó nyelv” az eddigi ismereteim alapján kb. csak az a látvány lehetett az alapja, amikor a „kutatók” rábámultak a latin betűkkel szó-ta-gol-gat-ott megfejtésekre. (Szerintem nem több.) Az ú.n. indoeurópai nyelvek nem természetes, hanem buherált nyelvek, ezért érdektelen, hogy milyen a nyelvtanuk és az is, hogy milyenek a kutatóik. A sémi nyelvek főleg csak előragoznak, s csak másodsorban, nagyon keveset utóragoznak. De: minden ragjuk egyetlen mássalhangzót tartalmaz. Ez volt tehát (mindenhol, a láncragozó nyelveknél is) a „rag”, mint olyan, eredeti állaga. Tehát ahol több, mint egy mássalhangzós az a rag (pl. -hoz, -hez, -höz // fáz-ok, fáz-ol, -ik, -unk, -tok, -nak) – az ilyen összetett ragokat előbb szét kell(ene) szedni egy-mássalhangzósokra. Mert akkor hamar kiderülne, hogy a szimpla ragok legtöbbje kozmopolita. Értsd: nagyon sok nyelvben ugyanazt jelentik – ugyanaz a strukturális szerepük.

2017.10.22. 20:43 varnai

Onnan tudják az ezzel foglalkozók, hogy az értelemhatározókat nem kell kimondani, hogy ilyenek az akkád és más ékírásos nyelvekben is vannak. Az akkád, asszír, stb. sémi nyelveket a mai héber, arab, stb. alapján elég jól megfejtettnek tekintik, így ha valamihez a héber, arab, stb. sem teszi hozzá, hogy "csillag", "isten", "város", stb., akkor következésképpen az ékírásos nyelvek sem tették, csak a jel kiolvasásában és a szöveg értelmezésében segédkeztek a fent említett jelek. A sumér nyelvtanban nem vagyok járatos, láttam listát ragokról, de összefoglaló nyelvtant nem tanulmányoztam. Sajnos a sumér nyelv megfejtését indogermán és héber anyanyelvű tudósok végezték, akik elég nehezen boldogulnak a ragozással, mert ez számukra többnyire ismeretlen valami. Ezért jobb eredményeket magyar, török, baszk, japán, stb. tudósok tudnának elérni ezen a téren.

2017.10.20. 07:49 Kati

Várnai: Még nem reagáltam az okt. 10.-i sumér /akkád /magyar gyűjteményedre pedig jól jött nekem, kösz. Így legalább kérdezni tudok: 1. Honnan tudjuk, hogy a fa (fű, stb.) „értelem határozókat” nem kell hozzáolvasni a növény nevéhez? Jó, talán maguk az írnokok is utalnak rá valahol... 2. Abból indulunk ki (régészeti leletek szerint, tehát megalapozottnak látszik), hogy a sumér kor megelőzte az akkádot. Habár ettől még lehet, hogy a sumér csak mint birodalom előzte meg, de az akkád, mint nyelv, már régen a térségben lehetett… Tovább: már említettem, hogy Z és főleg – az általam a legújabb emberi hangnak tartott – G létezését a sumérban kétségbe vonom. Erre egy példa a nagyon sokból: sumér ILDÁG = akkád iltaqqu (de a q sokkal későbbi k-analóg betű), tehát iltakku. A T és a K őshangok, a D és a G viszont sokkal későbbi hangváltozásaik. Az L (és R, N) sok helyen megfigyelhető - látszólagos - kiesése (valójában későbbi betoldása) pedig az ősi torok-magánhangzók lelágyulásának következménye... 3. Az általad felsorolt növénynevek jó részét én nem találtam meg (ami nem csoda, mert keveset értek az egészhez) – köszi. Namost, mindezek magukban álló fogalmak. Ha több részből állnak is össze, világos, hogy nem képzett-ragozott, hanem összetett szavak. Felteszem, hogy a rész-szavaik is MIND érthetőek – ahogy Te, több helyen, meg is adod az értelmeket. 4. Ragozásokat, ragokat persze összefüggő mondatokban találhatnánk – csak mi nem ilyenekkel foglalkoztunk. De ha a sumér tényleg (lánc)ragozó volt, a ragok (morfémák) értelme is megfejtett kell, hogy legyen. (Wikipedia: A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.) ÍGY VAN-E VAJON? Ezt kérdezem… a ragok funkcióját is értjük? VAGY: csak a mondat logikájából következtetünk arra, hogy ragok és ragozás is van?

2017.10.14. 19:17 Krizsakata

És akkor miért mondtam azt, hogy a történelmi gyöknyelvészethez nem is kellenek írásleletek? A gyöknyelvészet anélkül nem "nulla"? NEM:-). Mert mi úgy állapítjuk meg, hogy biztosan ahhoz a nyelvhez tartozik-e egy szó, vagy csak kívülről jött, hogy a minél többszörösen flektált gyökszavakat és azok szóbokrait keressük. Pl. MR gyök gyökszavai: mar, (már), mer, mér - és mindegyiknek van szóbokra is - ez biztosan ősi magyar szó. (A mar, mer, mér a közös MR jelentést hordozza: mrrr: morog – és a „már” (hamar) is innen ered? Lehetséges. De ha nem flektál az a gyök (nem vesz fel többféle magánhangzót), akkor valószínű, hogy más nyelvből érkezett. És ha mondjuk csak két flektált alak van, pl. sín és sün? Akkor nem biztos, hogy az SN igazi magyar gyök ... sok egyebet is meg kell vizsgálni. (Megvizsgáltam, ez is magyar gyök:-). A FLEKTÁLÁS értelem-differenciáló szerepe ugyanis az éneklő (=kínai típusú) / és sémi nyelvekre való szétválás korszakában működött – amikor láncragozó nyelvek még nem is léteztek. Mert ekkor a láncragozással összeegyeztethetetlen funkció, a flektálás – BEFAGYOTT. (Bizonyítás: Azóta nem működik.) Emiatt lett a flektálás e nyelvtörténeti korszak kijelzője. E nyelvtörténeti korszak 8ooo, vagy még több évvel ezelőtt zajlott. Azt jelentse ez, hogy az ősmagyar, még nem (alig) ragozó nyelv már ekkor is létezett? IGEN. A KM-ben. Onnan szóródott szét délre és keletre - de helyben is megmaradt. Hogyan nevezhetjük a legutolsó „magyarféle” nyelvet, avarnak? Elég valószínű - de már az is egy visszatérő nyelv lehetett. (A héber avar = elmúlt, elment, átkelt a folyón, elköltözött.)

2017.10.14. 05:07 Kati

A finnel nagy baj van (csak 4oo éve írnak, tehát azelőttről semmit nem lehet tudni). Ennél nagyobb baj csak az összes finnugor-mínusz magyarral van, ahol két nyelvnek 2oo éves az írása, a többi 13-nak meg tegnap se volt (csak az orosz). Tehát a hivatalos nyelvészetnek tulajdonképpen NULLA információja van a finnugor nyelvcsaládról...  Szal a finn 4oo éven belül kapta ezeket a már nemzetközi növényneveket - KÍVÜLRŐL. De mivel a B, C, F, G, Z hangokat még ma sem képesek kimondani... helyettük P/V, TS?, P, K, S/Sz lett a kiejtésben:-). A finneknél. Máshol persze nem (csak az ennyire északiaknál), mert a többihez akkor is eljutottak az "új" hangváltozások, ha sose volt saját írásuk. Ilyesmiket miért nem tud a nagyközönség? Mert ha tudna, reggeltől estig nevetne a hivatalos nyelvtudományon.

2017.10.13. 19:39 varnai

Én azt látom, mint minden más finn szócsoportnál, ennél is, hogy a finn szókincs nagy része latin / germán / szláv / balti eredetű. A felsorolt növénynevek közül kapásból: latin: piperum = bors; celerum = zeller; francia: melon = (s.)dinnye; olasz: cippola = v.hagyma; salata = saláta; német: Gurken = uborka; Kürbis = tök; Kohl = káposzta; Rettich = retek angol: potato (ez valamilyen indián nyelvből eredő szó) = krumpli; tomato (szintén indián szó) = paradicsom; magyar eredetű nemzetközi szó, a bors jelentésű "piper"-ből: paprika.

2017.10.13. 13:26 Krizsakata

MAGYAR SUMÉR Glosbe SUMÉR Labat AKKÁD Glosbe AKKÁD Labat HÉBER FINN ZÖLDSÉGFÉLÉK bab paszuly (A.16. 0 sag=testbelső 0 0  0 s’úit (’dobog’) papu (bab) (fekete) bors 0  0 0  0 pilpel pippuri (pepper) paprika (A.15.sz. 0 0 0  0 pilpel, pȧprika paprika borsó (Kp-Ázsia) 0  gú, gú-tur 0  kakku, pulilu afúna (kerék) herne (görög)dinnye 0  ukús-ti-gi gil-lu / la(-sar) 0  tigilu avatíjah wesi (víz)meloni sárga-/dinnye /uborka 0  0  tigilu         melón (idegen) meloni (sok mag uborka (India) 0  ukús (tök alakú) 0  gissu m’lafefón kurkku (gége is) tök (A. 16.sz.) 0  ukús-li-li-gi(-sar) 0  erru: belek liligu dlȧat, kisu (kistök kurpitsa fokhagyma (Á. sum2 sumu   sum (-sar) 0  sumu sum (semmi) valko(fehér)szipuli vöröshagyma (Á. 0  sum-sikil-sar 0  0 bacál szipuli (spulni) (vad és)káposzta 0  0 0  0 krúv (’köröv’) káli krumpli (D.A.16 0  0 0  0 tapúah adamá perúna, potátti (kerti) mák 0  ukús-hab 0  irru pereg (a szem) unikko, walmu paradicsom (A.16 0  0 0  0 agvanijá (’ülep’) tomátti (idegen) fehérrépa, petr. 0  gaes-sar póréhgy? sursu (gyökér) 0 sóres laván(fehér júrikasz (répa) sárgarépa murok 0  0 0 0 gezer (gozer: vág porkkana zeller (ókor) 0  0 0       0 szeleri szeleri (zeller) retek (ókor) 0  0 0 sursu (gyökér) 0 cnon (conen: hűs retíszi, retikka kapor (ókor) 0 nim (kaporbokor) 0                 0 samír (somer) tilli (tüllszerű) saláta (ókor) 0  0 0       0 szalȧt (fodros) szalátti (saláta)                     A bab héber rokonszava babúa = buborék, hólyag – a neve viszont s’úit, ahol a soet = dobog (a bab bélgázokat okoz). Az MLN gyök: a héber male = tele van ® melón = dinnye (sok mag) / malón = szálloda (sok vendég) / milón = szótár (szavakkal van tele). A borsó akkádul pilula / a héber pol = ess el! és egy nagy, lapos babfajta neve. A krumpli finn neve arra utal, hogy Peruból származik. Héberül tapúah adamá = alma-földi. A finn uni = alvás, unikko = mák (kábító). A ratuk = lerögzített (retek gyökér). Az akkád-héber SRS váz (sóres = gyökér) a sok nyelvben fellelhető sor, soros (sorban, sok van) rokona. A héber kapor samír, somer = őriz, konzervál. Finn neve talán a héber tulál = befedett, harmatos - rokona.

2017.10.12. 06:39 Kati

NEM! Ez a video nem olyan, "mint a többi". Vagy hallgasd (hallgassátok) meg komolyan kb. a közepéig, onnantól lehet csak itt-ott belehallgatni - vagy nem tudhatjátok, hogy mi újság"? ÚJ STRATÉGIÁT vettek fel... ami egyébként várható volt, hogy ilyesminek is meg kell érkezni. Hogy Drábik és Dr. Soros) maguktól ilyen fifikásak, vagy irányítják őket – az teljesen érdektelen. NEM illeszkedünk bele, tisztelt Várnai Úr (kedvellek, csak viccelek) pl. mi, teljesen vallástalanok sem. Nem tartozunk sem a kereszténységhez, sem a bármiben, akár a tudományokban is HÍVŐK közé. Ezt hiába várják. Már a dédszüleim sem HITTEK (ettől maradtak józan eszűek), persze az ilyenek nem félnek a „végleges” haláltól sem. Pedig mi sem tagadjuk... csak fogalmunk sincs. Felőlem lehet is, hogy van, csak velem még sose társalgott... Arról nem is beszélve, hogy az egész magyarországi ottlétem alatt (37 év) személyesen egyetlen egy valóban vallásos keresztényt ismertem – a többi inkább csak meg volt keresztelve. Tehát a „beilleszkedésnek” nemcsak a megkövetelése, hanem már az igénylése is… sértő.

2017.10.11. 22:43 varnai

Ezeket találtam, a nem olvasandó, értelemhatározó giš -t lehagytam a sumér szavak elől: SUMÉR / akkád / magyar GIŠ = iṣu = fa TIR, GIŠ-TIR = kištu = erdő, liget; TIR, GIŠ-TIR = kirû = gyümölcsös(kert), kert   GÍR = asu = mirtusz ÁD = giṣṣu, eṭittu = fagyal (varjútövis benge) giš(ú-gír =) ATTU = iṭṭitu = galagonya, varjútövis benge Ù-KU (bizonytalan olvasat) = ašûḫu = fenyő LI = burâšu = erdei fenyő LI-BABBAR (babbar = fehér) = šîḫu = fehér erdeifenyő NU-ÚR-MA, LÀL-DAR-RA = nurmû = gránátalma NAM-TAR = namtar, pilû = mandragóra BULUG = palukku = közönséges husáng (Ferula communis) (a kapor és sárgarépa rokona, de embermagasságúnál nagyobbra is megnő) AG-UD (bizonytalan olvasat) = šagabegalzu = ricinus ŠUR-MAN = šurmênu = ciprusfa ḪA-ŠUR = ḫašûru = ciprusfa DUB-RA-AN = duprânu = boróka (?) ḪAŠḪUR = ḫasḫûru = alma ḪAŠḪUR-KUR-RA (szó szerint: hegyi alma) = armannu = sárgabarack ḪAŠḪUR-GIŠ-DA = kameššarû = körte (?, birsalma ?) ŠENNUR-GAL/KUR-RA/BABBAR (szó szerint: nagy / hegyi / fehér naspolya) = kameššarû = körte gišḪAŠḪURgišPÈŠ (szó szerint: füge alma fa) = tînânû = fügefajta PÈŠ = tittu = füge GAM = tillatu = szőlőtő GEŠTIN = karânu = szőlő GEŠTIN-GÍR(-RA) (szó szerint: szúrós szőlő) = amurdinnu = rózsa GEŠTIN-KA5-A (szó szerint: róka szőlő) = karân šêlibi = csucsor (a paradicsom és krumpli rokona) ŠENNUR = šalluru = naspolya AL-LA-AN = allânu = pisztácia (?, tölgy ?) MEZ = mêsu = cédrus (?, ostorfa ?) giš(ú-gír =) KIŠI16 = ašâgu = akácia (Kati! Az akác, amit itthon ismerünk, amerikai eredetű növény. Az irakiak azt az akácia növényt ismerték, ami az afrikai szavannákon is megtalálható. Mindkettőnek azonos a francia neve, elírtam a fordításnál, elnézést kérek.) ESIG, ESI = ešû, ušû = juharfa MA-NU = êru = babér GIŠIMMAR = gišimmaru = datolyapálmafa GIM7 = ḫîlipu = fűz(fa) ḪA-LU-ÚB = ḫaluppu = fűz(fa) ḪAR-ḪAR = ḫaldappânu = mustár KÍN = kiškanû = gesztenyefa ? NIM = baltu = kapricserje LAM-MAR = allânu = tölgy LAM-GAL (nagy "lam") = buṭullu = pisztáciafa LAM-TUR (kis "lam") = turazu = masztix pisztácia (Pistacia lentiscus) KU = urkarinnu = puszpáng ERIN-SUMUN =šupuḫru = vörös boróka (?, szúette cédrusfa ?) A-TU-GAB-LIŠ = ṣarbatu = benzoéfa giš(a-am =) ILDÁG = ilṭaqqu = citromfa giš(a-am =) ILDÁG = aṭâru = hegyi citromfa ZA-ḪUM = sîḫu = fehér üröm, fekete üröm ? (nálunk az üröm ritkán nő ember magasságúra, lágyszárú növény)   fűként (ú = šam = fű, értelemhatározó): úERI4-TÌL-LA = šamḫarûbu = szentjánoskenyérfa

2017.10.11. 21:07 varnai

Nem láttam Drábik videóját, de nagyjából tudom, miről szokott beszélni. Nekem az a meglátásom, és ez vagy tetszik, vagy nem: minden társadalomban vannak szabályok. Aki gyökértelen egy adott társadalomban, azzal van mindig probléma. Nem tud (és nem is akar) viselkedni, nem tud (és nem is akar) beilleszkedni, és ha hatalmat kap, azzal visszaél. Bárhol, bármikor, bárkire, bármire igaz. Ezt azért nem lehet leírni, mert ebből következnének dolgok. Visszatérve a sumér / akkád szavakra, a fákat érdemes lenne megkeresni úgy, hogy a szótárban a "fa" vagy a sumér "giš" szavakat keressük ki. Mindjárt teszek egy próbát.

2017.10.10. 22:28 Krizsakata

Ja, hát közbevetőleg. Véletlenül a Kurucinfón találtam rá a videóra. Miért pont ott, mit keresek ott? (Én bárhol bármit keresgélek:-) És máris nevettem: Drábik János: A kiválasztottak című könyvének bemutató előadása... Sok helyen van, Te találj rá bárhol máshol. Beütöd Drábik János, stb. Szal nagyon ügyes, de tényleg. Akkor se higgyél senkinek – pedig zseniális terelés, tetszett:-). Végighallgatni meg azért érdemes, mert valódi és pont ez a "világprobléma". Már MINIMUM 10.000 éve - a töblettermelés kezdete óta. És e probléma videós magyarázata is "zseniális"?  NEM:-). Onnantól gagyi.  Amióta mezőgazdasági, ipari, stb. többlettermelés van, azóta könnyebb azt elrabolni, mint megtermelni. Ettől kezdve természetes, hogy tömegesen lopni fogják. Amióta kiderült, hogy csak a jó földeken lehet termelni, azóta nyilvánvaló, hogy a jó földeket el fogják rabolni (lakóit vagy kiirtva, vagy rabszolgává téve. Amióta fegyverek vannak (fémkohászat, ipar) azóta háborúk tombolnak. Azóta a legyőzött népeket nyilvánvaló, hogy rá fogják kényszeríteni a mások számára való többlettermelésre. Azért az emberiség, az elmúlt 6-8000 év alatt, fejlődött valamennyit (habár olyan keveset, amire még nem kéne büszkének lenni). Mindegy. Az ma már nem trendi, hogy agyonvágják azt, aki nem adja oda… Ilyenkor be kell csapni és akkor odaadja. De az se nagyon megy már, hogy nyíltan csapják be, mert akkor hőzöng, sőt azt hiszi a szerencsétlen, hogy ha perelni fog, visszakapja. Ma már úgy lesz becsapva, hogy fogalma sincs, hol és hogyan fogják kifosztani. Még szavazott is a hülye, hogy milyen kormánya legyen, és most azt hiszi, hogy rosszul szavazottJ. Aki mégis végighallgatta volna ezt a videót, azzal részletesebben is vitáznék, ha akar… Miről? „A nemzetek feletti, szabadköműves pénzkartellről”J)… a nem vallásos, csak származásilag zsidó 3oo multi úgymond, világuralmáról, akik vallás helyett (Drábik): „kaballisták”. Hogy miiik? Azt se tudják, mi az. Azt mondd meg, mitől volna más, rosszabb a 3oo sötétben lapuló, „világhatalomra” törő multmilliárdos, mint korábban a császárok, oligarchák, gyarmatosítók, a rablóhadjáratok? Ez PONTOSAN ugyanaz. S mitől volnának a multik pont zs. és nem kínai származásúak? Meg az mit számít? Azok a családok, ahol (nemcsak a kommunizmus óta, hanem) több nemzedék óta senki nem vallásos, gyakran fogalmu(n)k sincs a keverékarányról. Pl. nekem se volt fogalmam. Na, innentől gagyi. Rablás az van, és világos, hogy szervezett. Hogyan lehetne másképp az államok fölé benyúlni? A gyarmatosítás szintén folytatódik (pl. most az EU)… Igen, ez a kapitalizmus. Ennél jobb „világrend” még sose se volt – még rosszabbak voltak). S most ebbe estünk vissza.

2017.10.08. 17:50 Krizsakata

Copyright: Fák – gyümölcsfák és bokrok – vadon növő és ehető lágyszárúak  Néhány fontos növényünket, amik más földrészről származnak, nem biztos, hogy ismerhették az ókori Mezopotámiában. Ezeknél feltüntetjük a származási helyet (A: Amerika / India / Kína). MAGYAR SUMÉR SUMÉR Labat AKKÁD Glosbe AKKÁD Labat HÉBER FINN FÁK, BOKOR  akác (A. 18. sz.) 0  kisi 0  aságu sita, akȧc=szúrta akászia égerfa (gyantás) 0  0 0  0 almón?     leppe fenyő (finn 6) 0  li, u-ku 0  burásu, sihu óren (nyúlt) mentü, kúsi (luc) fűzfa (vízmenti) 0  gim, halu-úb 0  hílipu, haluppu (ec) aravá pȧju (ágas) nyírfa (sudár) 0  gis = fa 0 0  0 sadár, livne cfoni koiwu-pú (rezgő) nyárfa 0  gis 0 0  0 cafcafá (fütyülő) hápa (’hápogó’) hársfa (háncs-fa) 0  0 0  0 tilijá, tircȧ lehmusz, níni-pú szilfa 0  gis 0 0  0 bukica jalawa tölgy 0 allaan (pisztácia? 0  isu = fa    allánu (ec) alón tammi orgona (bokor) 0  0 0  0 lilach (lila) szüreeni (síp) 10 fás növényből a Glosbe szótár egyet sem talált meg (fordított le). A Labat szótár viszont négyet. Labat megadja az akácfa sumér és akkád szavát – de ez nyilván tévedés: valami más tüskés fa lesz. GYÜMÖLCSTERMŐ  FÁK, BOKROK  21 alma (fel-fújt) 0  hashur 0  van ékjele hashuru tapúah ec omena, omppu körte (és birs?) 0  gis = fa hashur-gis-da 0   isu = fa kamessaru agȧsz (egész) peerüne (sárga)barack 0  hashur-kur-ra 0  armannu mismes (tapogat aprikószi őszibarack Kína! 0 0 0 0 afarszek (szürke) perszikka perzsa mandula 0  0 0  0 saked  ’igyekvő’ manteli (héjas) szilva (szlávJ) 0  0 0  0 sazif (sötétes) lúmu (’csont’) cseresznye (édes 0  gis 0 0  isu 0 duvdeván dibdáb makea kirszikka meggy (savanyú) 0  0 0  0 duvdeván hamuc hapan-kirszikka dió (szász?) 0  0 0  zeru = mag 0 egóz, djó: tinta (saksan) pähkinä mogyoró (fás) 0  0 0  0 ilszár pähkinä (dió is) füge, -fa (függ) 0  pes (elfolyó fos?) 0  van ékjele tittu (sár?) teénȧ (élvezet) wíkuna (fa is), 7 narancs (lehántják 0  0 0  0 tapúz (tépáz) appel-színi olaj-fa 0  0 0  0 (ec: fa) zájit olíwi, öljü-pú ribizli (bogyó) 0  0 0  0 damdemanit, hazarzȧr wíni-marja, herukka gránátalma 0  lal-dar-ra, nu-úr-ma 0  nurmu rimón (gránát is) kranátti (gránát) eper, eperfa 0  mez-ma-gan-(na) 0  musukánu tut (alatt?) mulperi szamóca, eper 0  0 0  0 tut szade (mezei) manszikka málna 0 0 0  0 petel (’fonalas’) wadelma, wattu földi szeder (K.) 0          0 0  0 uchmaniot (sötét (színi) watukka egres, köszméte 0  0 0  zöld-sárga 0 invé suál, oger: gyűjtő karwiainen szőlő 0 gestin 0 karánu anavim wíni-rüpele                       21 gyümölcstermő növény nevéből a Glosbe szótár (kiejtés szerint, nemcsak állítólag beazonosított ékjelet mutatva) egyet sem ad meg. Labat szótára 7-et talált a 21-ből, de csak olyanokat, aminél a sumér és az akkád megfejtést egyaránt megtalálta. (Ez is mutatja, hogy a sumér szavak megfejtése mindig az akkádtól függött.) A következtetést, hogy miért ilyen szegényes a megfejtés, sajnos nem tudom levonni… az nem hihető, hogy az itt felsorolt gyümölcsök zöme (min. 15) ne lett volna a Folyamközben. Ha még nem is termesztették, legalább vadon meglehettek – hiszen itt most is megvannak. A szilva (tájnyelven szliva) és szláv szavak eredete valószínűleg közös. A héber szláv = fürj (ovális testű) és szilón: sáv (a szilva oldalt bevágott). (ez nem elég arra, hogy "elhiggyed", de van több bizonyíték)... Mivel a vadcseresznye fekete – a magyar szó az orosz cserésnyja rokona – fekete = csjornüj. Ehhez rokonszóra gyanus a héber: carur = összekötött (dibdáb:-). A meggynek talán a mogeg = megpuhít (a meggy hasmenést okozhat). A dió már az ókorban is festőanyag volt, a héber djó = tinta. A dió neve egóz, ami valójában egész-et jelent. Ez sem elég meggyőző ugyan, de pl. az augusztus (ami régen az év utolsó hónapja volt), szintén a "kerek egész". Az olaj (a víz tetjén úszik) héber rokonszava eli(j)ón = a legfelső. A ribizli héber rokonszava: rabot = sokaság, de mint gyümölcsnév, a damdemanit kb. ezt jelenti: vérvörösség. A gránát(-alma) eredeti forrás-szava a héber (tehát nem a műlatin)  gar’in = mag / egy hasonló szó a gargir = bogyó. Az eper rokonszavai (sok sémi nyelvben): afár / efer = föld, por. Az egres: invé suál = bogyó¬róka. A magyar egres magyar rokonszavai az egér, éger (fa: gyantás) Eger(vára), ugar, ugor szavakon kívül a héber ogér = ürge / hörcsög / összegyűjt, felhalmoz. A szőlő-t valójában (mint még 30 évvel ezelőtt) két l-lel kellene írni, mert bizonyított rokonszava a héber szlili = kanyargós (indás). A zöldségnövények következnek.

2017.10.05. 10:06 Kati

@: Alapfogalmak 5 gyöknyelvben:  NÖVÉNYEK  Mivel úgy tűnik, hogy az akkád – ami a héber elődnyelve – legalábbis részben fabrikált műnyelv, hogyan tekinthetjük leszármazottját, a hébert, természetes nyelvnek? Óvatos a válasz: csak kronológiailag az előd-nyelve. Csak azért, mert az ékírásos táblák megelőzik a héber első írásos emlékeit. Kellett legyen egy természetes sémi ősnyelv, ami viszont az akkádot előzte meg. Ez biztos, mert az észak-afrikai sémi nyelvek gyökei tömegesen azonosak a héber / arám / arab – vagyis a ‘fenti sémi’ – nyelvek gyökeivel. Maradt egy zavarba ejtő dolog: az ú.n. askenázi zsidók nagyrésze kifejezetten hideg égövi (kelta) fenotípus. (Szóval nem a “kazár” mese – hagyd el!) Az északi típus embertani jellemzői azonban nem 2-3 ezer év alatt alakultak ki, hanem sok tízezer… Tehát északról érkeztek az akkádok? A genetikájukat – a sumérokéval együtt – ma már ismerhetjük. De ha az akkádok északról jöttek, mikor és hogyan került le a sémi ősnyelv nemcsak a délvidékre, hanem Észak-Afrikába is? Válasz: úgy, ahogy a vöröshajú, “mássalhangzó-beszédű” (ezt már bebizonyította a tudomány) Neander is lekerült. A jégkorszakok alatt minden és mindenki (pl. a gólyák is) délebbre vándorolt. MAGYAR SUMÉR Glosbe SUMÉR Labat AKKÁD Glosbe AKKÁD Labat HÉBER FINN Növény /-zet   Sibir, u, sar   Sammu, arqu Ceemah Kasvi fa (fent / fúj) gis pa (fa, ág), gis is(z)u isu ec, efi (ág) pú (fa)törzs 0  gis 0 0  0 géza runko (rönk) ág, gally cambio (biztos?) (gis)pa laru (ágaz 0  áru, artu (kis ág) anȧf, efi (ág) oksa, virpi, vitsa bokor (bozót) 0  (gis-)tir 0  0  0  szíah pensas puska pehko fű (pázsit) 0  sibir disu disu dese ruoho, nurmi (gyep) levél (-zet) 0  0  0  0  ale (növ)lehti, lehdet virág 0  girin, rin 0  illúru peerah kukka (néznivaló) szár (-szál, vonal) 0  0 0  0 giv’ól korsi(növ), vana gyümölcs 0  guru/gurun/kurun 0  inbu prí hede-lme (porzó-?) mag (kő, csont) sag (biztos?) numun, nu5 zeru szeru gar’in, zeera siemen / kivi, lú gyökér (tő) 0  suhus, suh sursu isdu sóres (sor-os) júri, tüvi (tő) gomba (penész is 0  um-dug4-ga 0  katarru (pöfögő) pitriȧ szieni (szivacs is) Vegyük észre, hogy a zéró szó eredete valójában a csodás MAG – és magyar rokonszava "zárt". Szóval a nulla az nem valami nemlétező, hanem: most még semmi, de ami elrejtve benne van! A hivatalos nyelvészet azt állítja, hogy a sémi nyelvek semmilyen más “nyelvcsaláddal” nem lehetnek kapcsolatban – semmi mással nem közös eredetűek. Miért zárják ki minden lehetséges eszközzel a részvételüket? Mert 1. a sémi nyelvekben nem lehet letagadni a gyökök (= jelentéshordozó mássalhangzó vázak) szerepét: nehogy kiderüljön, hogy ezek ugyanúgy megvannak a ragozó nyelvekben is. (Nemcsak hogy megvannak, hanem tömegesen azonosak is a sémi gyökökkel.) Azért 2. hogy a sémi torokmagánhangzók és az azokból lelágyuló (az európai nyelvekben tömeges) diftongusok kapcsolata – szóba se kerüljön. Igaz-e, hogy “a nyelvek folyton változnak”? A természetesen kifejlődött nyelvekre - nem igaz. Hisz nyilvánvaló, hogy az a kb. 200 mássalhangzó váz, ami természeti hangokat utánoz, már az előemberi kezdetektől fogva része a beszédnek. Ezt kellett tagadniuk! Másképp hova lenne a 2000 éves újgörög-műlatin kultúra? Hova az egész “indoeurópai” nyelvtudomány? Nemcsak a finnugrálással van a baj…

2017.10.05. 04:33 Kati

Aha, kösz, a linked jó. Amennyire az ékírás ismerete nélkül képes lehetek, ennek jobban utánanézek. Egy dolgot már látok: a sumér "ani", mint rag, a héberben "ÉN-éni-énes" jelentésú SZÓ - és persze ez a magyar -NI főnévi igenév képző eredete is. Most akkor a sumérban az én / ani még önálló szó, vagy már igazi ragnak tekinthető? Hát mindkettő... vagyis átmenet. Azt eddig is tudtuk (az elődeim-gyöknyelvészek tudták) hogy a ragok is önálló, értelmes szavacskákból váltak raggá. Ha így van (igen, így van), akkor a RAGOZÓ NYELVEKKÉ való ALAKULÁS egy komoly nyelvtörténeti folyamat volt. Mostantól már az a kérdés, hogy pont a sumérnél találtuk meg ezt a nyelvtörténeti átmenetet - vagy a sumér még csak a (keletre elvándorolt) kínai nyelvtípus itt-maradványa?  Most jön a legismertebb növények neve 5 nyelven...

2017.10.04. 21:28 varnai

Itt találtam példát a sumér láncragozásra, ha ezt el lehet fogadni annak: https://de.wikipedia.org/wiki/Sumerische_Sprache šeš-ĝu-ene-ra = testvéreimnek (szó szerint: testvér-em-ek-nek; šeš = testvér; -ĝu = -(e)m (birtokos); -ene = -i (többes szám); -ra = -nak (részes)) ugyanitt hoznak más nyelvekből is példát, a magyarból a barát-ai-m-nak szót. A sumér nyelv egyszótagú szavakból állása csak látszólagos, az írásmódban ahol lehet képjeleket vagy rövidítéseket használtak. Említettem korábban, hogy dil, dili és dilib is 'ember' jelentésű, csak a rövidítés mértéke más. Az egyszerűbb és gyakoribb szavak között azért bizonyára sok volt az egyszótagú, mint más nyelvek esetében is.

2017.10.02. 23:12 Kati

A "láncot" látom s persze én is olvastam mindenhol, hogy a sumér az lánc-ragozó. Most már csak az a kérdés, hogy mi a rag (és persze az állandósult rag - ami már új szót képez)? Mert én úgy látom, hogy a sumérnál - az egyszótagú szavak - csak lánc-szóösszetételeket alkotnak. Vagyis a RAG-FUNKCIÓ, ami egy fejlettebb? - helyesebb azt mondani, hogy egy másirányú - nyelvállapot terméke, nem alakult ki náluk. DE nemcsak meg lehet győzni engem, ha nincs igazam, hanem direkt azt szeretném, hogy győzzetek meg. Rag az, ha ugyanaz a kapcsolt egyszótag bármely más tőszóra is rámehet és ott is ugyanaz a funkciója. Mint pl. a -Bx (-ba, -be): szobá-ba, kezé-be. A -BX tehát (ami a héberben nem utó-, hanem előrag: BX-) funkciója kozmopolita. Vagy pl. az -XS a magyar szavakban: vör-ös, fáz-ós, él-es, stb. Az XS funkciója (nemcsak a magyarban, hanem szintén nagyon sok nyelvben: melléknév-képző. A ragok (és a képzők) tehát nem önálló szavak!  Ezzel ellentétben a sumérban - úgy tudom - hogy szavak és nem ragok jönnek "láncban". Hogy egy 2., 3., 4. szó és nem rag - csatlakozik a legelsőre. De nem vagyok biztos benne, hogy csak ilyenek vannak. Hozzatok fel példákat arra, amikor a lánc első szótövét kivéve a többi szótag már nem értelmes szó (hanem meghatározott funkciójú RAG). Várnai "4. pontjáról": A szavak, szóösszetételek, ragozott-képzett-jellel ellátott képződmények egybe / vagy különírása / vagy akár az egész mondanivaló (= MONDAT) egybeírásának kérdése nem tartozik a GYÖKNYELVÉSZET témakörébe. (Értsd: részünkről mindegy.) A legfontosabb azt megérteni, hogy a gyöknyelvészetnek a hivatalos nyelvészethez semmi köze nincs. Szakszavaink (rag, mondat, "gyök", flektálás, stb,) is csak ritkán azonosak, de még akkor sem biztos, hogy a definíciók is azonosak volnának azzal, amit a hivatalos nyelvészet ért alattuk. (Értsd: legtöbbször nem, vagy nem pontosan azonosak. Miért nem nevezzük el akkor ezeket a fogalmakat - a gyöknyelvészetben - másképp? Mert ezeket "odaát" is pont a gyöknyelvészetből vették át, és ők torzították el a definíciókat:-)). A hiv. nyelvészet is elnevezhette volna másképp - csak pont az volt a cél, hogy a gyöknyelvészet fogalmait is le-amortizálja. (Pl. hogy a "flektálás" nem is azt jelenti, amit a sémi nyelvekben - meg a magyarban: nyal / nyál / nyel / nyél, stb.   ! Majd mi (a hiv. nyelvészet) megmondjuk, hogy nem csak a magánhangzókat lehet flektálni... :-).

2017.10.02. 22:07 varnai

Kis pontosítás: a sumér a 3. csoportba tartozik (láncragozók). Van 4. csoport is: ahol a mondat nem válik jól láthatóan szét önálló szavakra (ún. inkorporáló nyelvek).

2017.09.29. 09:16 Krizsakata

Copyright: Akik a sumér-akkád összehasonlítások folytatását várják: máris… csak előbb „bevilágítom a színpadot”. Mivel a beszélt (mai) nyelvek megvannak – a nyelvtörténeti kutatásokhoz, elvileg nem is volna szükség másra. Habár a kihalt nyelvek, amennyiben már hangjelölők voltak / és fenn is maradt az írásuk, szintén nagyon fontosak (volnának). De a kihalt nyelvek még-nem-hangjelölő írástípusait úgyis csak az ÉLŐ NYELVEK segítségével lehet visszafejteni...  A hivatalos történeti nyelvészetnek, ami az általa kreált nyelvcsaládok kifejlődését (mintha „csak tegnap”) a 2-5 ezer éves múltba passzírozza be – semmilyen tudományos értéke nincs. Egyetlen értelme a valóság kutatásánk ellehetetlenítése – tehát csalás. Gyöknyelvészet: A valódi „nagy” nyelvcsaládok megjelenési sorrendje (az írástípus itt nem érdekes): 1. kínai-sumér típusú gyöknyelvek: az „EGYSZÓTAGÚ” nyelvek világa. Koruk a bármilyen: torok-/ diftongus / lágy // elkapott / nyújtott /„énekelt” magánhangzók használatba vételétől - a mai napig tart. 2. Ezt követik a nagy jégkorszakok idején kialakuló Európa–Észak-Afrika sémi típusú gyöknyelvei. Ahol az EGY- és KÉTSZÓTAGÚ mássalhangzó vázakat szintén bármilyen (mint fent) magánhangzó feltöltheti, de még gazdagabban. Mert a magánhangzókat most már – akár az egész készleten át – FLEKTÁLNI is szokták. Az eredmény: az általános gyök-értelem (pl. az NYL váznak ez az értelme: kinyújtott nyelvével elnyel) többszörös differenciálása is megtörténik, pl. (mert egy magyar példa rögtön érthető): nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyől, nyúl.  3. A legújabb nyelvtípus pedig a láncragozó gyöknyelvek, amiknek ragozatlan tő- és alapszavai ma is – ezrével – az Euro-Afrika jégkorszakaiban kialakult sémi gyökszavak rokonságába tartoznakJ. Ezek szerint a magyar nyelv a legfiatalabbak közé tartozna? NemJ. Nagyon nem. Mert a magyar nyelv tényleg visszavezethető / gyökszavai ma is rokoníthatók az összes korábbi (kínai-sumér / sémi) nyelvtípusban maradt (azokon belül továbbfejlődött) mai nyelvekből.

2017.09.22. 08:08 Krizsakata

Copyright: Ismerkedés a torokmagánhangzókkal. Ha nyelvész (foglalkozású / végzettségű) vagy, máris nem hallottál még róla, hogy mi az a torokmagánhangzó. A hivatalos indoeurópai nyelvészet ugyanis (kb. 35-40 évvel ezelőtt) egyszercsak elhatározta, hogy olyan nincs. Azóta csak mássalhangzó-torokhangokat ismer. (Nehogy már azt higyjük, hogy a hiv. nyelvészet csak a szavak etimlógizálásánál csal. A görög-latin hiperkultúra bebetonozása már 2ooo éve folyik. Régesrég koncenzus: „elfogadod, vagy nem létezel (a tudományos életben)?” Ismerkedésem a torokhangokkal az iskolában kezdődött: oroszul tanultunk. Ott van (maradt) egyetlenegy torokhang, a ы – kemény i – aminek a kiejtését, hű de érdekes! eleget gyakoroltuk. Már 4 évvel azelőtt hogy kiszöktem, már M.o.-on is tanultam héberül Berger István (z”l: áldott legyen az emléke) magántanárnál. Habár ő is csak a két általános magánhangzó-betűt említette – azt nem mondta, hogy a kétféle magánhangzó-sor kiejtése alaposan el is tér. (Azt csak itt mondták majd a „keleti-zsidó” szomszédok-ismerősök, hogy: nem úgy kell mondani, mert akkor az mást jelent!) Az általános magánhangzó-betűkön kívül a héberben van még a közös I/J és a közös O/U/W betű is.  Megérkeztem Izraelbe (egy 9 évessel). Az ingyenes (víz, gáz, villany) lakókocsiban - bentlakásos nyelviskola következett. A tanár kizárólag héberül beszélt, a magyarázatokat is héberül mondta… persze, a „nyugati” bevándolók kedvéért muszáj volt egy-egy angol szót is bekevernie… A legérdekesebb dolog a héberben – mondta - hogy itt minden magánhangzóból kétféle van. A kétféle magánhangzó-előjelző betű 1. az alef: ez egy normális, lágy (európai) magánhangzó jele.  (Azt, hogy ez a, e, é, i, o, vagy u lesz-e, azt csak az alápontozás fogja mutatni – a nyelvtanulóknak és az IDEGENEKNEK.) 2. ájin: itt egy ősi torokmagánhangzó van. (Azt, hogy ez a, e, é, i, o, vagy u lesz-e? csak az alápontozás fogja mutatni.) Dehát a könyvekben, a hétköznapi szövegekben (felmutatott egy napilapot) – nem is pontozunk! Azért nem, mert aki már jól tud héberül, annak nincs rá szüksége. Mi ugyanis ránézésre – vagyis a nyelvtani ismereteink alapján - gondolkodás nélkül is tudjuk, hogy milyen magánhangzót kell odaolvasni.) Szóval tényleg nem voltak – és ezért ne lehetne kiolvasni a magánhangzókat az ókori szövegekben? Újabb hamiskodás. A magánhangzók alápontozását csak a 2ooo évvel ezelőtti szétszóratás után vezették be – azért, hogy a héberek az idegen anyanyelvű környezetben is helyesen olvashassák, tanulhassák (3-4 éves kortól) a szent szövegeket. Lényeg: a héberben igenis VANNAK magánhangzók - méghozzá kétszer annyi van, mint az európai nyelvekben. Csak általában nincs rá szükség, hogy egyenként jelöljük - vagy ha igen, akkor másként jelölik őket. FONTOSSÁGUK a nyelvészetben (az volna), hogy 1. a torokmagánhangzók lelágyulási folyamatában keletkeztek az európai nyelvekben jól ismert diftongusok (o/u, a/e, stb.) 2. a diftongusokból helyenként a W 3. a torokmagánhangzókból lettek az általunk ismert lágy magánhangzók is 4. sőt bizonyos mássalhangzók szintén - a likvidák: az L és a még nem-pergetett R – továbbá az N.

[473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]